Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-315

À nemzetgyűlés 315. ülése 1924. évi október hó 8-án, szerdán. 63 s az ügyészség két detektivvel szemben fenn is tartotta a vádat. Itt van erről az irás, amelynek, azt hiszem, a ministerelnök is hinni fog. Ez az irás azt mondja (olvassa): „A nyomozás során tanu­kéntjrihallgatott Rost Leóné, született Sipos Katáfin, özv. Zubek Józsefné, született Pro­hászka Juliánná, Greiner Ferenené, született Müller Szidónia és Vidéki Ödön vallomásából, valamint dr. Eötvös József fogházorvos lát­leletéből megállapítható, hogy Vidéki Alieet a fentjelzett alkalommal a detektívek valóban bán­talmazták. Az utóbb nevezett három szemtanú határozottan tanúsítja, hogy Vidéki Alieet dr. Gy urica János és Nyiri Lajos detektívek más detektivekkel együtt, Greiner Józsefet, Greiner. Ferencet dr. Gyurica János és más detektívek, Szántó Istvánt pedig Nyiri János és más detek­tívek a fentjelzett módon bántalmazták." Ezt az ügyészi adatot el kell hinni a ministerelnök urnák is. De tömegesen, százával vannak ilyen adatok. Itt van Horváth Sándor esete. Ez akkor történt, mikor a múlt évben Győrben bolsevista összeesküvéseket fedeztek fel. Ennek cipőjét levetették, kezeit összekötötték, térde alá von­ták térde alá vasrudat tettek, néhányszor fel­emelték és leejtették, annak megállapítására, hogy elég erős-e a kötél. Azt nyomozták, hogy a kötél, amellyel összekötözték, elég erős-e. Az­után a rúd két végét két asztalhoz kifeszítettek, megfordították s igy gúzsba kötve, a talpaival felfelé fordult szerencsétlen embar meztelen talpát bikacsökkel és botokkal verték. (Rothen­stein Mór: Nádosy a főkapitány az országban! — Propper Sándor: Vadállatok ezek! Rakov­szky a főnök!) Andics Erzsébet 18 esztendős gyermek­leáryt elvitték a budapesti főkapitányságra, ('s^zcverték annyira, hogy hónapok!.'; is meg­játszottak a véraláfutások a bő , .v\:>, egész színes voU ennek a szerencsétlen gyermeknek a teste. Fülráncigálás és fültépés következtében még ma is súlyosan beteg. Propper Sándor: Nem lehet ezen mosolyogni, ez Sodorna!) Szántó Istvánt, Zaklikovszki Józsefet és másokat farkasguzsba kötöttek. A farkasgúzs olyan, amint az előbb leirtani: szabályszerűen összeszrjjazva, a karokat a térdhez lehúzva, a karok és lábak közé puskacsövet szoktak dugni, megfordítják az embert, vagy feldobják és leen­gedik, leejtik, azután verik, majd arra kény­szeritették, hogy szaladjon át a sorban álló de­tektívek között, akik addig ütötték, amíg össze nem esett s azután egy köpőcsészét csaptak az arcába. 1922 szeptember 17-én Steibler Józseffel tör­tént hasonló eset. Itt megjegyzem, hogy ezek az, irtózatos esetek a budapesti főkapitányságon két detektiv-csoportnál történtek. Az egyik de­tektív, akinek nevét az imént felolvastam, min­den ilyen bűncselekmény elkövetésében benne volt és ez s a többi detektívek, is•> még ina is szolgálatot • teljesítenek. (Propper Sándor: Ter­mészetes! — Dénes István: A keresztény nem­zeti kormányzat felügyelete alatt! -^ Hébeit Ede: Ellenben a tanítókat el kellett csapni, akik vitatkoztak a kartársakkal! Elcsapták őket izgatás büntete miatt! —Zaj. Elnök csen­get.) 1922 november elején Markovit» István be­teges embert gúzsba kötötték, bifcacsökkel ösz­szeverték» Dr. Eötvös. József törvényszéki fog-' házörvos látleletet vett róla.. 1923 január 1, és 14-ike között Simon Jánost , összekötözték, asztalon átvetették, homokkal töltött gummibottal verték a hátát, a mellén l táncoltak. Két hétig vért köpött. Itt legyen szabad felhívnom a t. túloldal ] figyelmét arra, hogy amikor én egy előző alka­lommal a rendőri brutalitásokról beszéltem, melyeket hadirokkantakkal szemben követnek el, akkor néhány képviselőtársam ez ellen élénken tiltakozott és neveket kért tőlem; már akkor megmondottam, hogy jönni fogok a ne­vekkel. Tehát itt van Simon János hadirokkant esete, akivel úgy elbántak, hogy két hétig vért hányt. Ez a Simon János — ismétlem — hadi­rokkant, súlyos harctéri tüdőlövésben szenved. (Propper Sándor: Ez a jutalom!) Rudai István kezét-lábát összekötözték, tér­dei alá vasrudat tettek, a körül forgatva verték, végre levették, veréssel kényszeritették, hogy ; előttük szaladjon s azután futni hagyták. Ország Györgyöt megkötözték, kabátját szá­; jába tömték és véresre verték. Ugyanígy csi­náltak Borka Jánossal és Kojsz Ferenccel. Itt van Chrepka József esete. Ezt a Chrepka Jó­zsefet amolyan előírásos recept szerint szabály ­, szerűen hazacsalták Bécsből. — Mert majd még ilyen esetekről is beszélek, amikor Bécsből embereket, akik politikai felfogásuk miatt me­nekültek ki az országból, s nem gyilkoltak, raboltak és nem bántottak senkit és semmit, csak politikai felfogásuk más, mint a hatalmon levőké, hazacsalogatnak aljas lelkű emberek­kel, itt azután êzek a rendőrség kezei közé kerül­nek és úgy kezelik őket, mint ahogy már egy­néhány esetet elmondottam. — Ezt a Chrepka Józsefet annyira összeverték, hogy amikor a vallatási jegyzőkönyvet alá kellett volna irnia, nem'tudta á jobbkezét megriiozditani, fel kellett a másik kezével azt emelnie, hogy a tollat meg­foghassa. Amikor ez a szerencsétlen ember ezt a bíróság előtt el akarta mondani, t, i., hogy annyira összeverték a budapesti rend örségen, hogy a jobbkarját nem tudta emelni, akkor a tisztelt bíró ur azt mondotta: Hát persze, nem tudhatta aláírni, annyira meg volt ijedve a rendőröktől. — Nem hitték el és nem hiszik el az ilyesmit (Vanczák János: Tudják jól, csak elütötték azzal, hogy nem vagyunk kíváncsiak rá! — Propper Sándor: Sági Jánosnak hisznek, mert az Ébredő!) 1923 június 7-én Szávai András kezét-lábát összekötözték és ugy ütötték, hogy az inge vé­res lett. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol van a belügyministerf — Propper Sándor: Böj­töl! — Derültség a karzatokon. — Nagy Vince:: Vagdalja a kedvezményes kuponokat! — De­rültség.) Elnök: Figyelmeztetem a karzatot, hogy ha mégegyszer tetszésnyilvánításokat hallok, az illető szakaszt rögtön ki fogom ürittetni. A házszabályok értelmében ez tilos. Méltóztassa­nak ezt a figyelmeztetést tudomásul venni. Esztergályos János: Ennek a szerencsétlen Szávai Andrásnak a^ verés következtében le­szakadtak a körmei. Ugyanebben az időben, jú­lius 13-án, erről a szerencsétlenről da*. Eötvös József hatósági orvos látleletet vett fél. így . verték Matosits Gusztávot, akiről szintén lát­leletet vettek fel, Tubán Árpádot, Kontár Fe­; rencet, Mayerhoffer Károlyt, Muha Józsefet és Szigetvári Istvánt. (Rupert Rezső: És nem csapták még el ezt az orvost!) Lakatos Miklóst, Radies Ödöíit megkötözték, kabátjukat levették és szájukba tömték. Véresre verték őket, bottal, ; kutyakorbáccsal ütötték. Az egyiket, Lakatost, ezután a : borzasztó összeverésután megtalpal-

Next

/
Thumbnails
Contents