Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-315

A nemzetgyűlés 315. ülése 1924. évi október hó 8án, szerdán. 89 meg tudnának győzni arról, hogy ez a két nyi­latkozat ném történt meg, nem hiteles, ez misz­tifikáció, Azonban, hogy tovább folytassam, politikai szempontból egyenesen ostobaságnak es célta­lannak tartom. A kisembertől nincs mit félni, a ministerelnök ur is azt mondja, hogy Tóth AX'Vlll. 'János asztalos munkástól nem kell lelni. Jelentékeny ember ezt alá fogja irni, azt hiszi a ministerelnök ur? Vagy azt hiszi, hogy ha ezt aláirja valaki és hazajön, ennek van szankcióját Nem hinném én el — pedig nagyon rossz véleménnyel vagyok a magyar hatóságok és bíróságok iránt —, hogy azok ilyen politikai .játéknak, «gyes emberek kényszerhelyzetét ki­használó, kizsákmányoló ilyen politikai manő­vernek alapot fognak adni. Jogi szempontból, mondom, nincs szankciója. Aki hozzám fordult azzal a kérdéssel, hogy aláírja-e vagy sem, min­denkinek azt a tanácsot adtam; a megszorult ember ugyanolyan helyzetben van, mint akit tgszaka l'A órakor sötét erdőben a rablók megtá­madnak; Ígérhet, adhat, amit akar, de amikor, rávilágosodik, amikor kimegy az erdőből, az őreá nézve se erkölcsi, se jogi konzekvenciák­kal nem jár. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalolda­lon.) Ismeteltén ki kell jelentenem, hogy a le­hető legTosszabb nézetet vallom a magyar ha­tosa groi es biróságo,króL — es ez nem szubjek­tív érzés, hanqm tapasztalat —, de vannak akik még hisznek és bíznak. Ezek után azt kell kérdeznem: van-e hát Magyarországon bírói függetlenség, van-e Ma­gyarországon hatósági pártatlanság! Ha a mi­nister urnák, vagy a ministerelnök urnák — már annak, aki ezt a nyilatkozatot megfogal­mazta és kibocsátotta — módja és bátorsága van ahhoz, hogy azt a klauzulát bevéteti a nyi­latkozatba : ha pedig nem fogsz jól viselkedni, akkor én téged lecsukatlak, bezáratlak, biróság elé állíttatlak, ezt és ezt csinálom veled — ak­kor ez azt jelenti, hogy a közigazgatási hatósá­gok és bíróságok a kormány politikai szolgála­tában állanak, és csak egy gombnyomás kell, csak valakire rá kell mutatni, hogy kezemben van tőle egy kötelezvény, amelyben ő kasztrál­tatta magát és mégis politizált, gyűlésre ment, cikkeit irt, ez elegendő ahoz, hogy az illetőt megfogják és lecsukják. (Zaj.) Nem vagyok jo­gász, de tudom azt, hogy a jogi fogalmak kö­zött van egy, a turpis causa, amelynek a biró­ság jogsegélyt nem adhat. (Ugy van! Ugjj van! a szélsőbaloldalon.) Ez egy ilyen politikai turpis causa, amelynek felfogásom szerint semmiféle hatóság vagy biróság jogsegélyt nem nyujt­bat, mert ha ad, akkor; ezzel arról tesz tanúsá­got, hogy nem pártatlan biró, nem független hatóság, hanem a kormány politikai szerve, szerszámja, amelyet az ellen és akkor használ ki, aki ellen és amikor akarja. Fel kell tennem jogi szempontból még egy kérdést: azokkal szemben, akiktől ezeket a nyi­latkozatokat bekérik, van] crimen, vagy nincs crimen'! Ha van crimen, akkor; nincs szükség külön nyilatkozatra. De ha crimen alatt az urak lázadást, vagy nem' tudom, mit értenek, kijelentem, hogy ez csupa frázis mind, amely hat esztendő alatt teljesen elhalványult, telje­sen elvesztette gyökereit, mindenki röhög raj­ta, különösen azok után, amiket a ministerelnök ur ma délután itt kijelentett. (Zaj. — Beisinger Ferenc közbeszól.) Elnök: Eeisinger képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Reisinger Fe­renc közbeszól.) A képviselő urnák nincs joga az elnöki figyelmeztetéssel szembeszállni. (Rei­NAPLÓ XXVI. singer Ferenc: Kuna képviselő ur pofont igért!) Tessék csendben maradni. (Reisinger Fe­rene: Pofont Ígérni szabad!) Csendet kérek. Propper Sándor: A ministerelnök ur ugyanis azt mondotta kétszer-háromszor is egymásután, hogy a bolsevistáknak a Károlyi­kormány átadta a hatalmat. Akkor ini jogon méltóztatott hetvenezer embert lázadás címén becsukni? hol van az a bolond ember, aki, ha jogokat adnak neki, azokat nem fogadja e\1 Akkor önnek nem volt joga hetvenezer embert becsukatni, akkor nem volt joga, mint a sin­térnek a kutyát, embereket az uccán lefogatni, nem volt joga megtölteni a börtönöket politikai foglyokkal, nem volt önnek joga fentartani Zalaegerszeget, nincs önnek joga egyetlen olyan intézkedésre sem, amely az ellenforradalom terméke és amellyel még mindig zaklatják és tiporják azokat, akik a kormánytól különböző nézeten vannak. (Knna P. András: Ez csak a szociáldemokraták, a kommunisták joga volt!) Fel kell vetnem még egy jogi kérdést. Azt tudom, hogy az emberek kötelezettségeket vál­lalhatnak, igy pl. anyagi kötelezettséget. Vál­lalhatom azt, hogy valakinek fizetek 1U0.000 ko­ronát ekkor és ekkor vagy átadok neki vala­milyen ingatlan vagy ingó jószágot ilyen és ilyen ellenértékek fejében, és ha nem téljesi­tem, viselem a vagyoni konzekvenciáit. Nem ismerek azonban törvényt vagy szabályt, amely valakit felhatalmazna arra, hogy önmaga vál­laljon erimeneket, bűnöket, önmaga írjon alá kötelezvényeket arra vonatkozólag, hogy ha pedig cikket irok, gyűlésre megyek vagy szer­vezkedek, akkor én elismerem magamat bűnös­nek s elismerem magamról azt, hogy engem en­nek alapján majd később be lehet csukni. Ha ez benne van a jogban, akkor az én jogi tudásom hiányos; ha azonban nincs benne, akkor annál nagyobb merészség a kormánytól, hogy igy a büntető perrendtartást és igazságszolgáltatást valósággal forradalmositja. Mert ez semmi egyebet sem jelent, mint forradalmasítását a büntető igazságszolgáltatásnak. (Ugy van ! a szélső baloldalon.) Ezt rendkívül szigorúan íté­lem meg. , Megismétlem, hogy az emigráció likvidá­lása feltétlenül szükséges és sürgős, különösen azután a balra való merész elhajlás után, amely az utolsó hónapokban — igaz, hogy szóval csu­pán, — a kormány szavaiban megnyilatkozott. De a látszatra mégis illenék, mégis kellene va­lamit adni, ha már az ember ott az európai aeropág előtt, ott szaval a demokráciáról és*a lelkek kiengesztelődéséről és olyanokat mond, amiket a ministerelnök mondott, többek között (Olvassa): „A legyőzött nemzetek ezenfelül a nemzetek szabadságának és egyenlőségének, te­hát azoknak a nagy alapelveknek érvényre­jutását várják a nemzetközi életben a népszö­vetségtől, amelyek az államok belső életében is minden polgári demokráciának alapját alkot­ják". Ha a ministerelnök gr, azt kívánja a le­győzött szerencsétlen Magyarországnak, hogy a külföld hatalmasai ugy bánjanak vele, mint a ministerelnök ur, a kormány, annak bírósá­gai és hatóságai bánnak idehaza a védtelen pol­gárokkal, akkor a ministerelnök ur rossz ha­zafi, mert .rosszat kivan az országnak. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) T. Nemzetgyűlés! Én ezt — ismétlem — igen súlyosan Ítélem meg. Ez az erkölcsi fertő olyan mélységes mélysége, amely, azt hiszem, az utolsókat jelenti. Ez csak a vég kezdete lehet. Ahol ilyen nyilatkozatot lehet a kormánynak, mint a legfőbb erkölcsi testület, az állam repre-

Next

/
Thumbnails
Contents