Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-315

88 A nemzetgyűlés 31 a. ülése 192L évi október hó 8-án, szerdán, állhasson. De valahogy mégis úgy áll a dolog, hogy a kormány ezt a legelemibb és legtermé­szetesebb állampolgári jogot szűk korlátok közé fogta, rendeletet bocsátott ki és tényleg az történt, hogy mig azelőtt a hazatérni akaró emigránsok minden további nélkül megkapták az útlevelet és hazajöhettek, attól az időtől kezdve, amikor ez a rendelet kikerült, a kérdés megnehezült, meglassult, a követségek nem ad­lak ki útlevelet, különösen a wieni követség, hanem azt mondták a jelentkezőknek, hogy „jelezve van Budapestről a központból egy nyilatkozat és rendelet; ha a rendelet és a hozzácsatolt nyilatkozat megérkezik, tessék idefáradni, alá fogják irai a nyilatkozatot, akkor megadjuk Önnek az útlevelet." Amikor ez tudomásomra jutott, kétszer is bejegyeztem ezt az interpellációt, inert lehetet­lennek tartottam a dolgot, semmiféle szempont­ból megokolva nem láttam, semmi jogi, erkölcsi, vagy politikai alapját nem tudtam felfedezni ily nyilatkozat kivételének. Bejegyeztem az in­terpellációt, de nem állott rendelkezésemre a hiteles szöveg és még nem voltam feltétlenül megbizonyosodva, hogy ilyen nyilatkozatokat valóban igényelnek-e a jelentkezőktől. Ezért interpellációmat mindkét esetben töröltettem. Utóbb azonban, a szünet alatt megkaptam a két nyilatkozat hiteles szövegét, amelyből azután megtudtam, hogy ez a híresztelés való, nem' misztifikációval állunk szemben, ha-nem valóban a magyar kormány, nem tudom, melyik reszortministere — mert ezt sem tudtam kinyo­mozni; akinél jártam, senkisem akarta' vállalni az apaságot — bocsátota ki a rendelkezést, ez a rendelkezés elment s ezt mindenkinek előter­jesztik. A két nyilatkozat szövege itt van, mél­tóztassék meghallgatni és azután méltóztassék ítélni afelett, hogy ennek a nyilatkozatnak ki­adásához volt-e a kormánynak jogi, erkölcsi és politikai alapja. (Graeffl Jenő: Mondja el az interpellációját!) Ha. Graeffl képviselő ur fog felállani, én sohasem fogom őt felszólítani, hogy ezt, vagy amazt csinálja. Méltóztassék nyugodtan rámbizni, meg fogja hallani az in­terpellációt. A nyilatkozat a következőképen szól (ol­vassa): „Nyilatkozat. Én kijelentem és ígéretet teszek, hogy Magyarországra való visszabocsáttatásom után nem fogok részt venni politikai pártnak, egyesületnek, vagy szervezeteknek megszervezésében, vezetésében és működésének irányításában; nem fogok részt venni politikai gyűlés rendezésében vagy összehívásában, ilyen gyűléseken nem fogok tisztet viselni és felszólalni; nem leszek politi­kai jelentőségű lapnak a szerkesztője, kiadója; politikai tartalmú közlést sajtó utján sem saját nevem alatt, sem névtelenül vagy más név alatt közzétenni nem fogok és általában minden szembetűn« politikai tevékenységtől és maga­tartástól tartózkodni fogok. Egyúttal tudomá­sul veszem, hogy amennyiben tett igéretemet nem tartóin meg, elleneim személyes szabadsá­gomat korlátozó intézkedések fognak esetleg foganatba vétetni." (Horváth Zoltán: Ez zsa­rolás! — Zaj.) Ugy látszik, " azért kellet 'két nyilatkozat, mert az embereket talán befolyásosakra és ke­vésbé befolyásosakra osztályozzák. Ugy látszik, ez a kevéssé befolyásosakra szól, akikkel szem­ben megelégszenek azzal, ha hazajőve passzív magatartást tanúsítanak a közéletben. A másik nyilatkozathoz, amely talán a befolyásosakra szól, dék is van fűzve. A nyilatkozat eleje ugyanaz, azután jön a következő záradék. (Ol­vassa:) „Továbbá biztositom, hogy az országon kivül maradt társaimra oda fogok hatni, hogy a magyar állam ellen irányuló minden néven nevezendő propagandát hagyják abba, (Helyes­lés jobbfelől) a sajtó-propagandát rögtön szün­tessék be és általában a magyar állam mai rendje ellen irányuló minden tevékenységtől és magatartásától tartózkodjanak." (Dobóezky De­zső: Nagyon helyes mind a kettő. — Esztergá­lyos János: Politikai zsarolás! — Kuna P. And­rás: Ugy, mint Nagy Vince csinálta! — Esz­tergályos János: Ezt már nem csinálta Nagy ; Vince!) Ezzel szemben az igazságügy minister ur a 8 Órai Újságban szeptember 26-án nyilatkozott • e tárgyban és többek között azt mondotta (ol­vassa): „Egyáltalában nem tudok semmiféle összevonásról, vagy bármilyen külön intézke­désről, amelyet az emigráns perek lebonyolítá­sára nézve élefbe léptetni kívánnék. Ök is törvény \ alatt állanak, ép ugy, mint mindenki más, reá­juk nézve a törvény rendelkezései épugy alkal­maztatnak, mint bárki másra, sem szigorúbban, sem enyhébben. Ha jónak látják az emigrán­sok, hogy hazatérjenek, hazatérésük elé senki akadályt gördíteni nem fog." Ez korrekt, helyes, de az a nyilatkozat, amely ezeket az igazságügyministeri kijelenté­seket megelőzte, felfogásom szerint szorult em­berek kényszerhelyzetének kihasználása (Uffjt/ van! a szélsőbaloldalon.), tehát kimeríti a poli­tikai zsarolás fogalmát. (Zaj jobbfelöl.) Már most tegyük fel, hogy a kormány meg teszi ezt a lépést és nincsenek skrupulusai. Az ellenforradalmak történeiében kerestem ha sonló jelenségeket és mondhatom, hogy alig ta­láltam. Tanulmányoztam a legveszekedettebb ellenforradalmakat, de még Richelieu sem élt ilyen eszközökkel. Találkoztam azonban az 1848—1867-ig terjedő időben, amikor az osztrák abszolutizmus magyar különítménye dolgozott, hasonló módszerekkel. Valami Teleki gróf nevű emigránstól vettek ilyen nyilatkozatot, aki azt alá iis írta, haza is jött és elfelejtkezvén arról, hogy őt politikailag megzsarolták, mégis poli­tikai irányú működést fejtett ki, erre figyelmez­tették őt és Teleki gróf annak a nyilatkozatnak következtében agyonlőtte magát. Más ellenfor­radalmak történetében hasonló — az én felfo­gásom szerint legal a utasabb — módszert és esz­közt nem tudtam felfedezni és ezt is a legsúlyo­sabban nerhorreszkálom és elitélem. Azt hiszem, hogy erkölcsi szempontból vizs­gálva a dolgot, ez a kormány presztízsén sú­lyos erkölcsi defektust okoz. Szánalmas gyen­geségi tudat rí ki ebből. Hát a kormánV olv szánalmasan gyenge, hogy Kovács XXVIII. János kivándorolt vagv elmenekült asztalos munkástól fél, hogy hazajön (Felkiáltások jobbfelől: Nem fél!), hogy itt nolitizálni fog, cikkeiket fog irni és a kormány helyzetét gyen­gíteni fogja 1 ? (Graeffl Jenő: Csak jöjjenek!) bélnek az agyonsanyargatott kisemberektől! Hát az a nagy hatalom, kemény bázis, ame­lyen a kormány és a kormányrendszer áll, ha fél ezektől a szegény apró. pieî emberektől? Vagy azt hiszi a. kormány, hogy jelentékeny egyének aláírják 1 ? (Kuna P. András: Mindig a kicsinyeken nyargalnak!) A kicsikkel is alá­íratják. Kuna ur. (Pikier Emil: Nem mindig a törkölvben van az igazság! — 'Rothenstein Mór: Kuna szeretne Moszkvába utazni! — Zaj.) Éu minden; esetre arra kérem a jelenlevő mi­Inisterelnök urat és igazségügytmiiiister urat, nyilatkozzanak, és én roppant hálás volnék, ha

Next

/
Thumbnails
Contents