Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-334

130 A nemzetgyűlés 33í. ülése 1924. évi november hó 12-én, szerdán. diktatúra idején a tantestületben, kollégáikkal társalgás közben, a tizpercnyi szünet alatt, olyan kollégákkal, akiket nem lehetett felizgatni, mert ellenforradalmi érzelműek voltak, vi­tatkoztak azon, hogy jó, vagy rossz-e a kom­mün. Ezeket az embereket, akik saját kartár­saikkal, értelmes emberekkel, tanári szobában vitatkoztak efölött, azon a címen, hogy ők gyülekezetben, nyilvánosan izgattak, három- és ötévi börtönbüntetésre Ítélték. Ellenben ismét­lem, ha nyíltan felhívást intézek gyilkosságra, akkor csak kétesztendei államfogházra lennék büntethető. Ezt az anomáliát a kormány ma is fentartja és az egységespárt és a kormányt támogató pártok a kormányt ennek a rettene­tes ellenmondásnak fentartásában készsége­sen támogatják (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ébredőknek csinálták!) és tűrik, hogy a bíró­ság ma is még hozzon hallatlan, vérlázító íté­leteket. Itt van nálam egy német nyelven megjelent összehasonlító büntetőjogi nagy munka, ame­lyet átnéztem, hogy a politikai jogokból való felfüggesztést, mint mellékbüntetést milyen bűncselekményekhez fűzik a külföldi jogok. Azt láttam, hogy sehol másutt, kivéve a régi Németországot, mert a mai Németországban már más a helyzet, csakis a régi Németország­ban volt meg az, hogy politikai bűncselekmé­nyeket tekintettek olyanoknak, amelyek miatt a politikai jogoktól való megfosztás, mint mellékbüntetés szintén kimondható. Ál­talában a politikai jogoktól való megfosztást. a politikai jogok felfüggesztését, mint mellék­büntetést, nem politikai bűncselekményhez fűzik a törvények, nem politikai bűncselekmé­nyek esetében szabják azt ki, hanem nyereség­vágyból elkövetett bűncselekmények esetében, amelyek aljas motívumokból keletkeznek. A politikai bűncselekmények nem aljas motívu­mok. Ha aljas mbtivum fűződik egy politikai bűncselekményhez, akkor az megszűnt tisztán politikai bűncselekmény lenni. A tiszta politi­kai bűncselekmény nem aljas indokból szár­mazik. Azokkal szemben, akik politikai bűn­cselekményeket követnek el, különösen olyan jelentékteleneket, mint valamely hatóság meg­sértése, vagy az izgatás, ezekkel szemben nem a politikai jogok felfüggesztését kellene kimon­dani, hanem ellenkezőleg, lehetővé kellene tenni az illetőknek és rá kellene venni őket, hogy politikai iogaik gyakorlása utján töre­kedjenek arra, hogy azokat a kérdéseket, ame­lyek miatt elégedetlenségüknek meg nem en­gedett módon kifejezést adtak, rendes, törvé­nyes utón választójoguk gyakorlása és esetle­ges^ megválasztásuk révén gyakorolják. Egyál­talában nem kifogásoljuk, hogy közönséges bűncselekmények fesetében alkalmaztassék a politikai jogok felfüggesztése. A büntető­törvénykönyv ezt úgyis elrendeli. Ellenben a büntetőnovellával szemben a legélesebben el­itéljük, hogy az izgatáshoz ás hasonló tiszta politikai bűncselekményekhez, illetve azok büntetéséhez a politikai jogok felfüggesztését mint mellékbüntetést akarja behozni a kor­mány. A büntetőnovella tárgyalásával kapcso­latosan a nemzetgyűlés hivatása lesz hogy eb­ben a kérdésben döntsön. Az ellen azonban, hogy most ezzel a javaslattal, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának uijászervezésé­ről szóló ^ törvényjavaslattal kapcsolatosan a Bethlen-féle rendeletben foglalt reakciós ren­delkezések megerősíttessenek és a törvényha­tósági bizottsági választók összeirásánál és az ebben való választhatóság elbírálásánál irány­adók lehessenek, ez ellen a leghatározottabban tiltakozunk. A Bethlen-féle rendelet tűrhető rendelkezé­sei is igazságtalanságot szülnek a gyakorlat­ban. A Bethlen-féle rendelet kimondja, hogy nem választható az, akit nyereségvágyból elkö­vetett bűntett miatt jogerősen két évet megha­ladó szabadságvesztésbüntetésre Ítéltek. Nye­reségvágyból elkövetett bűntett? Ugyebár a zsarolás is nyereségvágyból elkövetett bűntett? Nem kell-e azonban a legnagyobb igazságta­lanságnak tartanunk azt, hogy azok is elve­szítsék választhatóságukat ezen a címen örök időkre, akiket az ötöstanácsok ítéltek el zsa­rolás ciménf Hiszen tudjuk, hogy az ötös­tanácsok zsarolás címen olyan embereket is sújtottak súlyos büntetéssel, akik voltaképen, vagy nem is voltaképen, hanem a szó európai, civilizált jogászi értelmében egyáltalában nem követtek el bűncselekményt. Aki a diktatúra alatt mint lakáshivatali elnök vagy poli­tikai megbízott lakást rekvirált és teljesen tisztességesen, korrektül járt el, nem lépte át a lkkásrekvirálásra nézve megállapított sza­bályokat, az szerintem nem követte el a zsa­rolás bűncselekményét és ha az ötöstanácso"k mégis zsarolásban marasztalták el, ez voltaké­pen igazságtalanul történt. Igazságtalan lenne, hogy ezeket az embereket — és százszámra vannak ilyen emberek — most ezen a cimen örökre meg lehessen fosztani a választható­ságtól. Nem öt évre, nem tiz évre, hanem — még egyszer hangsúlyozom — örökre, mert itt benne van az, hogy akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt két évet meghaladó szabadságvesztésre Ítéltek, az soha többé vá­lasztható nem lesz. Múltkor említettem annak a szegény rendőrnek az esetét, aki a moinkástanács, a kerületi elöljáróság kiküldöttjeként elment, hogy a fegyverrekvirálásnál egyszerűen asz­szisztáljon, jelen legyen. Ezt a szegény rendőrt zsarolás címén elitéltek, tehát örökre ki van zárva a választhatóságból. Ellenben a bíró, aki nemcsak jelenvolt, de aki a rekvirálásnál ha­tósági tevékenységet is fejtett ki, akit azonban nem büntethettek, mert nem emelt ellene vá­dat a kormány ügyésze, ez a bíró továbbra is megválasztható lesz. Ezek lehetetlen esetek. Vagy el kell ejteni ezt a választhatóságtól örökre megfosztó okot, vagy pedig, ha meg­tartják, ki kell mondani, hogy az ötöstanácsok által hozott Ítéletek nem jönnek figyelembe. Csatlakozom Kupert Kezső képviselőtársam indítványához. A magam inditványa két pont­ban nem áll ellentétben az ő indítványával, három pontban pedig kiegészíti indítványát. A 4. § következő kiegészítését indítványozom (olvassa): „Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy bűntett, vétség, vagy kihágás miatt történt elitéltetés csak akkor és csak annyi időre ki­záró ok, ha és amennyi időre jogerős ítélet megállapította a politikai jogok gyakorlatá­nak felfüggesztését. Vád alá helyezés, főtár­gyalás kitűzése, vagjr fegyelmi határozat pe­dig egyáltalában nem, előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság pedig csak akkor kizáró okok, ha jogerős határozattal rendeltetnek el. \ A jelölést nem akadályozza és a választható­ságot nem zárja ki az, hogy a jelölt egyévi időtartamon túl él az ország területén kivül". Néhány szóval óhajtanák még a belügymi­nister ur egy kijelentésére válaszolni. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A belügyminister

Next

/
Thumbnails
Contents