Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-333
116 A nemzetgyűlés 333. ülése lí)2í. évi november hó tí-én, kedden. zetgyülés! Méltóztassanak megengedni, hogy azzal kezdjem felszólalásomat, előttem teljesen érthetetlen, hogy a hosszú sorozatban felszólalt ellenzéki képviselő urak mennyire nem értik meg ennek az intézkedésnek az értelmét. (Szakács Andor: Dehogy nem!) A képviselő urak beszéltek mindenféle kérdésről, amelyek nem is függnek össze ennek az intézkedésnek a céljával, a lényegről azonban nem beszéltek. Azokat a tényeket, amelyeket felsoroltak, tulajdonképen ugy sorolták fel, mintha én soroltam volna fel őket, s mintha ezek lennének az alapjai ennek az intézkedésnek. Elsősorban hangsúlyozni kivánom, hogy passziv választójogról van szó. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Tudjuk!) Tudom, hogy az urak tudják, méltóztassanak azonban megengedni, hogy logikusan elmondjam gondolatomat. Ismétlem, passziv választójogról van szó, tehát nem egy olyan jog gyakorlásáról, ahol egy általános intézkedés, egy sok honpolgárra vonatkozó intézkedés során kell egyegy embernek tömegmunkában igazolnia azt, hogy megfelel-e ennek a kelléknek, vagy nem. Egy olyan kellék igazolásáról van itt szó, amelyet esetleg a választás ellen emelt panasz során utólag a leghiggadtabban, hosszú rendelkezésre álló időben kell indokolni, még pedig olyan időben, hogy a hiányzó okmányokat mindig be lehet szerezni ; végeredményben tehát nem olyan kellékről van szó, amelynek igazolása esetről-esetre niegnehezitené valakinek az ő jogának gyakorlását. Ezt csak azért emelem ki, mert az a lényege a kérdésnek, hogy megneheziti-e ez az intézkedés azt, hogy valaki megválasztása előtt igazolja e kellék fenforgását, vagy nem. De egészen hamis nyomon járunk, ha arról beszélünk, hogy forgalmi adót is fizetnek az emberek, és bár forgalmi adót fizetnek, mégis esetleg eleshetnek passziv választói joguktól. Egészen hamis nyomon járunk, ha arról beszélünk, hogy az államnak egyenes állami adókból, vagy közvetett adókból van-e nagyobb, vagy kisebb jövedelme. Itt egyszerűen arról van szó, hogy ma Magyarországon mindenki, akinek rendes állandó foglalkozása és rendes exiszteneiája van, fizet adót. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rakovszky Iván belügyniinister: Mert az a munkás is fizet kereseti adót. Ha valaki az egész esztendőben esak egyetlenegy napot dolgozott is, fizet kereseti adót, és mint előbb kifejtettem, módjában van ezt egy hosszantartó eljárás során igazolni. Ha valakinek nem a székesfővárosban, hanem bárhol másutt az országban valamilyen ingatlana van és ennek a jövedelméből itt a székesfővárosban állandóan él, akkor annak állandó foglalkozása és rendes exiszteneiája van. Ez tehát olyan intézkedés, amely — bevallom — a laikus publikum előtt végeredményben olyan mondatba van belefoglalva, amelynek értelmét ez a laikus publikum rögtön fel nem foghatja. Az azonban, aki a törvényalkotások nyelvén beszélni tud, igy fordítaná le ezt az intézkedést : megválasztható mindenki, akinek állandó foglalkozása és rendes exiszteneiája van. Semmi egyebet sem jelent az ebben a szakaszban foglalt intézkedés (Peyer Károly: Hát a községi adó micsoda?), mint azt, hogy csak olyasvalaki legyen megválasztható, akinek van rendes exiszteneiája és aki kereseti adót fizet, ami esetleg községi adónak is tekinthető. (Peyer Károly: Az a fontos, hogy annak tekintik-e 1) Ez nem fontos, mert ugy az állami, mint a községi adó beszámit, tehát akár ennek tekintik, akár annak, az esztendőben teljesített egyetlen napi munkája után már bele kerül a napszámos is ebbe a kategóriába. Ez a kizáró intézkedés csakis azokat az exisztenciákat érinti r akiknek abszolúte semmi .rendes foglalkozásuk, semmi rendes keresetforrásuk nincs, akik. tehát nagyon ritkán kerülnek abba a helyzetbe, hogy megválaszthassák őket. Igaza van Vázsonyi t. képviselőtársamnak, hogy ez az intézkedés nem jelentékeny. (Hegymegi-Kiss Pál: Miért nem tetszik kihagyni belőle?) Egy,abszolút jogtétel az, hogy választható csak olyas valaki legyen, akinek rendes exiszteneiája, állandó foglalkozása van, akár Budapesten fizeti ezt az adót, akár pedig vidéken levő, adó alá eső jövedelme után, mindenesetre azonban itt valami jövedelemből él meg, valami foglalkozása van. Azt mondani, hogy ez az intézkedés antidemokratikus, bocsánatot kérek, teljes naivitás, mert hitezen itt nem vagyonadóról-, vagy nem valami súlyos adóról van szó. A legegyszerűbb, a legalacsonyabb adótétel, amelyet a vagyontalan munkás fizet, ha dolgozik és ebből tartja el magát, már számit, tehát ennek az intézkedésnek demokratikus bővitése nem szükséges. À dolog lényege az — és ezt mindenkinek be kell látnia —, hogy a törvényhatósági bizottságba csak az való, akinek rendes exiszteneiája és foglalkozása van. Ezt biztosit ja ez az intézkedés, a magam részéről tehát kérem a t. nemzetgyűlést, méltóztassék az eredeti szövegezésében elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat 3. §>-ához a közigazgatási bizottság szövegezésével szemben Farkas István képviselő ur és Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur ajánlottak módositást, illetőleg más szöveget. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy elsősorban szembeállitom az eredeti szöveggel Farkas István képviselő ur és Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur indítványát. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, e két inditvány elesik; amennyiben nem méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget, e két indítványt fogom egymással szenibeállitani. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a 3. %-ï a közigazgatási bizottság eredeti szövegezésében fogadják el. sziveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Felkiáltások balfelöl: Kisebbség. — Ellentmondások a jobboldalon. — Szilágyi Lajos: Kérjük megszámlálni! — Zaj.) Csendet kérek! Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget nem fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Felkiáltások jobbfelől: Kisebbség!) Kisebbség. Megállapítom, hogy a többség az eredeti szöveget fogadta el. Következik a 4. ^. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 4. §-t). Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Rupert Rezső Î Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Én a fontos 2. §-nál készakarva tartózkodtam a felszólalástól. Az előbbi szakasznál is csak azért szólaltam fel, mert az előbbi szakasz rendelkezése bántotta erkölcsi érzésemet. Az első gyakorlati szempontból fontos kérdést, amelyet ellenzéki oldalról feltétlenül támadni kell, különösen ebben a 4. Vban látom. Mert bármit gondoljon is a t. kormány és az ő városházi többsége, a Wolff-párt... (Zaj.) . .. ..
