Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-315

A nemzetgyűlés 315. ülése 1924. évi október hó 8án, szerdán. 89 meg tudnának győzni arról, hogy ez a két nyilatkozat ném történt meg, nem hiteles, ez misztifikáció, Azonban, hogy tovább folytassam, politikai szempontból egyenesen ostobaságnak es céltalannak tartom. A kisembertől nincs mit félni, a ministerelnök ur is azt mondja, hogy Tóth AX'Vlll. 'János asztalos munkástól nem kell lelni. Jelentékeny ember ezt alá fogja irni, azt hiszi a ministerelnök ur? Vagy azt hiszi, hogy ha ezt aláirja valaki és hazajön, ennek van szankcióját Nem hinném én el — pedig nagyon rossz véleménnyel vagyok a magyar hatóságok és bíróságok iránt —, hogy azok ilyen politikai .játéknak, «gyes emberek kényszerhelyzetét kihasználó, kizsákmányoló ilyen politikai manővernek alapot fognak adni. Jogi szempontból, mondom, nincs szankciója. Aki hozzám fordult azzal a kérdéssel, hogy aláírja-e vagy sem, mindenkinek azt a tanácsot adtam; a megszorult ember ugyanolyan helyzetben van, mint akit tgszaka l'A órakor sötét erdőben a rablók megtámadnak; Ígérhet, adhat, amit akar, de amikor, rávilágosodik, amikor kimegy az erdőből, az őreá nézve se erkölcsi, se jogi konzekvenciákkal nem jár. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ismeteltén ki kell jelentenem, hogy a lehető legTosszabb nézetet vallom a magyar hatosa groi es biróságo,króL — es ez nem szubjektív érzés, hanqm tapasztalat —, de vannak akik még hisznek és bíznak. Ezek után azt kell kérdeznem: van-e hát Magyarországon bírói függetlenség, van-e Magyarországon hatósági pártatlanság! Ha a minister urnák, vagy a ministerelnök urnák — már annak, aki ezt a nyilatkozatot megfogalmazta és kibocsátotta — módja és bátorsága van ahhoz, hogy azt a klauzulát bevéteti a nyilatkozatba : ha pedig nem fogsz jól viselkedni, akkor én téged lecsukatlak, bezáratlak, biróság elé állíttatlak, ezt és ezt csinálom veled — akkor ez azt jelenti, hogy a közigazgatási hatóságok és bíróságok a kormány politikai szolgálatában állanak, és csak egy gombnyomás kell, csak valakire rá kell mutatni, hogy kezemben van tőle egy kötelezvény, amelyben ő kasztráltatta magát és mégis politizált, gyűlésre ment, cikkeit irt, ez elegendő ahoz, hogy az illetőt megfogják és lecsukják. (Zaj.) Nem vagyok jogász, de tudom azt, hogy a jogi fogalmak között van egy, a turpis causa, amelynek a biróság jogsegélyt nem adhat. (Ugy van! Ugjj van! a szélsőbaloldalon.) Ez egy ilyen politikai turpis causa, amelynek felfogásom szerint semmiféle hatóság vagy biróság jogsegélyt nem nyujtbat, mert ha ad, akkor; ezzel arról tesz tanúságot, hogy nem pártatlan biró, nem független hatóság, hanem a kormány politikai szerve, szerszámja, amelyet az ellen és akkor használ ki, aki ellen és amikor akarja. Fel kell tennem jogi szempontból még egy kérdést: azokkal szemben, akiktől ezeket a nyilatkozatokat bekérik, van] crimen, vagy nincs crimen'! Ha van crimen, akkor; nincs szükség külön nyilatkozatra. De ha crimen alatt az urak lázadást, vagy nem' tudom, mit értenek, kijelentem, hogy ez csupa frázis mind, amely hat esztendő alatt teljesen elhalványult, teljesen elvesztette gyökereit, mindenki röhög rajta, különösen azok után, amiket a ministerelnök ur ma délután itt kijelentett. (Zaj. — Beisinger Ferenc közbeszól.) Elnök: Eeisinger képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Reisinger Ferenc közbeszól.) A képviselő urnák nincs joga az elnöki figyelmeztetéssel szembeszállni. (ReiNAPLÓ XXVI. singer Ferenc: Kuna képviselő ur pofont igért!) Tessék csendben maradni. (Reisinger Ferene: Pofont Ígérni szabad!) Csendet kérek. Propper Sándor: A ministerelnök ur ugyanis azt mondotta kétszer-háromszor is egymásután, hogy a bolsevistáknak a Károlyikormány átadta a hatalmat. Akkor ini jogon méltóztatott hetvenezer embert lázadás címén becsukni? hol van az a bolond ember, aki, ha jogokat adnak neki, azokat nem fogadja e\1 Akkor önnek nem volt joga hetvenezer embert becsukatni, akkor nem volt joga, mint a sintérnek a kutyát, embereket az uccán lefogatni, nem volt joga megtölteni a börtönöket politikai foglyokkal, nem volt önnek joga fentartani Zalaegerszeget, nincs önnek joga egyetlen olyan intézkedésre sem, amely az ellenforradalom terméke és amellyel még mindig zaklatják és tiporják azokat, akik a kormánytól különböző nézeten vannak. (Knna P. András: Ez csak a szociáldemokraták, a kommunisták joga volt!) Fel kell vetnem még egy jogi kérdést. Azt tudom, hogy az emberek kötelezettségeket vállalhatnak, igy pl. anyagi kötelezettséget. Vállalhatom azt, hogy valakinek fizetek 1U0.000 koronát ekkor és ekkor vagy átadok neki valamilyen ingatlan vagy ingó jószágot ilyen és ilyen ellenértékek fejében, és ha nem téljesitem, viselem a vagyoni konzekvenciáit. Nem ismerek azonban törvényt vagy szabályt, amely valakit felhatalmazna arra, hogy önmaga vállaljon erimeneket, bűnöket, önmaga írjon alá kötelezvényeket arra vonatkozólag, hogy ha pedig cikket irok, gyűlésre megyek vagy szervezkedek, akkor én elismerem magamat bűnösnek s elismerem magamról azt, hogy engem ennek alapján majd később be lehet csukni. Ha ez benne van a jogban, akkor az én jogi tudásom hiányos; ha azonban nincs benne, akkor annál nagyobb merészség a kormánytól, hogy igy a büntető perrendtartást és igazságszolgáltatást valósággal forradalmositja. Mert ez semmi egyebet sem jelent, mint forradalmasítását a büntető igazságszolgáltatásnak. (Ugy van ! a szélső baloldalon.) Ezt rendkívül szigorúan ítélem meg. , Megismétlem, hogy az emigráció likvidálása feltétlenül szükséges és sürgős, különösen azután a balra való merész elhajlás után, amely az utolsó hónapokban — igaz, hogy szóval csupán, — a kormány szavaiban megnyilatkozott. De a látszatra mégis illenék, mégis kellene valamit adni, ha már az ember ott az európai aeropág előtt, ott szaval a demokráciáról és*a lelkek kiengesztelődéséről és olyanokat mond, amiket a ministerelnök mondott, többek között (Olvassa): „A legyőzött nemzetek ezenfelül a nemzetek szabadságának és egyenlőségének, tehát azoknak a nagy alapelveknek érvényrejutását várják a nemzetközi életben a népszövetségtől, amelyek az államok belső életében is minden polgári demokráciának alapját alkotják". Ha a ministerelnök gr, azt kívánja a legyőzött szerencsétlen Magyarországnak, hogy a külföld hatalmasai ugy bánjanak vele, mint a ministerelnök ur, a kormány, annak bíróságai és hatóságai bánnak idehaza a védtelen polgárokkal, akkor a ministerelnök ur rossz hazafi, mert .rosszat kivan az országnak. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) T. Nemzetgyűlés! Én ezt — ismétlem — igen súlyosan Ítélem meg. Ez az erkölcsi fertő olyan mélységes mélysége, amely, azt hiszem, az utolsókat jelenti. Ez csak a vég kezdete lehet. Ahol ilyen nyilatkozatot lehet a kormánynak, mint a legfőbb erkölcsi testület, az állam repre-