Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-327

450 À nemzetgyűlés 327. ülése 19. hogy kik jönnek onnan fel, hová fordulnak ezek Budapesten, milyen utasításokat kapnak, mit beszélnek itt fenn Budapesten és utazásuk alatt, s mit beszélnek azok akkor, amikor lemennek a községekbe"? (Szilágyi Lajos: Tessék nyiltabban beszélni! — Pikler Emil: S mindezt Bethlen István kormányzása alatt ! Arról beszéljen ! — Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Egy hang a szélsőbaloldalon ; Hol van Bethlen? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Propper Sándor: Hol van az erős ministerelnök!) Wild József: Mondottam továbbá... (Baross János: Hol a miniszterelnöki — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! A képviselő urakat már egy izben figyelmeztettem, hogy méltóztassanak, csendben maradni, különben kénytelen leszek a házszabályok szigorát alkalmazni! Wild József: Mondottam továbbá (olvassa): „Vieleieht ein Abenteuer zu Gunsten eines Thronkaudidaten von Geblüt", „Talán egy vérbeli trónjelölt javára rendezett kaland". (Egy hang a baloldalon: Nem mond semmit[) Nem mondottam tehát személyt. (Gömbös Gyula: De a Reggel megmondta! — Lendvai István: A. Mundi megirta, amit Szepi nem mert megírni ! — Derültség.) Nem mondottam tehát személyt. Nem mondottam már csak azért sem, mert tudom, hogy önöknek a személy nem fontos. (Derültség. Felkiáltások a balközépen; Na!) Csak az a fontos, hogy önök hozhassák. (Drozdy Győző: Az igaz! —- Fábián Béla: így van!) Amit akartam, az csak az volt, hogy felhívjam a közönség figyelmét, hogy önök a királykérdést is felvették fegyvereik közé, annak (illénére, hogy ma minden politikus e kérdés kikapcsolását követeli. (Horváth Zoltán: Azért rendeznek gyászmiséket, mert kikapcsolták !•) T. Nemzetgyűlés ! Ezeket írtam, ezeket állom is. Nem tagadom, hogy nyilt levelemmel riasztást csináltam. (Gömbös IGyula: Ugy van, ezt csinálta!) Azért tettem, mert nem akartam abba a helyzetbe jutni, amelybe már egyszer, 1918-ban kerültem. Ezért tartom szükségesnek, hogy Gömbös képviselő urat és barátait megállitsam, mielőtt a tettek mezejére lépnek és mielőtt megindul a lavina, amely őt, engem, minket és az egész országot eltemetne. Képviselői és állampolgári kötelességemnek tartom felhívni az, ország figyelmét ezekre a szimptomákra, mert szomorú volna, ha egy, talán sötéten látó pesszimista aggodalmai megint valóra válnának. (Lendvai István: Mit tesz Isten? Nem válnak valóra, legyen nyugodt !) Annál is inkább kötelességem volt ezt megtenni, mert épen az urak részéről merültek fel olyan s/imptomák, az urak részéről, akikről külföldi barátaik is hirdetik, akik maguk sem tagadják, de akikről tények is bizonyítják, hogy nemcsak a belső forradalmi erőkkel állanak összeköttetésben, hanem megtalálják a kapcsolatot a külföldi államok hasonló elemeivel is. (Kiss Menyhért: Tényeket! Például a Döhmel-eset !) Hogy mi értéke lehet annak az ártatlansági póznak, amelyben Gömbös Gyula és barátai magukat ma feltüntetni akarják, azt a közvélemény fogja megítélni. A tények szemben állanak ezzel a pózzal, mert ők azok, akik hétről-hétre hirdetik a Duna-Tisza közén nyilt piactereken, (Lendvai István: Hiszen nein engednek nyilt helyen gyűlést !), hogy eljön a leszámolás, hogy eljön a tettek napja. Tagadják talán"? (Zaj a balközépen, a baloldalon és 4. évi október hó 29-én, szerdán. a szélsőbaloldalon.) Ök azok, akik kalandos terveket szőnek külföldi államok kalandoraival, ők azok, akik hirdetik a parlament csődjét, az erőszak jogát és a diktatúra szükségességét. (Rassáy Károly: így van szórói-szóra !) Nem hisztéria és nem rémlátás tehát, amikor én kötelességemet teljesítem fenyegetéseikkel és előkészítéseikkel szemben. (Pikler Emil: Amelyek a kormányok tudatával történnek!) Amit levelemmel és felszólalásommal nem a kormány vagy a párt, hanem az ország érdekében elérni akartam, azt hiszem, elértem. (Lendvai István: Az ország szemében nevetséges lett !) Gömbös Gyulának és barátainak érezniök és tudniok kell, hogy mozgalmukat, szervezkedésüket szemmel tartjuk. . T. Nemzetgyűlés ! Jól megfontolt hazafias okokból ebben a pereben itt a nyilvánosság előtt többet nem fogok mondani. (Kiss Menyhért: Semmit sem mondott !— Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök: Csendet kérek! Wild József: Kötelességemet tudom és teljesíteni fogom azokkal szemben, akik hivatalos állásukban a közrendért felelősek. (Kiss Menyhért: Ennél nagyobb blöff még nein volt ! — Felkiáltások a balközépen : Hoch! Hoch ! — Gömbös Gyula szólásra jelentkezik.) Elnök: Gömbös képviselő ur milyen cimen kíván szólni ? (Gömbös Gyula: Személyes kérdésben !) A képviselő urat a szó megilleti ! Gömbös Gyula: T. Nemzetgyűlés! A tegnapi nap folyamán már válaszoltam Wild képviselőtársam nyilt levelére. Tegnap adott válaszomhoz ma semmi hozzátenni valóm nincs azok után, amiket Wild képviselő ur most előadott, mert az a meggyőződésem — s ezt a nézetét sokan osztják velem —, hogy Wild képviselő ur tulajdonképen semmit sem mondott. (Ugy van ! Ugy van ! a középen, a balközépen és a baloldalon. — Szilágyi Lajos: Ugy van ! Megállapítjuk ! Ezt nemcsak a fajvédők állítják !) Néhány hangzatos szóval akarta aláecsetelni azt, amit tett. (Zaj. Halljuk! Halljuk! — Peyer Károly: Mit szól ehhez a kormánytámogató Wolff párt. Elnök: Csendet kérek, képviselő ur! (Szilágyi Lajos: A zsidókat ijesztgeti!) Gömbös Gyula: Hivatkozott az ország- érdekére, hivatkozott az egységes pártra, hivatkozott arra, hogy a hatóságokat hogyan befolyásoljuk mi, holott mi azt mondjuk, hogy a hatóságok vannak befolyásolva a kormány által, hivatkozott egy menetre Pest felé ; hivatkozott arra, hogy utaznak ide-oda, holott tudvalevő, hogy a XX. században utaznak az emberek... (Pikler Emil: Miért van szabadjegye Budaváry Lászlónak és Héjjas Ivánnak ? -— Lendvai István: Miért van egy csomó zsidó agitátornak 1 — Felkiáltások half elől : Tessék a kormánytól kérdezni !) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Pikler Emil: Én nem látok különbséget Lendvai és Bethlen között! — Horváth Zoltán közbeszól. Zaj.) Pikler Emil és Horváth Zoltán képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni! Gömbös Gyula:... hivatkozott felvetett királykérdésre — én minderről nem tudok —, hivatkozott külföldi hasonló kalandor összeköttetésekre. Azt, amit tegnap mondottam, ma is megállapítom. A képviselő ur a kormányzásnak szomorú képét adta, mert az összes vádakat, amelyeket kovácsolt, a kormánnyal szemben