Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-333

A nemzetgyűlés 333. ülése 1924, Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rupert Rezső: ...bárhogyan szükitsék is meg a tömegek választójogát — még a dqmi­eiliummal is, amelyet méltóztattak elfogadni —, én hiszem, hogy a főváros népének élet­ösztöne mégis rendet tud majd teremteni, mé­gis majd kicsavarja ennek a rendszernek a ke­zéből a hatalmat. Mert hiába minden mester­kedés, hiába minden erőszak,... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rupert Rezső: — Budapest népét nem si­kerül többé megtéveszteni és Budapest népe nem fogja többé magát odaadni kalandorok kezébe. (Felkiáltások a középen: Kik azok a kalandorok?) Elnök: Nem hallottam a képviselő ur sza­vait, a gyorsirói jegyzetekből majd meg fogom állapítani, hogy a képviselő ur mit mondott. (Szabó József: Valószínűleg az 1918-as évekről beszél, nem rólunk!) Rupert Rezső: Ez a negyedik szakasz már olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyekkel a nép minden védekezése, minden deréksége, a polgárság* helytállása ellenére is a hatalomnak sikerülhet befolyásolni a választást^ Nevezete­sen ez a szakasz azt mondja, hogy a választ­hatóság és a választójog szempontjából az or­szággyűlési, illetőleg a nemzetgyűlési választó­jogra és választhatóságra támaszkodik a javas­lat, vagyis, amint a minister ur mondotta, a választójogra és a választhatóságra nézve és egyéb kérdésekben: is a mindenkori választó­jogot veszi alapul. TV Nemzetgyűlés! Talán más volna a hely­zet, ha nekünk egy tisztességes választójogunk volna, ha egyáltalában tudnánk azt, hogy mi a mi választójogunk, mert hiszen még ezt sem tudjuk; nem tudjuk, melyikre fog ez támasz­kodni, milyen választójogi rendelkezésekre, az 1918: XVII. teikkben felvett rendelkezésekre-e — azok nevezetesen az országgyűlési választó­jogra vonatkoznak — vagy pedig az 1920: 1. tc-kel törvényesített nemzetgyűlési választó­jogra, vagy pedig arra a rendeletre, a Bethlen­féle rendeletre, amelyet a t. többség összehozása érdekében a mdnisterelnök ur, a kormány a nemzetre oktrojált. A legnagyobb kétségben vagyunk tehát az iránt, hogy tulajdonképen mi ennek a 4. §-nak tartalma. Én azonban ugy sejtem — és azt hiszem, hogy a kormánynak is ez az álláspontja —, hogy ez a 4. § csak alapul, kiegészítésül szolgál, csak egy keret, amelybe beillesztendő a választójogi törvény, a t. kormány szerint valószinüleg az 1922 március 2-án oktrojált Bethlen-féle választó­jogi rendelet. Akkor én enaek a 4. §-nak szö­vegezésével abban a formában, amilyenben itt van, nem elégedhetem meg és felhivom a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy itt súlyos támadás történik a polgárság jogai, a választói jog és a választhatóság ellen, mert a rendelet­nek, a Bethlen-féle rendeletnek beiktatásával — az t. i. önök szerint, azt hiszem, ma a vá­lasztójogi rendelet —, azok a választójogi ren­delkezések, amelyeket itt alapul vesznek, (Rakovszky Iván belügyininister: Az 1918 :XVH. te!) igazságtalanok. Ez a rendelkezés, ame­lyet itt beiktat ez a 4. §, csak arra való, hogy tág teret engedjen a politikai üldözésnek és hajszának és hogy tág teret engedjen arra, hogy a választásokon egyesek megválasztását, akiket a t. kormány kipécéz, megakadályozzák. Ez a rendelkezés, ez a 4. § módot nyújt arra, hogy seregszámra induljanak meg pe­rek, kiszemelt politikai egyéniségek személyé­nek irányozva, csak olyan célból, hogy meg­évi november hó il-én, kedden. 117 [ választásukat lehetetlenné tegyék. (Rakovszky Iván belügyminister tagadólag int.) Igen t. minister ur, ebben a szakaszban ez van meg­írva, mert ez a szakasz bekebelezvén magába a 2200/1922. M. E. sz. rendeletet, alapul veszi annak 5. §-át minden pontjában, bekebelezi magába annak a rendeletnek a 7. és 8. §-át is. Ebből igen súlyos veszedelmek származhatnak reánk. És itt különösen felhivom az igen t. kisgazda frakció figyelmét azokra a veszedel­mekre, amelyek ebben a szakaszban elrejtet­nek, mert ezek a szakaszok tették lehetővé és teszik leetővé azt — pl. az 5. Í 9. pontja, azután a 7. § és a 8. §, értem a 2200/1922. M. E. sz. ren­delete —, hogy az országgyűlési választásokon a Letenyei Pálokból, Pákozdi Andrásokból, a Sziráki Pálokból ne lehessen képviselő, legalább is belátható időn belül ne, mert a hatalom gondoskodott arról, hogy űzőbe vé­tessenek és elitéltessenek olyan büntetőjogi cí­men, amely fel van véve annak alapjául, hogy akiket ilyen címen elitélnek, azt ne lehessen országgyűlési képviselővé, ezzel a törvénnyel kapcsolatban pedig Budapest törvényhatósági bizottságának tagjává választani. Látja a kormány és az ő városházi többsége, ahonnan sugalmazták ezt a törvényt, ahonnan kényszeritik ezt a törvényt, talán a kormány egyes tagjainak jó érzése ellenére is a kor­mányra ... (Rakovszky Iván belügyminister: Vázsonyi csinálta ezt a szöveget 1918-ban!) Ké­rem, árról a Vázsonyi-szövegről is beszélek majd! (Rakovszky Iván belügyminister: Ugyan­az!) Beszélek majd a 74-es törvényről is és meg méltóztatik látni, hogy én azzal a Vázso­nyi-féle szöveggel sem értek egyet, majd meg­mondom, hogy miért nem. A helyzet az, hogy a kormány látja, hogy a tömegekkel nem birok, azok kijózanodtak, kiábrándultak belőlem, az egész magyar nép csak ugy, mint a főváros népe készen van ez­zel a rendszerrel, ez a rendszer nem remélheti másként fenmaradását — mert nemcsak hogy bizalommal nem viseltetnek a magyar milliók ezzel a rendszerrel szemben, hanem gyűlölet­tel viseltetnek iránta —, most tehát megpró­bálja másképen megkorrigálni a választáso­kat, úgyhogy azokat veszi célba, akiket a ma­gyar nép megválasztana, akik a magyar nép egyes politikai irányzatát vezetik, lehetetlenné akarja tenni, hogy ezek bekerülsessenek akár a törvényhatóságba, akár az országgyűlésbe vagy nemzetgyűlésbe. Méltóztattak hallani az elnöki székből, hogy már jönnek a kikérések Horváth Zoltán, Nagy Vince ellen izgatásért, nem azért, mert izgatást követtek el, hanem, azért, mert akit izgatásért elitélnek — akár hatósági közeg elleni izgatásért is, mint Pá­kozdi Andrással, Letenyei Pállal tették — az öt esztendeig semmi körülmények között nem lehet választó, bűntett esetén való elitélés foly­tán pedig tíz évig. önökkel is igy fog történni, mihelyt nem pariroznak a kormánynak; a kor­mány ugyanígy fog tenni önökkel is, meglát­ják, mint ahogyan azokkal a gerinces kisgaz­dákkal történt, akik kibuktak innen és már nincsenek itt. (Renczes János: Nem kérünk ta­nácsot Kuperttől!) Meg fogják látni, hogy akad majd egy kis elszólás, amely miatt önökkel szemben hatóság elleni izgatásért meginditják az eljárást, elitélik önöket, és ha akkor t. Ren­czes képviselőtársam, ha nem viseli jó magát a kormány intenciói szerint, akkor el fogják önt is ítélni egy pár esztendei fogházra (Renczes János: Bizza ránk! — Barla-Szabó Jó­zsef: De rossz véleménye van Magyarország NAPLÓ XXVII. V:>

Next

/
Thumbnails
Contents