Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-315

52 A nemzetfffftBêg 3Ï5. iïfésc 1924, «aval, a Felvidéknek bareteriiletté válásával nagyobb tömegekben való beszüremkedés történt a székesfővárosba. Ez az az időpont, amely óta a székesfőváros lakossága erőteljesebben szaporodott. Ennek tíz esztendeje és arra kell törekednünk, hegy ezt a tiz esztendőt ebben a törvényben is fix terrai misként rögzítsük meg, mint amely óta a helybenlakás a választójog egyik kritériuma, mint amely idő előtt való helybenlakás bizonyítja azt, hogy tényleg benszülött, illetve régebb idő óta benlakó ember, kinek jussa van a választójoghoz. A. másik kardinális megállapitás az, hogy a választás közigazgatási kerületek szerint történjék-e vagy sem. A közigazgatási bizottság fogalmazványa szerint a választás közigazgatási kerületek szerint történik. Ezt követeli a tradíció 3s. Mióta a székesfőváros fennáll, — mint az előzőkben kifejtettem — a székesfőváros egyesítése óta állandóan és kizárólag csakis közigazgatási kerületek szerint választották a közigazgatási bizottságot. Itt soha más módszer nem volt és igy ehhez bizonyos tradíció is fűződik, de nincs is ok hogy ezen a tradíción változtassunk. (Rotheinstein Mór: Eszerint még a jobbágyságot is fenn kellene tartani! — Viezián István: A szakszervezetekben fenn van tartva! — Peidl Gyula: És a mozikkal hogy állunk! — Viezián István: Előadtam, nem hallottal — Mozgás.) Hozzá kell tennem, hogy ezek a közigazgatási kerületek önálló politikai egyedek, amelyeknek saját érdekeik vannak, amelyekben bizonyos lokálpatriotizmus fejlődött ki, amelyeknek külön szervei és intézményei vannak és amelynek tagjai között bizonyos természetes együvé tartozás van a törvényhatósági közgyűlésen is, amelyet megbolygatni nem volna indokolt. Elismerem a belügyminister urnák azt az argumentumát, hogy ezek a közigazgatási kerületek most mái* nem egyenletesen vannak beosztva, mert azokat 1872-ben osztották be. Azóta mindig megmaradt a tiz kerület, ellenben most már, különösen a fejlődésképes nagy területű kerületek olyan lakosságszámra szaporodtak, hogy a többi kerületekkel szemben bizonyos aránytalanság mutatkozik. Ha uj törvényt hoznánk a székesfővárosról, akkor amellett harcolnék — és amellett harcoltunk mindig, — hogy a közigazgatási kerületek számát szaporítani kell. Tizről legalább tizenötre kellene szaporítani a közigazgatási kerületek számát. Teljesen helyesnek tartom, hogy a területileg legnagyobb első kerületből a Várat és a Tabánt mint történelmi kerületet meghagyjuk első kerületnek, ellenben a Krisztina-városnak, mint teljesen különálló életű városrésznek, valamint a Kelenföldnek és a lágymányosi résznek, amely települése, jellege szerint már egészen uj városrész, egészen önálló kerületet kell biztosítani. Biztos vagyok abhaii, hogy a belügyminister úi* is hozzájárul ahhoz a véleményünkhöz, hogy az V., VI. és VII. kerület nagy kültelki részeit, amelyek most már önálló fejlődésü területei a székesfővárosnak, fel kellene osztani és legalább három uj külső területet kellene alkotni, amelynek határa a Eottenbiller-ucca és az ezt meghosszabbító uccák volnának. Igenis, mi két uj budai, három pesti kerületet óhajtanánk. Amellett vagyok, hogy ezt tegyük meg, de ne prejudikáljunk ennek ebben a törvényjavaslatban, legfeljebb egy egyszerű mondattal — amire később hivatkozni akarok. — és mondjuk ki* hogy ininden közigazgatási kerület egyenlő számú bizottsági tagokat választ — és az igy keletkező ém okiéber hó 8-án, szerdán. aránytalanságot a kerületek beosztásával tanleijük el. De van egy technikai akadálya is annak, hogy ne közigazgatási kerületek szerint válaszszunk. Méltóztatnak tudni, hogy a törvény szerint a törvényhatósági bizottsággal egyidejűleg meg kell választani a kerületi választmányokat is. Minden közigazgatási kerület elöljárósága mellé kerületi választmányt kell választani. A kerületi választmányt már igazán nem lehet másként választani, mint közigazgatási kerületek szerint, hiszen ezekre a szavazás csakis az illető kerület polgárai között történhetik és lehetetlenség, hogy egy választás alkalmával az egyik lista más rendszer szerint készüljön, mint a másik. Hogy ezt megvilágítsam, el kell mondanom, hogy vannak olyan kerületek, amelyek több választókerületben vannak szétosztva, 1)1. a 22-ik választókerülethez a VH-ik kerület külső része és az egész X-ik kerület tartozik. (Kakovszky Iván belügyminister: Szavazókör nincsen olyan, amely két kerületre terjed!) Az teljesen mindegy, hogy van-e szavazókör ilyen', vagy nincs. Hogy lehet elképzelni azt, hogy egy választókerülethez tartozó választök közül az egyik rész VII. kerületi választmányi listával szavazzon, a másik rész pedig X. kerületi választmányi listával. Ho

: gyan lehet ezeket a tévedéseket kiküszöbölni, ha például egy zuglói polgár kőbányai kerületi listával szavaz, vagy egy kőbányai polgár VII. kerületi listával, mert hiszen az ilyen választókerületeknek választási bizottságaiban ily tévedések feltétlenül előfordulnak. Megnehezíti és a technikai nehézségek folytán illuziórussá teszi a választás eredményét az, ha a törvényhatósági választást választókerületenkint, ellenben a kerületi választmányok választását közigazgatási kerületenkint hajtjuk végre. Ilyen nehézségeket ne méltóztassanak törvénybe iktatni, mert ezzel ugy járunk, mint ahogy jártunk akkor — amint erre később rá fogok mutatni, — amikor a választójog megadásának alapját képező bevallási ivek megszerkesztése lehetetlenül pongyolán és lehetetlenül hibásan történt. A mélyen tisztelt minister ur a 22 választókerület előnyeit festi le a 10 közigazgatási kerülettel szemben. Ezek az előnyök azonban nem oly nagyok. A belügyminister ur különösen a külső kerületeknek szocialista választói ellenére gondolja helyesebbnek ezt a 22 kerületes rendszert, de méltóztassék megengedni, a szociáldemokrata választók ebben a fővárosban nem élnek territoriálisán elhatárolható területen ... (Malasits Géza: Szóval nincsenek ghettóhan!) Ilyen területen élnek a demokrata vallású választók, (Derültség a szélsőbaloldalon.) illetőleg demokrata meggyőződésű választók. (Derültség és felkiáltásoka jobboldalon: Megértettük!) Ezek, igenis, territoriálisán elválasztható területen élnek, ugy hogy ha ezek ellen kellt ne valami választójogi intézkedést tenni, azt kerületi beosztással lehetne csinálni, de képtelenség kerületi beosztással elérni azt, hogy a szociáldemokrata párt szavazóit valami módon korlátozzák. Ezek a választók ott élnek, ahol a keresztény törzslakosság él, ezek ellen tehát kerületi beosztással védekezni nem lehet. (Peidl jGyula: Csak jogellenesen lehet!) Igenis lehet védekezni a választójog kritériumának megfelelő megállapításával, lehet védekezni a 10 évi helybenlakás törvénybe iktatásával, lebet védekezni adócenzussal, vagy más módon. Nem mondom, hogy igy védekezzenek; (Peidl Gyula: Terrorral!) én az elvet teoretikusan