Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-333
~A nemzetgyűlés 333. ülése 1924. évi november hó 11-én, kedden. 115 micsoda értelme van ennek az egész rendelkezésnek? Alapja lehet' a dolognak az H hogy valaki a község terheihez hozzájárul. Egyenes állami adó fizetése alapja lehetett ennek olyan időben, amikor az adóztatási rendszerben az egyenesadók nagyobb szerepet játszottak, mint jelenleg. Ma azonban ennek a rendelkezésnek semmiféle értelmei nincs, mert a mi háztartási jövedelmeinknek javarésze ugy az államnál, mint a fővárosnál a közvetett adókból kerül ki. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A szanálási törvényből méltóztassanak megnézni, hogy a jövőbeli aranykoronás költségvetésben micsoda tételek a jelentékenyek. Ilyenek azok a tételek, amelyek például a házadóból, a kincstári haszonrészesedésből és a forgalmi adóból származnak. Ez két oszlop, amelyen az egész szanálás nyugszik, és amely többet jelent, mint a jövedelemadó és a földadó együttvéve. A forgalmi adót mindenki fizeti és fizeti a házbért is. A házbér tétén nincs létminimum, mert nincs olyan ember, akinek ez el van engedve, ezen a téren tehát mindenki fizet adót; először fizeti a házadót, másodszor fizeti a kincstári haszonrészesedést. És ma a városnak főbe vételi forrása a forgalmi adóból átengedett részesedés, mert ez nagyon nagy összeget tesz ki. Emellett igen jelentékeny bevételi forrása« az emelkedő házbéirek folytán a házbéradóra kivetett községi pótlék, mely az emelkedő házbérekkel együtt folyton emelkedik. Mind a kettő tehát mindenki által fizettetik, nem szólva egyéb közvetett adónemeikről, így a kövezetvámról, vagy városi vámokról, amelyet szintén mindenki fizet, mert hiszen az terhel mindenféle árucikket, amely ide behozatik és a skálában benne van. Ezek mind régi dolgok; miért kell ezeket ismételni? Egy korlátolt választójog — tulajdoinképen jól moindtam, bár korlátozottat akartam mondani —, tehát egy korlátozott választójog, amely önmagában a választójogot korlátozza, amely az iskolai képzettségtől a 24 éves kortól teszi a választójogot függővé és még egyéb feltételeket is szab, amikor a választhatóságnál felemeli a korhatárt harminc esztendőre, akkor konzervatív szempontból már mindent megtett. Mert hiszen itt legalább hat éve itt lakó törzsökös, gyökeres emberek a választók, iskolai bizonyitványt kell nekik felmutatniuk, s amellett 30 esztendőseknek kell lenniök, Also mein Herz, wass willst du noch mehr? Mi kell még több? Ehhez még az kell, hogy bárhol, bármilyen egyenes állami adót fizessen. Ha neki valahol a környéken van valami kis földje, vityillója, vagy nyári-lakja, akkori ez már rettenetes nagy megbizhatóságot jelent Nem tudom ennek az egész rendelkezésnek az értelmét megtalálni. A kor szempontja az egyedül jogos megkülönböztetés a választójog és a választhatóság között. Ennek sincs nagyoin sok értelme, mert hiszen vannak fiatalemberek, akik okosak, és vannak öreg emberek, akik csacsik, vannak fiatalemberek, akik higgadtak, és vannak öreg emberek, akik tébolyodottak maradnak az emberi kor legvégső határáig. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ez is a temperamentum dolga és nem a kor dolga; ez is azok közé a bizonyos dogmák közé tartozik, amelyeket a rég lejárt választójogok is nagy szélsőségeknek tartottak, és amelyek már régen túl vannak haladva. Nem azért, mintha ebben valami rettenetesen nagy dolgot látnék, hanem azért, mert nem látom ennek a rendelkezésnek semmiféle értelmét és jelentőségét, csatlakozom azoknak a képviselőtársaimnak javaslatához, akik ennek a korlátozásnak törlését indítványozták. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szakács Andor! Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről; szintén kérem a belügyminister urat, legyen szives ezt a koidátozást a választhatóság szempontjából elejteni. Amire előbb felszólalt t. képviselőtársam hivatkozott, hogy az egyenesadók milyen csekély szerepet játszanak minden állam háztartásában, legyen szabad azt az egyetlen adatot a belügyminister ur szives figyelmébe ajánlanom, hogy a népszövetségi főbiztos jelentése szerint egyenesadókból az összes állami bevételek 13.65 százalék folyik be (Rakovszky Iván belügyminister: Nem költségvetést tárgyalunk most!), míg a nem egyenesadók — a kincstári haszonrészesedést nem számítva — 74.15 százalékát teszik az állam összes bevételeinek október hónapban. Amikor az állam összes bevételeinek háromnegyed részét a fogyasztáson alapuló adók teszik és mindenki, ezeket egyáltalában és valóban fizeti is, akkor teljesen jogosulatlan az a kikötés, hogy csak az lehet a fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, aki ezen súlyos, tetemes adókon felül még külön egyenesadót is fizet azi államnak. Például egy fővárosi tisztviselő, akinek személyes fizetési adatait véletlenségből ismerem, s aki egy öttagú családot tart el, fizet kereseti adóban havonta a fizetése után 180.000 koronát, s ugyanez az ur — ha e bevételek 75 százalékát 8 millió lélekkel osztóim el, nem téve semmi megkülönböztetést a tekintetben, hogy mely kategóriák fizetnek sokkal több fogyasztási és forgalmi adót — öttagú családjával együtt havonta fizet 350.000 korona fogyasztáson alapuló adót. Már most „melyik a fontosabb hozzájárulás — pedig az illetőnek meglehetősen nagy fővárosi fizetése van — az; állam bevételeihez? Az, amely összegszerüleg nag*yobb. Ennek a megkülönböztetésnek tehát igazán semmiféle létjogosultsága nincs. Ez valóban azzal a látszattal bir, hogy csak egy reakciós intézkedés akar lenni, hogy a szegény ember, aki nem fizet egyenesadót, ne lehessen a fővárosban törvényhatósági bizottsági tag még akkor sem ha a kerületének bizalma benne összpontosul. Nem a gazdagság teszi mindig — hiszen elismerem az életben a vagyonnak óriási jelentőségét —, mert vannak erkölcsi és szellemi tulajdonságok még a vagyon mellett, amelye/c A 7 alamely egyéniségnek súlyt kölcsönözhetnek. Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársam igen jól hivatkozott arra, hogy hiszen a kormányt támogató többség egyik szárnyának programjában benne van a létminimum, ami azt jelenti, hogy a megélhetéshez szükséges legkisebb jövedelem adómentes. Ha tehát valakinek az állam biztositja az adómentességet, mert nincs az illetőnek tetemes jövedelme, akkor másrészt, elismervén az élethez való jogát, a közjogok egy jelentékeny részélből nem zárhatja ki az illetőt. Azt hiszem, a minister ur nem fog ebből ka.binetkérdést csinálni, különösképen pedig nem teszi pártjában kabinetkérdéssé, ki milyen álláspontot foglal el. A többség demokratikusan gondolkozó részét arra kérem, méltóztassék ebben a kérdésben velünk szavazni. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nem-
