Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-334

A nemzetgyűlés 334. ülése 1924. évi november hó 12-én, szerdán. 175 vizsgálja! (Horváth Zoltán: Akkor ő is lemond!) Le kell még' szegeznem azt az észrevételemet is, hogy a jövő héten tartandó tárgyalás teljesen hatálytalan lesz, mert máris tudomásunkra jutott, hogy a vádlottak tekintélyes része nem fog megjelenni a tárgyaláson. (Szabó Sándor: Kiszöktették őket! A védelem szöktette ki! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Szabó Sándor: Ügyesen szöktette ki a védelem! — Rupert Rezső: Más országban nem lenne helye olyan kormánynak, amely alatt ilyesmi megtörténhetik.) Györki Imre: Ugyanazt az eljárást, aminőt Zákány Gyulával szemben követtek, nevezetesen, hogy útlevelet és útiköltséget szereztek neki, követték itt is a vádlottak közül többekkel. Éppen e napokban kapott az egyik vádlott útlevelet a budapesti államrendőrségtől (Zaj a Ház minden oldalán.), olyan vádlott, aki nemcsak ebben az ügyben van vád alá helyezve, hanem akit más ügyből kifolyólag nemzetgyalázás címén jogerősen már a Curia is elitélt. Mégis épen e napokban, talán három nappal ezelőtt szedte a sátorfáját és elutazott (Lendvai István: Hogy hívják ezt az urat?), nehogy itt \ a felelősségre vonása megtörténhessék. (Eszter- : gályos János: Az útiköltséget kitől kapta?) Több vádlottnál is megtörtént a kezdeményezés, hogy akinek a szive-vágya, hogy elhagyja az országot és ne legyen itt a november 19-én megtartandó tárgyaláson, az jelentkezzék, az útlevél rendelkezésére áll, mert nem akarnak kellemetlenkedni és őket a főtárgyalás izgal- j mainak kitenni. Méltóztassék Kószó t. képvise- f lőtársamnak befolyását és hangoskodását talán . ebben az irányban érvényesíteni, méltóztassék talán a rendőrség portáján rendet teremteni, hogy ne adjanak útlevelet olyannak, aki jog- \ erősen el van ítélve, vagy vád alá van helyezve. (Éhn Kálmán: Ki az? — Kószó István: Neveket j kérünk! — Lendvai István: Nekik két hazát \ adott végzetük! — Rupert Rezső: Nem kell el- 1 pusztulni ennek az országnak?) Elnök: Csendet kérek! J Györki Imre: Majd odaadom a nevet az ál- • lamtitkár urnák! (Viczián István: Miért nem nyiltan?) Minthogy az a metódus, amelyet eddig folytattunk, az a rendszer, amellyel eddig tőre- t kedtünk ebben az ügyben az igazság felderité- f sere, hogy t. i. bíróság, ügyészség előtt, a lapok- ' ban, a nemzetgyűlésen mindenütt rámutattunk j azokra a visszaélésekre, amelyek felderítve nin- | csenek és amelyekben az eljárás lefolytatva nincs, célra nem vezetett, most más módszerhez , próbálok folyamodni és itt az igen t. igazságügyniinister ur előtt tárom fel ennek az ügynek | olyan részét, amely talán csak egészen kicsi íj részlet, de, remélem, megindítója lesz az egész \ bűnügyi eljárásnak és mindaz, amit eddig nem [ vettek észre s amit eddig eltussoltak, remélem, { az igazságügyminister ur utasítására tiszta- jj zódni fog. f A kezem között van egy iratcsomó, amely- jj bői az tűnik ki, hogy Schwarcz Viktor nevű < soproni malomtulajdonos képviseletében dr. Lé- ; derer Gyula soproni ügyvéd beadvánnyal for- . dúlt még 1921 szeptember 16-án Sopron város rendőrkapitányságához és ebben előadja, hogy több helyről arxól értesült, hogy „nevemre kiállított ló, szarvasmarha és sertésnek külföldre való kiviteléről szóló hatósági engedélyek van- : nak forgalomban, illetve ilyen! engedélyek hasz- t Báltattak fel a fent körülirt állatoknak kül- ' földre való kiviteléhez. Minthogy én —-mondja a feljelentő — lókereskedéssel soha sem foglalkoztam, szarvasmarhakereskedésre szóló ipari engedélyről már 1921 január 31-iki hatállyal lemondtam, minthogy én marhakereskedést ez idő óta nem folytatok, végül minthogy sertés kivitelére engedélyt sem nem kértem, sem nem kaptam, a forgalomban lévő vagy eddig már felhasznált nevemre szóló kiviteli engedélyek csak visszaélés folytán keletkezhettek, miért is kérem, hogy közokirathamisitás miatt ismeretlen tettesek ellen az eljárás meginduljon". (Lendvai István: Schwarz-auf-weiss !) Ez a feljelentés teljesen szabályszerűen kiadatott a soproni rendőrkapitányság detektivosztályának, ahol az eljáró detektiv már szeptember 30-án jelentést is tesz a nyomozat eredményéről. Jelenti, hogy Neufeld Testvérek névre vannak kiállítva a szállítási igazolványok, ellenben Neufeld Testvérek sem nem kértek, sem nem kaptak szállítási engedélyt. (Lendvai István: Zsidó akaratlanul is kap!) Nem zsidó, hanem a kettős kereszt vérszövetség egyik tagja kapta! (Lendvai István: Zsidó mindenhova bejut ! — Derültség.) Ifjú Takács Ferenc ^ beismerte, hogy a Neufeld Testvérek cég nevében annak tudta és beleegyezése nélkül váltott száz darab lóra szállítási engedélyt, s a lovakat Krausz Mihály társával — és itt fuzionálnak a zsidók és a kettősvérszövetség tagjai, mert Takács kettős vérkeresztes (Szabó Sándor: Csak kontrázzatok tovább!), együtt szállította ki, minthogy ő engedélyt azért nem kaphatott, mert ugy Krausz ur, mint Takács ur Ausztria területéről ki vannak tiltva, ellenük büntető eljárás van folyamatban, az osztrák hatóságok tehát, ha küldemények érkeznek nevűkre, azokat rögtön elkoboztatják. Szorgalmasan folyt tovább a nyomozás a soproni rendőrkapitányságon. Még kihallgattak néhány embert, ismételten szerkesztettek detektivjelentéseket, míg végre a soproni rendőrkapitányság az összes iratokat közokirathamisitás büntette miatt az eljárás lefolytatása végett átküldte a soproni ügyészségnek. A soproni ügyészség is megtette a további szabályszerű lépéseket, átirt a földmivelésügyi ministeriumnak, kérve, hogy a ministerium terjessze fel azokat az iratokat, amelyek a detektiv nyomozati jelentésében foglaltatnak, hogy kik mikor kaptak szállítási engedélyeket. Kérte, hogy a szállítási engedélyeket terjesszék fel. A földmivelésügyi ministerium január 7-én válaszolt a soproni kir. ügyészség felhívására. Ebben közölte, hogy Schwarcz Viktor soproni gőzmalom- és sertéshizlalda-tulajdonos a múlt év július 30-án kelt és idemellékelt kérvényben engedélyt kért, hogy száz darab sertést külföldre kivihessen, a kérelem azonban elutasittatott, mert a belföldi sertés kivitele a múlt év szeptember elején betiltatott. T. i. akkor pattantak ki, 1921 szeptember 7-én, az Eskütt-féle panamák. Dacára annak, hogy ez is jó helyről érkezett kérvény volt. nem teljesítették, mert akkor már «minta földmivelésügyi ministeri jelentés mondja — tárgyalás alá nem vehették, mert a belföldi sertéskivitel betiltatott. Ellenben ugyanez a földmivelésügyi ministeri átirat azt is tartalmazta, hogy Neufeld Testvérek soproni állatkereskedők az ugyancsak idemellékelt kérvényben 200 darab lovat akartak kivinni, a kiviteli engedélyt meg is kapták, és felhivattak arra. hogy engedélyi dijukat fizessék le. Megemlíti az átirat azt is, hogy a fentemiitett értesítést — ;.a»