Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-315
88 A nemzetgyűlés 31 a. ülése 192L évi október hó 8-án, szerdán, állhasson. De valahogy mégis úgy áll a dolog, hogy a kormány ezt a legelemibb és legtermészetesebb állampolgári jogot szűk korlátok közé fogta, rendeletet bocsátott ki és tényleg az történt, hogy mig azelőtt a hazatérni akaró emigránsok minden további nélkül megkapták az útlevelet és hazajöhettek, attól az időtől kezdve, amikor ez a rendelet kikerült, a kérdés megnehezült, meglassult, a követségek nem adlak ki útlevelet, különösen a wieni követség, hanem azt mondták a jelentkezőknek, hogy „jelezve van Budapestről a központból egy nyilatkozat és rendelet; ha a rendelet és a hozzácsatolt nyilatkozat megérkezik, tessék idefáradni, alá fogják irai a nyilatkozatot, akkor megadjuk Önnek az útlevelet." Amikor ez tudomásomra jutott, kétszer is bejegyeztem ezt az interpellációt, inert lehetetlennek tartottam a dolgot, semmiféle szempontból megokolva nem láttam, semmi jogi, erkölcsi, vagy politikai alapját nem tudtam felfedezni ily nyilatkozat kivételének. Bejegyeztem az interpellációt, de nem állott rendelkezésemre a hiteles szöveg és még nem voltam feltétlenül megbizonyosodva, hogy ilyen nyilatkozatokat valóban igényelnek-e a jelentkezőktől. Ezért interpellációmat mindkét esetben töröltettem. Utóbb azonban, a szünet alatt megkaptam a két nyilatkozat hiteles szövegét, amelyből azután megtudtam, hogy ez a híresztelés való, nem' misztifikációval állunk szemben, ha-nem valóban a magyar kormány, nem tudom, melyik reszortministere — mert ezt sem tudtam kinyomozni; akinél jártam, senkisem akarta' vállalni az apaságot — bocsátota ki a rendelkezést, ez a rendelkezés elment s ezt mindenkinek előterjesztik. A két nyilatkozat szövege itt van, méltóztassék meghallgatni és azután méltóztassék ítélni afelett, hogy ennek a nyilatkozatnak kiadásához volt-e a kormánynak jogi, erkölcsi és politikai alapja. (Graeffl Jenő: Mondja el az interpellációját!) Ha. Graeffl képviselő ur fog felállani, én sohasem fogom őt felszólítani, hogy ezt, vagy amazt csinálja. Méltóztassék nyugodtan rámbizni, meg fogja hallani az interpellációt. A nyilatkozat a következőképen szól (olvassa): „Nyilatkozat. Én kijelentem és ígéretet teszek, hogy Magyarországra való visszabocsáttatásom után nem fogok részt venni politikai pártnak, egyesületnek, vagy szervezeteknek megszervezésében, vezetésében és működésének irányításában; nem fogok részt venni politikai gyűlés rendezésében vagy összehívásában, ilyen gyűléseken nem fogok tisztet viselni és felszólalni; nem leszek politikai jelentőségű lapnak a szerkesztője, kiadója; politikai tartalmú közlést sajtó utján sem saját nevem alatt, sem névtelenül vagy más név alatt közzétenni nem fogok és általában minden szembetűn« politikai tevékenységtől és magatartástól tartózkodni fogok. Egyúttal tudomásul veszem, hogy amennyiben tett igéretemet nem tartóin meg, elleneim személyes szabadságomat korlátozó intézkedések fognak esetleg foganatba vétetni." (Horváth Zoltán: Ez zsarolás! — Zaj.) Ugy látszik, " azért kellet 'két nyilatkozat, mert az embereket talán befolyásosakra és kevésbé befolyásosakra osztályozzák. Ugy látszik, ez a kevéssé befolyásosakra szól, akikkel szemben megelégszenek azzal, ha hazajőve passzív magatartást tanúsítanak a közéletben. A másik nyilatkozathoz, amely talán a befolyásosakra szól, dék is van fűzve. A nyilatkozat eleje ugyanaz, azután jön a következő záradék. (Olvassa:) „Továbbá biztositom, hogy az országon kivül maradt társaimra oda fogok hatni, hogy a magyar állam ellen irányuló minden néven nevezendő propagandát hagyják abba, (Helyeslés jobbfelől) a sajtó-propagandát rögtön szüntessék be és általában a magyar állam mai rendje ellen irányuló minden tevékenységtől és magatartásától tartózkodjanak." (Dobóezky Dezső: Nagyon helyes mind a kettő. — Esztergályos János: Politikai zsarolás! — Kuna P. András: Ugy, mint Nagy Vince csinálta! — Esztergályos János: Ezt már nem csinálta Nagy ; Vince!) Ezzel szemben az igazságügy minister ur a 8 Órai Újságban szeptember 26-án nyilatkozott • e tárgyban és többek között azt mondotta (olvassa): „Egyáltalában nem tudok semmiféle összevonásról, vagy bármilyen külön intézkedésről, amelyet az emigráns perek lebonyolítására nézve élefbe léptetni kívánnék. Ök is törvény \ alatt állanak, ép ugy, mint mindenki más, reájuk nézve a törvény rendelkezései épugy alkalmaztatnak, mint bárki másra, sem szigorúbban, sem enyhébben. Ha jónak látják az emigránsok, hogy hazatérjenek, hazatérésük elé senki akadályt gördíteni nem fog." Ez korrekt, helyes, de az a nyilatkozat, amely ezeket az igazságügyministeri kijelentéseket megelőzte, felfogásom szerint szorult emberek kényszerhelyzetének kihasználása (Uffjt/ van! a szélsőbaloldalon.), tehát kimeríti a politikai zsarolás fogalmát. (Zaj jobbfelöl.) Már most tegyük fel, hogy a kormány meg teszi ezt a lépést és nincsenek skrupulusai. Az ellenforradalmak történeiében kerestem ha sonló jelenségeket és mondhatom, hogy alig találtam. Tanulmányoztam a legveszekedettebb ellenforradalmakat, de még Richelieu sem élt ilyen eszközökkel. Találkoztam azonban az 1848—1867-ig terjedő időben, amikor az osztrák abszolutizmus magyar különítménye dolgozott, hasonló módszerekkel. Valami Teleki gróf nevű emigránstól vettek ilyen nyilatkozatot, aki azt alá iis írta, haza is jött és elfelejtkezvén arról, hogy őt politikailag megzsarolták, mégis politikai irányú működést fejtett ki, erre figyelmeztették őt és Teleki gróf annak a nyilatkozatnak következtében agyonlőtte magát. Más ellenforradalmak történetében hasonló — az én felfogásom szerint legal a utasabb — módszert és eszközt nem tudtam felfedezni és ezt is a legsúlyosabban nerhorreszkálom és elitélem. Azt hiszem, hogy erkölcsi szempontból vizsgálva a dolgot, ez a kormány presztízsén súlyos erkölcsi defektust okoz. Szánalmas gyengeségi tudat rí ki ebből. Hát a kormánV olv szánalmasan gyenge, hogy Kovács XXVIII. János kivándorolt vagv elmenekült asztalos munkástól fél, hogy hazajön (Felkiáltások jobbfelől: Nem fél!), hogy itt nolitizálni fog, cikkeiket fog irni és a kormány helyzetét gyengíteni fogja 1 ? (Graeffl Jenő: Csak jöjjenek!) bélnek az agyonsanyargatott kisemberektől! Hát az a nagy hatalom, kemény bázis, amelyen a kormány és a kormányrendszer áll, ha fél ezektől a szegény apró. pieî emberektől? Vagy azt hiszi a. kormány, hogy jelentékeny egyének aláírják 1 ? (Kuna P. András: Mindig a kicsinyeken nyargalnak!) A kicsikkel is aláíratják. Kuna ur. (Pikier Emil: Nem mindig a törkölvben van az igazság! — 'Rothenstein Mór: Kuna szeretne Moszkvába utazni! — Zaj.) Éu minden; esetre arra kérem a jelenlevő miInisterelnök urat és igazségügytmiiiister urat, nyilatkozzanak, és én roppant hálás volnék, ha