Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-334

144 A nemzetgyűlés 334. ülése 1924. jesztett interpellációra most adjon választ a minister ur. Elnök: Eupert képviselő ur a házszabályok­hoz kér szót. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Én a nem­zetgyűlés méltóságát is megsértve látom az­zal, hogy a nemzetgyűlésnek bejelentenek egy ministeri választ, a t. minister, ur pedig, aki­nek kedvéért idejöttünk, hogy válaszát meg­hallgassuk, azzal a kifogással, hogy még két másik hasonló tárgyú interpelláció is van be­jegyezve, a válasz elől egyszerűen kitér. (Fel­kiáltások jobb felől: Nem tér ki!) Ez a kitérés azért is felesleges, mert ha a minister ur meg­állapította, hogy két hasonló tárgyú interpellá­ciót intéznek hozzá, \akkor gyakorlati szem­pontból is helyesen cselekszik, ha válaszol a már előterjesztett interpellációra, mert akkor a másik két interpellációt egyszerűen tárgy­talanná teszi. Én tehát kérem a t. Nemzetgyű­lést, ne méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy bejelentett válaszát a minister ur elhalássza. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Homonnay Tivadar képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. Homonnay Tivadar: T. Nemzetgyűlés! Előt­tem szóló t. képviselőtársaimnak nem óhajtok válaszolni. Csak a házszabályokhoz kivánok szólni, s véleményemet a szóbanforgó kérdésben kifejezésre akarom juttatni. Minden képviselő­nek joga van ahhoz, hogy bármely tárgyban interpelláció előterjesztésével a nemzetgyűlés •»lé jöjjön. Minden képviselő akkor hozhatja elő óhajait, kívánságait a kérdéses tárgyban, amikor azt jónak látja. (Meskó Zoltán: Amikor a házszabályok megengedik!) A helyzet az, hogy a közszolgálati alkalmazottak gazdasági helyzetének megvitatása és ennek a kérídésnek megoldása tárgyában egy interpelláció jegyez­tetett be a. nemzetgyűlés interpellációs köny­vébe. Amikor ez az interpelláció bejegyezte­tett, magam is és F, Szabó Géza igen t. képviselő­társam is ugyancsak hasonló tárgyú interpel­lációt jegyeztünk be. Ez interpellációk elmon­dásának jogát semmi körülmények között sem engedjük magunktól elvitatni. Ezzel a kérdés­sel behatóan, szakszerűen, politikától teljesen mentesen fogunk foglalkozni — mint ahogy a múltban is tettük — és egyenesen kétségbe yo­nom bármelyik képviselőtársamnak azt a jo­gát, hogy bennünket a házszabályok szerint megillető interpellálási jogunktól megfosszon. (Hegymegi-Kiss Pál: Senki sem akarja! — Ru­pert Rezső: Nem értette meg, miről van szó! — Zaj.) Elnök: Csik József képviselő ur a házsza­bályokhoz kért szót. Csik József: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről szintén nem tartom a házszabályok­nak megfelelőnek azt az eljárást, hogy a pénz­ügyminister ur a három interpellációra együtte­sen válaszoljon. Az én felfogásom szerint kü­lönösnek látszik az, hogy a pénzügyminister ur olyan interpellációkkal kapcsolatban je­lentse ki ezt a választ, amelyeknek tartalmát még maga sem ismeri. (Zaj.) Egyébként a Ház már határozott erre nézve olyan értelemben, hogy a pénzügyminister ur a napirend letár­gyalása Után fogja Szabó József képviselőtár­samnak interpellációjára a választ megadni. Én tehát teljesen feleslegesnek, sőt a házszabá­lyok szellemével ellenkezőnek tartom azt, hogy bizonyos pártpolitikai szempont érvényesülése szempontjából (Ugy van! Ugy van! Taps a bhloï^aJo'ft.:'•— Zaj és ellentmondások jobbfelől. '-^í Szilágfyí Bajos: Nem lehet elsüllyeszteni az évi november hó 12-én, szerdán. ellenzéki interpellációkat!) ellenzéki képviselőt megfosszanak attól, hogy ebben a kérdésben az érdemet neki imputaiják. (Zaj.) Elnök: Bud János tárcanélküli minister ur kivan nyilatkozni. Bud János tárcanélküü minister: T. Nem­zetgyűlés! a magam részéről nem akartam ki­térni a válaszadás elől és anélkül, hogy tudo­másom lett volna arról, hogy hasonló inter­pellációk bejegyeztetnek, állapodtam meg Sza­bó József képviselő úrral abban, hogy inter­pellációjára a mai napon adom meg a választ, közben azonban másik két interpelláció is be­jegyeztetett (Szilágyi Lajos: Féltékenységből!) — nem hiszem, hogy féltékenységből — s attól félek, hogy előzetesen az egyik interpellációra adott válaszommal esetleg könnyen félrevezet­ném az igen t. Nemzetgyűlést, mert nem tud­nék kitérni olyan pontokra, amelyek benne lesznek a következő interpellációkban, s ame­lyek alapján tudom csak együttes képét adni a helyzetnek (Ugy van! a jobboldalon.), én tisz­tán, tárgyilagosan Ítélem meg a kérdést. Mon­dom, csak a három interpelláció szövegéből fog kikerülni az egész kép, és tulaj donképen ennek alapján lesz alkalma mindenkinek a maga véleményét az én válaszomra vonatko­zólag megalkotni. Ez az egy szempont vezetett, és ezért ismé­telten kérem, méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy a három interpellációra együtte­sen adjam meg a választ. (Helyeslés a jobb­oldalon. — Horváth Zoltán: És ha nem mond­ják el? — Zaj.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a felhatalmazást megadni arra, hogy Bud Já­nos tárcanélküli minister ur a három azonos tárgyú interpellációra együttesen adhassa meg a választ, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Ké­rem azokat a képviselő urakat, akik a felhatal­mazást megadják, szíveskedjenek felállani. [Megtörténik.) Többség. (Szilágyi Lajos: Napi­rendváltoztatás!) A nemzetgyűlés ugy határo­zott, hogy az összes interpellációkra, amelyek erre a tárgyra vonatkoznak, Bud János tárca­nélküli minister ur együttesen adja meg a vá­laszt. Áttérünk a ministeri válaszok meghallga­TÊlSÊil ti. Következik a honvédelmi minister ur vá­lasza Zsilinszky Endre képviselő ur által a ka­tonai ellenőrzés tárgyában előterjesztett in­terpellációra. A honvédelmi minister urat illeti a szó. Gr. Csáky Károly honvédelmi minister: T. Nemzetgyűlés! Zsilinszky Endre igen t. kép­viselő ur a múlt héten azt a kérdést intézte hozzám, hogy kellő eszközökkel bir-e a honvé­delmi minister arra nézve, hogy a kémkedést, amely előreláthatólag az ellenőrzés formájá­ban még kiterjedtebb lesz, mint eddig, meg tudja-e akadályozni, vagy sem. Elsősorban megvallom, hogy nem osztom a t. képviselő urnák aziráiiti aggályát, hogy a kémkedés az ellenőrzés uj rendszere mellett ki­terjedtebb vagy súlyosabb lesz* mint jelenleg. Mert hiszen mi a lényeg? A lényegbe a dolognak az, hogy ma tulaj donképen ezeknek a kémke­déseknek központja Budapesten van, akkor pedig a központ át fog menni Genfbe. (Zaj.) Ez, azt hiszem, nem mélyreható változás és ez talán nem indokolná azt, hogy valamilyen kü­lönös elhatározásokra jussunk ebben a tekin­tetben. De én bátor vagyok tovább menni ennek

Next

/
Thumbnails
Contents