Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-333
llS A nemzetgyűlés 333. ülése 1924. választópolgárságáról! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Igen, rossz véleménye van!) és akkor öt esztendeig nem. lehet képviselővé megválasztani. Ez a szaikaszi a politikai üldözéseknek tipikus szakasza, amelynek alapján mindenkit, aki a kormánynak nem. tetszik, üldözőbe lehet venni. Támadnának fel bár a Széchenyi Istvánok, a Kossuth Lajosok, vagy a Deákok, e szakasz alapján megtörténhetnék — egészen bizonyos, csak az az egy-két hónap volna szükséges hozzá, amíg a bűnvádi eljárás lejár ellenük —, hogy többé már nem lennének ők sem megválaszthatok. Mert ha Széchenyi István munkáiból csak részleteket mennek ki felolvasni falura vagy a fórumra, akkor önöket izgatásért lehet elitélni, mert Széchenyi István szavai ma, ebben a reakciós rendszerben valóságos izgatásként, felforgatásként hatnak. (Rakovszky Iván belügy minister: Ön most a büntetőtörvénykönyv ellen izgat!) A büntetőtörvénykönyv azelőtt is életben volt. (Rakovszky Iván belügy minister: Mindig életben volt!) A mi elődeink súlyt helyeztek arra,hogy azok, akiket büntetőjogi címen ki kell zárni a nemzet testéből, közjogi testéből vagy társadalmából, az ilyen bűnnel fertőzött, valóban bűnös embereik, akik megérdemlik, a polgári jogok gyakorlásából kizárassanak. Ott van kezdettől fogva minden választójogunk, ha a legrégibbre megyünk is vissza, vagy ha, visszamegyünk az 1874:XXXIIL választójogi törvényre, amikor Bittó ministerelnök jegyezte ellen Ferencz József idejében ezt a választójogi rendelkezést. Azt mondja ez a törvény, hogy nem választó és nem választható az, akit a biróság politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére itélt, addig-, amiig ennek az Ítéletnek a hatálya tart. Ezzel becsületes időben és becsületes kormány részéről el is van intézve minden, ós a nemzetnek védelme is megtörtént, mert hiszen az a biróság, amelyik itél, amelyik a jogerős ítéletet meghozza, egyenesítve látva maga előtt, hogy kivel áll szemben, ítéli el az illetőket mellékbüntetésként politikai jogaik gyakorlásának felfüggesztésére egykét-három-négy, esetleg 10 évre. A törvény módot ad a bíróságnak arra, hogy minden gonosztevőt, aki megérdemli, politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére elitélhessen. Még abban a reakciós régi Ferencz József-i korszakban, 1874-ben is megelégedtek azzal, hogy csak idáig* mentek el és nem fokozták a polgári szabadságnak és az alkotmányos szabadságnak veszedelmét azzal, hogy nem elég már az sem, hogy valakit a bíróságok elitélnek politikai és polgári jogai felfüggesztésére, hanem megteszik ezt a rendelkezést a választójogban is, külön büntetőjogi címeket keresnek csak azért, hogy a törvényhatósági, a nemzetgyűlési vagy országgyűlési választójogtól és választhatóságtól el lehessen ütni az embereket. (Rakovszky Iván belügyminister: Elolvasta ezt a szakaszt? Miről beszél 1 ?) T. minister ur, ugy látszik, sajnos, abban a helyzetben vagyok, hogy jobban ismerem a javaslatát, mint a minister ur. (Rakovszky Iván belügyminister: Fogalma sincs róla!) Én a minister ur javaslatáról beszélek, annak a 4. §-áról, amely kimondja, hogy (olvassa): „A törvényhatósági választójogból, a választójog gyakorlásából és a választhatóságból kizáró okok: tekintetében az országgyűlési (nemzetgyűlési) választójogra és választhatóságra megállapított rendelkezéseket kell megfelelöleg alkalmazni". (Rakovszky Iváu belügyminister: És abban van évi november hó ll-én, kedden. talán kimondva, hogy nem a biróság szabja ki a büntetést!) Méltóztassék nekem megmondani, mi ennek a szakasznak a tartalma! (Rakovszky Iván belügyminister: Semmi esetre sem az, amit a képviselő ur belemagyaráz, hogy a hatóság szabja ki és nem a biróság!) Felolvastam, hogy a választójogra és a választhatóságra a mindenkori érvényben levő — önök szerint tehát most érvényben levő — választójogi törvény rendelkezései alkalmazandók. Én is jobb szerettem .volna tiszta munkát. Hiszen igy sok képviselő nem tudja ellenőrizni, hoigy valóban mit mond ez a szakasz, mert egy hivatkozással van elintézve a dolog. Ez a törvényszerkesztési mód az én gusztusomnak sem felel meg. Tessék ilyen fontos törvénybe belefoglalni minden rendelkezést, hogy mindenki tudja, hogyan áll az, és ne tessék ilyen csapdákat, rejtekhelyeket hagyni, hogy ne tudják még a kormánypárti képviselők se, hogy miről van szó. (Rakovszky Iván belügyminister: Ön nem tudja!) Azért vagyok bátor megmagyarázni. Ha valakit egy hatósági közeg, pl. egy finánc elleni izgatásért elitélnek (Rakovszky Iván belügyminister: A biróság itéli el! Azt mondja, hogy a kormány itéli el!); mondom, elitélnek két napra, s ha a biróság nem is függeszti fel az illető politikai jogainak gyakorlását, azért mert két napra elitéltek, vagy ha hatóság elleni erőszakért, mert esetleg a kisüst körül valami baj volt, mert nem engedte meg a fináncnak a kisüstöt lepecsételni (Rakovszky Iván belügyminister: Ezért!) és felszólitiotta az embereket arra, hogy segítsenek és ne engedjék meg ezt a törvénytelenséget ... (Rakovszky Iván belügyminister: Honnan veszi ezt!) Ha a minister ur kíváncsi és kérdez, akkor kezdek megbékélni, hogy talán a minister ur is lehetségesnek találja (Rakovszky Iván belügyminister: Nincs is benne a javaslatban! A legnagyobb immoralitás volna!); ugy látszik,nem rosszhiszeműen csinálták ezt a rendelkezést, mert látom, hogy a minister ur is megdöbben, hogy ilyesmi lehetséges. Ha ez igy van, minister ur, akkor könnyen megértjük egymást és csak egy kéréssel kell a minister úrhoz fordul nom. Mivel látja, hogy lehetségesek ilyenek, méltóztassék megtenni azt, hogy térjünk vissza régi eleinknek törvény szerkesztési módjára, arra az álláspontra, amelyet 1874-ben is elfoglaltak:, hogy t. i. ha büntetőjogi címről van szó, bizzuk a bíróságra, hog v y tíz SÍ bíróság a poli-, tikai jogok gyakorlásától felfüggeszt-e valakit, vagy sem; de nem lehet megengedni azt, hogy akit a biróság politikai jogainak gyakorlásában meghagy, azt külön büntetőjogi címeket felállítva elüssük a választójogtól és a választhatóságtól. (Rakovszky Iván belügyminister: Erről szó sincs!) Én, t. minister ur, a gyakorlatból beszélek. Ott van a mi régi, derék kollégánk. Valamikor a Nagyatádi-féle gárdához tartozott, de mivel nagyon gerincesen megállt, nem juthatott be az országgyűlésbe. Egy éve elitélték 8 napi fogházra, hatóság elleni izgatás miatt. Az idén már nem vették fel. Folyton járunk a közigazgatási bírósághoz* de mindhiába, mert elvették a választójogát minthogy elitéltetett 8 napra. Ezzel egyúttal 5 esztendőre elvesztette választhatóságát is. (Rakovszky Iván belügyminister: Bírósági ítélettel!) Önök mind igy fognak járni; az egész kisgazdaképviselő frakció igy fog járni, mihelyt nem pariroz, mert hiszen nem olyan könnyű „ . . (Renczes János: Nem baj! — Szijj Bálint: Hadd járjunk igy! Azt is elviseljük! — Hebelt Ede:
