Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-334
176 A nemzetgyűlés 334. ülése 1924. évi november hó 12-én, szerdán. ugy a felhívásról szóló értesítést, mint a kiviteli engedélyt — a hozzá tartozó szállitási igazolvánnyal együtt Neufeld József által aláirva Göcze Bertalan budapesti ügyvéd vette át. Az aláirás teljesen egyezik Neufeld Józsefnek a beadványon foglalt aláírásával. Tényleg a beadványon levő aláirás egyezik, nevesítésen a meghatalmazás is hamisítva volt, a kérvény is hamisítva volt, a kérvényen levő aláirás is hamisítva volt Nem volt elég a soproni ügyészségnek az eljárás ilyen módon való lefolytatása, hanem teljesen a bűnvádi perrendtartásnak megfelelően tovább nyomoz, és felhívja a szombathelyi vámhivatalt, hogy azokat az engedélyeket, amelyeket a vámhivatalban le kell adni, bocsássa az ügyészség rendelkezésére. Szombathely azonban azt feleli, hogy ezeket a pénzügyministerium jövedéki csoportja tartja nyilván, ő tehát ennek nem tehet eleget. Erre a jövedéki csoportot is megkeresi ; az öt darabot visszaküld, egyebekben pedig megjegyzi, hogy a többit nem tudja küldeni, mert a folyó munkateher s a személyzet csekély volta miatt a keresés, kutatás csak lassan halad előre. Erre az ügyészség tovább folytatja a nyomozási eljárást, megint teljesen szabályszerűen, és kihallgatja a feljelentő Schwarcz Viktort, aki azt mondja (olvassa) : „Körülbelül 1921. év szeptember hó elején értesültem Grünwald Zsigmond soproni 1 lókereskedőtől arról, hogy nevem alatt Szombathelyen, Kőszegen és Sopronon keresztül nagyobb mennyiségű élő marhaszállitmányok lesznek Ausztria felé irányítva. Minthogy én marhakereskedésre szóló iparigazolványomat még 1921. év január elején visszavontam, nevemmel valaki visszaélt s nevem alatt kérhetett szállitási igazolványokat — minthogy pedig ebből reám nézve jogsérelem háramolhatott —, fio-vvédem utján megtettem feljelentésemet." Elmondja aztán még, hogy ő is kért szállitási igazolványokat, de sohasem kapott. De kihallgatja az ügyészség Neufeld Jakab soproni lakost is, akinek nevére ugyancsak adtak szállitási igazolványt. Neufeld már többet tud (Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és előadja az ügyészségnél történt kihallgatása alkalmával (olvassa) : „1921. év augusztus havában értesültem egy lókereskedőtől arról, hogy cégünk nevében leszállítások történtek külföldre. Minthogy mi a kérdéses időben lovakat nem szállítottunk, Sopronban egy a háborús konjunktúrákat kihasználó társaság alakult, melynek tagjai Neumann N., a szombathelyi takarékpénztárnak főrészvényese, azután Krausz Mihály soproni mészáros és hentes és Takács Ferenc. Nevezettek nevünkben kértek szállitási igazolványt és szállítottak ki Svájcba és Berlinbe lovakat, amint megtudtam : 100 darabot. Az előttem felmutatott és a földmivelésügyi ministeriumba beadott szállitási igazolványt kérő kérvény nem tőlünk származik. Az aláirás nem a cégünké, s a képviselő ügyvéd dr. Geöcze Bertalan soha semmiféle összeköttetésben velünk nem volt. Takács Ferenc és Krausz Mihálynak volt képviselője dr. Geöcze Bertalan. aki hallomásból eredő tudomásom szerint egy Mengele nevű mérnök utján szerezte meg a szállitási igazolványokat. Előadja továbbá azt is, hogy (olvassa) : „Tudomásom van arról, hogy körülbelül hetven darab lovat szállított ki ez a konzorcium külföldre, és arról, hogy a többi szállitási igazolványt vagy másnak engedték át, vagy pedig eladták." Előadja továbbá még azt is, hogy ilyen szállitási igazolványokat napnap után lehet kapni, ezeket mindenfelé árusitÍ"ák. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Rupert lezső: A kisgazdák nem kaptak! — Felkiáltások jobbfelől: Mi közünk hozzá? Nem is kértünk! — Rupert Rezső: Egy időben panaszkodtunk, hogy a kisgazdák nem kaptak ! El méltóztatnak feledni ? Ott lázadoztunk ! — Egy hang jobbfelől : Nekünk ilyen piszkos vanamaügy nem kell !) Hangoztatja ez a panaszos azt is, hogy : ^Annyiban származik jogsérelem, és kár reánk, hogy a nekünk történt szállítások után a 21. évtől kivetendő adókban a leszállított lovaknak forgalmi értékét mint üzletünk forgalmi összegét tüntetik fel s ezek után bennünket megadóztatnak." (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. — Neubauer Ferenc: Jól jártak! Miért csináltak ilyen üzletet ?) Krausz Mihály azt miondja: Ök is csináltak ilyen üzletet és ő bevallja, hogy körülbelül 500 lovat szállitottak külföldre. Krausz még azt is mondja (olvassa): „Megjegyzem még r azt, hogy a szállitási igazolványokkal való üzérkedés még ma is folyik, mert kéz alatt kaphat az ember annyi igazolványt 1 , amennyi kell s az mind más névre van kiállítva. Ebben, ugy hiszem, a ministeriumban a hibásak, ahol nem győződnek meg arról, hogy a névre szóló szállítási igazolványt tényleg az a szakember kapta-e kézhez, aki azzal foglalkozik, mert bárki ad be bármilyen név alatt kérvényt, annak alapján kiállítják az illető névre az igazolványt." Takács Ferencet is kihallgatják, aki a társaival azonos módon vallja: hogy a honvédelmi niinisteriummal — ez is nagyon érdekes dolog! — neki valami rekompenzáeiós üzlete volt és ezt ugy vélték megoldani,^ hogy kapott szállitási engedélyt a földmivelésügyi ministeriumtól. Minthogy közben szállitási engedélyeket nemcsak rekompenzációként, hanem panama utján is szereztek egyesek, kérte a honvédelmi ministeriumot, hogy követelését készpénzben elégítse ki, mert szállitási engedélyt ő maga is tud szerezni. Kijelenti, hogy (olvassa): „Dr. Geöcze Bertalan budapesti ügyvédet sohasem láttam, nem ismerem, s igy neki meghatalmazást sem adtam. Dr. Geöcze Bertalannak az ügyben való szerepléséről talán Mengele Lajos tudna felvilágosítást adni." Tehát ő maga is azt mondja: elismeri, hogy ötszáz lóra szóló szállitási igazolványt kaptak, elismeri, hogy: „A Neufeld nevére kiállított szállitási igazolványt tényleg mi használtuk, mi is szállitottunk azzal külföldre lovakat." Ezt a nyomozati eljárást — ismétlem: szabályszerűen — lefolytatta a soproni ügyészség. Mikor tudomására jutott a budapesti konzorciumnak, hogy a soproni ügyészség piszkálgatja ezt a dolgot és amikor itt már meglehetősen akut volt az Eskütt-ügy, sőt amikor már intézkedések és tapogatódzások történtek az egész Eskütt-ügy eltussolására (Egy hang jobbfelől: Ki akarta eltussolni?), akkor megijedtek, hogy mi történik akkoïi, ha Budapestem sikerül az Eskütt-ügyet eltussolni, a soproni üggyel. Már most ezt is meg kellett szüntetni. De hogyan 1 ? A soproni ügyészség nem ment bele. nem volt beleavatva az f intimitásokba ugy mint a budapesti ügyészség, nem, voltak kéznél azok a közbenjárók sem, akik itt rendelkezésre álltak, tehát hosszas kapacitálás után ahhoz a módszerhez folyamodtak, hogy bár a legutolsó jegyzőkönyvet február 28-ikán vették fel, ezeket az iratokat át kell tenni
