Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-334
A nemzetgyűlés 334. ülése 1924. évi november hó 12-én, szerdán. 151 Imgy Szakács Andor képviselő ur interpellációját a legközelebbi alkalommal mondhassa el. Szólásra következik! Csik József jegyző: Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: Igen t. Nemzetgyűlés! Első interpellációmra nézve, amely az életbiztosítási társaságok valorizációjára vonatkozik, a minister úrtól azt a felvilágosítást kaptam, hogy err© a kérdésre egy hét múlva szándékozik felelni. Ezért kérem ennek az interpellációmnak elhalasztását. (Helyeslés ) Elnök: Határozatképen kimondhatom, hogy a nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Kiss Menyhért képviselő ur interpellációját a legközelebbi alkalommal mondhassa el. Következik! Csik József jegyző: Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Másik interpellációmat a következőkben vagyok bátor elmondani. Az itt elhangzott interpellációknak legalább 70%-a a földreformtörvény végre nem hajtásával áll okozati összefüggésben. Ma is kénytelen vagyok rámutatni azokra a visszaélésekre, amelyek az 1920:XXXVI. és az 1924. évi VII. te. végrehajtása körül történnek. Nem kell a nemzetgyűlésnek bizonyítani, hogy miért volt szükség arra, hogy a földtörvényt az első nemzetgyűlés megalkossa és miért volt szükség a másik törvényre, az úgynevezett földbirtoknovellára. Ennek a novellának mingy árt első paragrafusában le van fektetve a gondolat, hogy az eljárást sürgetni akarja és mindazokat a formaságokat és alakszerűségeket, amelyek a törvény végrehajtását eddig akadályozták, az eljárásból kiküszöbölni kivánja. Ennek ellenére a gyakorlati megvalósítás tekintetében azt látjuk, hogy a novellának semmiféle hatása nem érezhető és az eljárás ugyanolyan régi copfos rendszer szerint folytatódik, mint eddig. Becses figyelmükbe ajánlom a Szózat mai vezércikkét, amely nem egyéb, mint nagy adathalmaz Zsilinszky kén viselőtársunk tollából, aki rámutat arra, hogyan történik az ő kerületében és általában ebben a vármegyében a földreformtörvény végrehajtása. Két-három esztendő óta állandóan folynak az eljárások, anélkül, hogy eredményesen bevégződnének. De nemcsak Zsilinszky Endre képviselőtársam kerületében és vármegyéjében vannak ilyen esetek, hanem ugy látszik országszerte meghonosodott ez a felfogás és ezért szükséges, hogy állandóan figyelmeztessük a kormányt és az igazságügyminister urat, akit az 1924: VII. te. a novella végrehajtásával egyenesen niegrbiz, hogy tegyen intézkedéseket, hogy az eljáró birák a kötelességeiket lelkiismeretesebben teljesítsék és különösen azí eljárást gyorsítsák meg. A földbirtokreform végrehajtásáról, amelyről most szólani kívánok, már két alkalommal szót emeltem itt a nemzetgyűlésen. Eöviden csak azt kívánom elmondani, hogy körülbelül 1900 hold földbirtok került vissza egy évvel ezelőtt Torontál határából — amely a megszállt területhez csatoltatott — az időközi határkiigazitó bizottság akaratából Magyarországhoz. Ez a földbirtok a Kenderipar Rt. tulajdona. Azelőtt gróf Nákó Sándor nagybirtokos földié volt. de a háborúban eladta és azóta ez a földbirtok a háború alatt kétszer cserélt gazdát. Végre a Kendergyár Részvénytársaság birtokába került, amely a birtoknak Romániához csatolt részét is természetesen megszerezte magának. Az ai rész, amelyet a határkiigazitó bizottság határozatából Magyarországhoz csatoltak, csak egyik része a földbirtoknak. Ezenkívül ennek a részvénytársaságnak Magyarország területén még három helyen van földbirtoka: Csongrád vármegyében Kiskirályságon és Józsefszálláson, Bihar vármegyében Kornádi íközségben; azonkívül nagy íföldbirtoka van Bács-Bodrog vármegyében, jelenleg a S. H. S. állam területén, Rajsz községben és ötezer holdas nagy földbirtoka van Románia területén. Ennek ellenére a részvénytársaság mégis azon a címen kivánja ezt a torontáli földjét mentesíteni, hogy ipari célokat szolgál. A múlt esztendőben ez a földbirtok ötven katasztrális hold területen termelt kendert. Ebben az esztendőben, amikor az eljárás megindult és amikor ők a novella 7., 8. §-ai értelmében jogcímet kerestek ahhoz, hogy a birtokot mentesítsék, mintegy 150 katasztrális hold földet bevetettek kenderrel. Az eljárás során, amit több alkalommal itt a nemzetgyűlésen és az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál is sürgettünk, azt tapasztaltam, hogy ugy az OFB, mint az eljáró közegek nemhogy segitenének a tipikusan háborús szerzésű birtokot kisajátítani, hanem ellenkezőleg, abban munkálkodnak közre, hogy a birtokból minél kevesebb jusson az igénylők kezébe és minél több maradjon meg a részvénytársaságok birtokában. Ez ellenkezik az alaptörvénnyel, mert annak 28. §-ában benne van, hogy azok a birtokok, amelyek a háború alatt szereztettek, 100 százalék erejéig kisajátitandók. Imperative foglaltatik benne a törvényben, hogv ezek a birtokok kisajátitandók. Ez a birtok pedig nemcsak egyszeresen, hanem kétszeresen háborús szerzemény, azonkivül a kisajátítására még harmadik ok is fenforog, az, hogy részvénytársaságnak tulajdona. A novella ugyanis felemlít egy esetet, amikor kivételnek van helye ési amikor a birtoknak valamely részét mentesíteni lehetne. Ez az az eset, amikor az illető birtoknak tulajdonosa hivatásos gazda, hadirokkant vagy pedig hivatásos katona. A részvénytársaságra azonban nem lehet azt mondani, hogy hivatásos gazda, mert hiszen a Strasser és König cégnek többszörösen íinilliárdos urak a tulajdodnosai és nein ők maguk gazdálkodnak rajta, mert hiszen nem értenek a gazdálkodáshoz, hanem gazdatisztjeikkel, gazdasági alkalmazottaikkal folytatják a gazdaságot. Annak dacára, hogy a törvény 28. §-ában, amelyet most nem kívánok felolvasni, a leghatározottabban benne van, hogy a háborús szerzeményű birtokot ki kell sajátítani, annak dacára, hogy a novella 7. és 8. §-a szintén leköti magát a háborús birtokok télies mértékben való kisajátítása mellett, az Országos Földbirtokrendező Bíróság-, bár memorandumoknak és folyamodványoknak egész légióját adtuk be, amelyekben az adatok halmazával bizonyitottuk, hogy szükség van erre a földbirtokra, mert rendkívül sok igénylő van, akit még nem lehetett kielégíteni: 13.864/924. sz. alatt végzést hozott, amelyben a legnagyobb pontossággal és gondossággal igyekszik olyan kategóriákat felállítani és elveket leszegezni, hogy minél kevesebben tudjanak beiutni azoknak az igénvlőknek sorába, akik földet kapnak, hogy minél több föld maradhasson meg a részvénvtársasá*? birtokában. Nem tudom megérteni, igen t. ieazságügyminister ur, hogy az Országos Földbirtokvendező Bíróságot miért állítottuk fel! Azért, hogy a Strasser és König' cég a háborús birtó„.,,