Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-327
442 -Â nemzetgyűlés 327. ülése 192L évi október hó 29-én, szerdán. csak hibája és reakció* volta, hanem erkölcstelensége is, mert erkölcstelen dolog, hogy megakasztassék az, hogy a főváros adózó polgársága, amely adó filléreiből tartja fenn a fővárost, ne érvényesíthesse akaratát egy törvény rendelkezésénél fogva. Ez volna az a kifogásom, ami az autonómia szempontjából itt számításba jöhet. Nem is tudom voltaképen, érdemes-e mindezeket a kifogásokat itt elmondani. Először is a belügyminrster úrhoz ebben a pillanatban nincs szerencsém, pedig szerettem volna általában megjegyezni azt, hogy tegnapi nyilatkoj zata után, amely megjelent az Esti Kurir című esti lapban, szinte feleslegesnek látszik, hogy mi a törvényjavaslat vitájában résztvegyünk, mert a minister ur <miár teljesen megállapodott véleménnyel és elhatározással ül itt a ministeri székben, nem törődik azzal, hogy mi milyen érveket szegezünk neki a törvényjavaslatnak. ö például már most, az általános vita befejezése előtt megállapítja, hogy a domicilium kérdésében tántorithatatlan az álláspontja, a 6 évtől nem tekint el, s egyéb ilyen természetű megállapitásokat tesz. Azért azonban méltóztassék megengedni, hogy a domicilium kérdésében álláspontunkat tisztelettel mi is leszegezzük. A domicilium 6 éves helybenlakást jelent, amint azonban egyes szónokok a vita során elmondták: 7—8 évest is. De hogy ez mennyire antiszociális, mennyire igazságtalan és mennyire hátrányos a főváros közönségére nézve a vidéknek, a kisebb községeknek lakóival szemben, e tekintetben csak arra vagyok bátor utalni, hogy a községekben — amint a községi törvény megállapítja — kétévi helybenlakás teljesen elegendő arra, hogy valaki a község ügyeinek vitelében részt vehessen. Az 1886: XXII. törvénycikk állapítja ezt meg és pedig a 36. §-ában, amely igy hangzik (Olvassa): „Községi választó: a) minden 20 évet betöltött községi lakos, ki saját vagyonától vagy jövedelmétől az állami adót a községben már 2 év óta fizeti; aki..." stb., nem fontos a többi. Aki tehát 2 év óta adót fizet egy községben, 20-ik évét betöltötte, az már községi választó. (Petrovácz; Gyula: Adófizetés!) Ezzel szemben a törvényjavaslat szerint először képviselőválasztónak kell lennie, másodszor 6 évig kell helybenlaknia. (Petrovácz Gyula: De nem kell adót fizetni!) Tisztelt képviselő ur! Ki nem fizet Budapesten adót? Erre nézve szabad legyen megjegyeznem, hogy csak forgalmi adó formájában Budapestnek minden lakosa abnormis, rettenetes adót fizet, a fogyasztási adók egész tömegét. (Up y van! a szélsőbaloldalon. — Petrovácz Gyula: Egyenes adó van a törvényben! — Rothenstein Mór: A kereseti adó egyenes!) Ha jóhiszemüleg vizsgáljuk a dolgot, nem mondhatjuk, hogy Budapest lakossága nem viseli eléggé a terheket, hiszen ezek a terhek sziúte abnormisak s a lakosság olyan, már természetessé vált adókkal is, mint amilyen a forgalmi adó, vesz részt a város köztérheiben. (Petrovácz Gyula: Az nem egyenes adó!) Mindegy! (Petrovácz Gyula: Ez egy szelekció!) Hogy egyenes adó vagy nem egyenes adó: méltóztassék ezt az érvet már elejteni, mert nem az a fontos, hogy egyenes adó vagy nem egyenes adó-e, hiszen ez csak egy egyszerű megjelölése és megállapítása egy adónemnek, hanem az a fontos, hogy a lakosság milyen mértékben vesz részt a közterhekben. Én azonban egészen más szempontból vagyok bátor a kérdést megvilágítani, amely szempontról eddig itt nem hallottam. Ez pedig ugyancsak az Í886:XXII. törvénycikknek a letedepülésére, illetőleg az illetőségre vonatkozó szakaszával, a 11. §-al kapcsolatos. Ezt már Hegymegii-Kiss Pál t. képviselőtársam említette, de méltóztassék megengedni, hogy itt a két kérdésnek: a községi illetőség és a községi választójog kérdésének természetes kapcsolatát bemutassam. Tudniilik azt mondja a 11. § (Olvassa): „Ha a települt azon község kötelékébe, amelybe áttelepedett, fel akar vétetni, e végett az illető községhez a 10. §-ban megállapított határidőn belül is szóval vagy Írásban folyamodhatik s a község a felvételt azonnal megadhatja, azt azonban meg nem tagadhatja: a) ha a települt a községben 2 évig állandóan lakott; b) ha ezen idő alatt ugyanott községi adót fizetett, vagy ennek nemlétében egyéb közterheket folytonosan viselt". Na már most, tisztelt Nemzetgyűlés, csodálatos dolog, hogy az 1886: XXII. törvénycikknek a telepedésrői szóló szakasza 2 évet állapit meg arra, hogy valaki egy község kötelékébe tartozhassék, ami azt jelenti egyúttal, hogy a községnek minden jogélvezetében részesül, vagyis azt is jelenti, hogy ha az illető elszegényedik hibáján kivül, akkor köteles a község eltartani, vagyis igényelheti azt, hogy a község őt eltartsa, tehát a legnagyobb jogot élvezi a községtől az, aki 2 esztendeig ott élt és községi adót fizetett s ellene semmiféle kizáró ok nem forgott fenn. A község nem is tagadhatja meg a felvételt, de meg aztán, ha 4 évig élt ott, automatikusan a község kötelékébe tartozik. Most azt kérdezem, micsoda; ellentét az, hogy a budapesti polgár, Budapest lakosa csak akkor vehet részt a közügyek intézésében, ha 6 évig itt lakott, holott a község lakójánál elég 2 esztendő, sőt 4 esztendő után automatikusan ennek a jognak élvezetébe jut? Még azt megérteném, hogy ha tehát nem 6 évben tervezték volna a választójog szempontjából a községi, a városi közdolgokhoz való hozzájárulást, azonban az teljesen érthetetlen, hogy 6 évre tervezték. (Petrovácz Gyula: A 10 évhez mit szólt) Én bölcsen tudom, hogy t. képviselőtársam a 10 évhez ragaszkodik, azt is tudom, hogy ilyen irányú kísérletet tettek, hogy a belügyi kormányt erre rávegyék, volt sok ilyen célú tanácskozásodé úgy látszik ettől megijedt még a reakciós belügyminister ur is. (Malasits Géza: A zsidót kidobni, a prolit kidobni s egyedül maradni, ez a legideálisabb kereszténység!) Méltóztassék megengedni, hogy most áttérjek a kerületi beosztás kérdésére, amely a törvényjavaslat 10. §-ában van körülírva. E §. 1. pontja azt mondja (Olvassa): „A törvényhatósági 1 választókerületek a közigazgatási kerületekkel azonosak". Ennek a pikantériája köztudomású. A bizotsági tárgyaláson egy különös incidens esett meg a kormánnyal, amely aztán a kormány akarata ellenére eredményezte ezt a szöveget. (Petrovácz Gyula: Amely itt is megismétlődött eddig!) Azt nem tudom; a kormány erejétől függ, hogy a maga állásfoglalásának többséget tud-e biztosítani. Az történt azonban, hogy eredetileg a kormány — amint ezt a minister ur a tegnapi nyilatkozatában is megerősiti —, 22 választókerülete« beosztását akarta a javaslatban keresztülvinni, de valahogyan a kormánypárt tagjai nem voltak jelen az ülésen a szavazáskor és igy az ellenzékkel együtt épen Wolff t. képviselőtársam pártja többségbe jutott a közigazgatási kerületek szerinti beosztás kérdésében.
