Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-333

122 r A nemzetgyűlés 333. illése 192i. pont, hogy könnyen el lehessen sikkasztani!) Hogy azonban a ministerelnöki Ígéretre meny­nyire lehet építeni, csak egy példát hozok fel rá, azt a ministerelnöki Ígéretet, amely a föld­reformnovellára vonatkozott, amely ígéret 1923 január havában hangzott el kötelező for­mában a kormánypárton belül, s amely nagy és nehéz küzdések után csak 1924 tavaszán ke­lült ugy ahogy betetőzés alá. (Egy hang a bal­oldalon : Ma sincs megoldva !) 1923 .januárjá­ban igértetett be, s 1924 tavaszán, szóval több mint egy esztendő után került ilyen-olyan meg­valósításra. A lényeg tehát az, hogy e& a mi­nisterelnöki ígéret, amely sürgősnek ígérte a földreforrnnovellát, csak több mint egy esz­tendő után került ilyen-olyan megvalósításra. (Csik József: Abban sincs köszönet!) Bizony, nincs benne köszönet. Azért mondom, hogy annyira, amennyire valósult meg akkor is ez az igéret több mint egy esztendő után. (Szilá­gyi Lajos: Erről majd holnap Szakács Andor beszél !) Az a véleményem, hogy ez a mai magyar nép, a magyar nemzet érett az általános titkos szavazati jogra és én nagy örömmel olvastam Könyves Lajos képviselő urnák azt a nyilat­kozatát, hogy az ő véleménye és meggyőződése szerint az összes kisgazda képviselők hivei a titkosságnak. Bár kissé máskép vagyok informálva, mégis kivánom azt, hogy ez a nyi­latkozat a valóságnak csakugyan megfelelő legyen, mert tény az, hogy az általános titkos szavazati jog a régi kisg-azdapártiiak legelső, legemiiiensebb programpontja volt, és hordoz­zon bár valaki akármilyen szépre szabott csíz­mát, igazi kisgazdapárti képviselő nem: lehet az, aki az általános titkos szavazati jogot nem követeli és nem vallja. (Tankovics János: Azt csak tessék ránk bizni!) Igazán megalázó a falu becsületes magyar népére az, hogy nem érett meg az általános titkos szavazati jogra. A városi nép érett a titkos szavazati jogra, csak a falusi nép nem? Már az elmúlt válasz­táskor végtelenül megszégyenítő volt a falura, hogy a törvényhatósági joggal felruházott vá­rosokban titkos szavazással lehetett választani, kinn a falvakban pedig a régi módon kötelez­ték szavazásra az embereket, úgyhogy nagyon sokszor kellett szivük és lelkük ellenére pa­rancsra, kényszerítésre és vesztegetés folytán szavazniuk ugy, ahogy szavazni nem akartak. Már van nekünk bizonyitékunk arra nézve, hogy érett a magyar nemzet az általános titkos szavazati jogra. Bizonyítéka ennek az első nemzetgyűlés, amely általános titkos szavazati jog alapján 1 jött össze és mondhatom, Tiogy bizonyára sokkal magasabban állott minden tekintetben, mint ez a második nemzetgyűlés (Barthos Andor: Mint ez a beszéd!) és különö­sen közelebb állott a magyar nép gondolkozá­sához, a magyar nép akaratát sokkal jobban képviselte, mint ez a mai második nemzetgyű­lés! (Rupert Rezső: Ez így van!) Ez igy van, azt hiszem, aki elfogulatlanul és objektíve gon­dolkozik, igazat ad nekem, hogy ez a mai nem­zetgyűlés mélven alatta áll az első nemzetgyű­lésnek. (Szakács Andor: Különösen demokrati­kus gondolkozás tekintetében! — Barthos An­dor: Halljuk tovább az önvallomást!) Ena'em soha elnöki reiidreütasrtás a parlamentben nem ért. Azt hiszem ez magra elég cáfolata a közbeszólásnak az önvallomást illetőleg. (Szakács Andor: Nem is volt« tagja az első neimizetgyülésnek!) Soha ügy ebben a nemzet­gyűlésben nem viselkedtem, ahogy viselkedni nem szabad. Tessék ezt tudomásul venni, és * évi november hó 11-én, kedden. határozottan a legnagyobb felháborodással uta­sítom vissza azt a csúf inszinuációt, amely az ön szavaiban van. (Kuna P. András: Ez nem tartozik a tárgyhoz!) A közbeszólás a tárgyhoz tartozott? Képviselő ur, a legnagyobb felhábo­rodással utasítom vissza az ön közbeszólását, aki soha sem viselkedett a parlamentben ugy, amint kellett volna, (Barthos Andor: Én nem viselkedtem? ön az egés z , nemzetgyűlést tá­madta!) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztas­sék csendben maradni. Eőri-Szabó Dezső: Igenis, mi nem nyug­szunk és nem hallgatunk addig, amig ez a kér­dés megoldva nincs. Igenis, ez lesz az a me­mento, ez lesz az a ceterum censeo, amelyet mindaddig rá fogunk olvasni a t. többség és a t. kormány fejére, amig az igazi alkotmányos­ságnak, az igazi parlamentarizmusnak alapját meg nem csinálják és az általános titkos sza­vazati jogot törvényben biztosítani nem siet­nek. Én tehát azt indítványozom az elnöki ja­vaslattal széniben, hogy a napirenden levő tör­vényjavaslaton kivül tűzzék tárgyalásra Ru­pert Rezső és más képviselőtársainknak azokat az indítványait, amelyekben az általános tit­kos szavazati jog törvénybe iktatását kívánják. (Hehieslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: F. Szabó Géza! F. Szabó Géza: T. Nemzetgyűlés! (Rothen­stein Mór: Nem kell választójog!) Állapítsuk meg a tényeket. Miről van szó? Előttem szólott t. képviselőtársam pótlást indítványoz az el­nöki napirendi indítványhoz. Ez az első tény. A második tény az, hogy nyolc tárgyalási na­pon át a székesfővárosi javaslatot illetőleg a részletes vitánál tovább nem tudtunk haladni, minthogy két, mondd két paragrafust elintéz­tünk, mert az 1. § érdemi elintézés nélkül a tárgyalási idő végére tolatott ki. (Rothenstein Mór: Hogy számitja a nyolc napot, képviselő ur? Több volt a szünet!) Már most hogyan méltóztatik képzelni, hogy a képviselő ur ked­véért, aki pótlást javasol az elnöki napirendi indítványhoz, az egész székesfővárosi javaslat­tal végezni fogunk a holnapi nap folyamán? Ezzel a lehetőséggel számolni kell. (Hegymegi­Kiss Pál: Tőlünk függ, nem önöktől!) A vá­lasztójogi kérdésnek idedobása — a magam részéről határozottan kijelenteni — csupán taktika. (Barthos Andor: Taktika és okvetet­lenkedés!) Ha a lehetősége meg lenne ennek, akkor is azt válaszolnám, hogy a székesfővá­rosi 1 javaslat befejezése után a kormánynak kötelessége gondoskodni a Ház munkarendjé­ről és a kormány tudni fogja kötelességét. De ezt a kérdést a lehetőség 1 kizárásával hajánál fogva előráncigálni és beledobni igy a vitába, ezt nem tartom komolynak. Épen ezért az elnöki napirendi indítványt fogadom el. (Helyeslés a jobboldalon.) • Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Pikler Emil: Pikler Emil: T. Nemzetgyűlés! F. Szabó Géza igen t. képviselőtársam azt mondja, hogy mikor Eőri-Szabó Dezső képviselőtársam az általános titkos* egyenlő választójog napirendre tűzését követeli, ez hajánál fogva előráncig-ált kérdés. Ezt a kérdést a többi európai kulturálla­mok, sőt még a balkáni államok is már évtizedek­kel ezelőtt előráncigálták a hajánál fogva, és tör­vényt csináltak belőle. Nem mi tehetünk róla, hogy a demokráciának és alkotmányosságnak

Next

/
Thumbnails
Contents