Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-315

44 A nemzetgyűlés 315. ülése 1924, szavazni!) és joga volt beleszólani egy milliós főváros üzemeinek vezetésébe. (Klárik Ferenc: Minél többen szólnak bele, annál jobb!) Elnök: Klárik képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni! Petrováez Gyula: Azokba az alkotásokba, amelyeket a székesfőváros törzslakossága alkotott — azok, akik itt születtek és itt éltek, akiknek apja, öregapja is itt élt és dolgozott —, jogukban volt ezeknek nemcsak beleszólni, hanem hatalmi szóval szólni bele, mert hiszen az előbb igazoltam, hogy ennek a bárom kerületnek, amelyekben a legtöbb ilyen beszüremkedés történt, abszolút majoritása volt a közgyűlésen, úgyhogy a budapesti törzslakosok abszolút ínferioritásba kerültek ezekkel szemben, s nem voltak urak saját városukban. Annak, aki egész életét Budapesten töltötte el és akinek hetedik öregapja is Budapesten született és élt, ezen okok következtében a székesfőváros közgyűlésében nem volt rendelkezési joga, mert ez a három kerület majorizálta az egész közgyűlést, ez a három törzsfő diktálta a maga akaratát, • A másik törvény az 1920:IX. tcikk. Ez a IX. te. már sokkal modernebb alapokon van felépítve. Eszerint választó volt minden 24 éves polgár, lett légyen az férfi vagy nő, választható pedig minden 30 éves székesfővárosi választó, akinek 1914 július l-e óta megvolt a magyar állampolgársága, Ezt a terminust azért hangsúlyozom ennyire, mert nem volt kikötve X évi helybenlakás, ellenben ki volt kötve egy határozott dátum: 1914. évi július l-e. A választás közigazgatási kerületek szerint a legmodernebb szavazási móddal, az arányos választással a kisebbségi képviselettel titkosan történt, tehát az általános egyenlő és titkos, nőkre is kiterjedő olyan választójog alapján, amilyen választójog alapján még nem választottak és nem is fognak választani többé ebben az országban. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Ez a keresztény demokrácia'?) Elnök: Csendet kérek! (Rothenstein Mór közbeszól.) Rothenstein Mór képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Propper Sándor: Hol a keresztény demokrácia?) Propper Sándor képviselő urat hasonlóképen kérem, méltóztassék csendben maradni. (Klárik Ferenc közbeszól.) Klárik képviselő urat másodszor figyelmeztetem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Petrováez Gyula: Ezt a körülményt azért vagyok bátor a mélyen t. Nemzetgyűlés előtt ilyen pregnánsan hangsúlyozni, mert amikor általában a keresztény községi pártnak, amely ebből a választásból született meg, a székesfővárosban való létjogosultságát próbálják kétségbe vonni, akkor rá kell mutatnom arra, hogy épen a Keresztény Községi Párt az, amely a legáltalánosabb titkos és nőkre is kiterjedő arányos képviseleti rendszerű választás alapján működik. (Propper Sándor: Miért félnek akkor tőle?) Ha a t. képviselő urak meg méltóztatnak várni felszólalásom többi folyamatát, akkor észre fogják venni, hogy az, amit előre hangsúlyoztam, épen az én követeléseim _ közé tartozik a továbbiakra nézve és épen a javaslattal, annak intézkedéseivel szemben bátor leszek kérni, hogy ehhez hasonló intézkedések léptettessenek életbe. A bizottsági tagok számát ez a törvény 240-ben állapítja meg. Teljesen eltörli a viri1 izmust, már t. i. az anyagi virilizmust és ezzel szemben beállít egy ujabbat, a szellemi viriém október hó 8-án, szerdán. liznmst, azaz 22 olyan közintézménynek, testületnek vezetőjét hivja meg a törvényhatósági bizottságba, akiknek jelenléte, és az ügyek tárgyalásába való befolyása fontos és szükséges. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, 240 bizottsági tag mellett 22 ilyen szaktekintély igazán nem változtatja meg a közgyűlés akaratát, mint ahogy 200 választott tag mellett megteheti ezt 200 anyagi virilista. Ennek a 22 szellemi szaktekintélynek ott való jelenléte az ügyek viteléhez szükséges és az ügyek helyes vitelét előmozdítja, Ha ott vannak a tudománynak, az irodalomnak, az egyetemeknek a vezetői, akkor bizonyos szakkérdésben szakemberek vannak jelen. Nem lehet kívánni, hogy a szabadon választott bizottsági tagok közé szakembereket is válasszanak be. Ezek a választások politikai szempontokból történnek, amelyeknek esélyei különbözők, nagyon helyes tehát, ha bizonyos speciális szaktudással birő urak ott a közgyűlésen a bizottsági tagok számához arányítva törpe, de mégis reprezsentativ képviselettel birnak. (Pikier Emil: Tanácskozási joggal, de nem szavazati joggal ! Csak a választók bizhatnak meg valakit szavazati joggal! — Kuna P. András: A szakszervezetek!) A választás közigazgatási kertiletekként történt, még pedig egyenlő arányban. A 240 bizottsági tag közül minden közigazgatási kerület 24—24 tagot választott. Mivel az előbb ismertettem azt, hogy a megelőző törvény rendelkezései szerint 20— 22—24 volt a választott bizottsági tagok számaránya kerületenként, azt hiszem nem volt olyan forradalmi lépés az, amikor 20—22—24 helyett minden kerületnek egyformán 24 bizottsági tagot adtak. Szerintem ez helyes volt, hogy ezek után egyenlő súllyal szierepeltek a kerületek és igy bizonyos igazságosság vezettetett be a törvényhatósági bizottságba, E törvény alapján megejtett választások eredménye lett az, hogy Budapest székesfőváros közönsége a 240 bizottsági tag közül 167 keresztény községi pártit és 73 liberális, illetve demokrata tagot választott meg, vagyis több mint kétharmad részében a keresztény és nemzeti gondolat mellé állott. (Pikier Emil: A nemzetgyűlési választásoknál mi történt ?) Erre ki fogok majd térni akkor, ha a választási névjegyzékről fogok beszélni. Végtelenül sajnálom, hogy a szociáldemokrata párt passzivitása folytán ebben a választásban nem vett részt. Sajnálom pedig azért, mert igy most megvan az a fegyverük, hogy azt mondhatják, hogy ha mi részt vettünk volna a választásokban, mennyire megváltozott volna a számarány. Pedig nagyon jól tudjuk, hogy az ő részvételük által ezen a választáson nem történt volna változtatás. (Peidl Gyula: Az önök terrorja miatt! — Propper Sándor: A terror-különítmények!) Ebből a 167 keresztény községi pártiból a három és fél éves kormányzás alatt kiválott egy-egy bizottsági tag, majdnem minden évre esik egy-két bizottsági tag kiválása, de a végén a kiválások után maradt a keresztény községi pártban 160 bizottsági tag, dacára annak, hogy az egész destruktiv sajtó állandóan a keresztény községi párt bomlásáról és feloszlásáról beszélt. (Pikier Emil: Mennyi lesz majd a. végén! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni! Petrováez Gyula: Kétségtelen dolog, hoay amikor ez a Keresztény Községi Párt megala-