Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-326
428 ,A nemzetgyűlés 326. ülése 1924. évi október hó 28-án, kedden. ebbe a korszakba való. Ezt a törvényt igy megalkotni nem lehet és nem szabad. Meg kellene kérdeznem, bogy a genfi demokratikus megnyilatkozás bol jut ebben a törvényjavaslatban kifejezésre? A törvényjavaslat eredeti szövegtzését és bizottsági tárgyalását most már nem tehetem felelőssé. Akkor még az volt a kormány álláspontja: csak mennél kevesebb demokrácia; ez volt a gyakorlata is. De a genfi megnyilatkozás után, ami a nyári szünet közben történt, miközben ezt a törvényjavaslatot már el is kezdtük volt tárgyalni, szabadjon megkérdeznem, hogy az a genfi szózat^ ebben a törvényjavaslatban hol jut kifejezésre? Nemi technikai értelemben, mert tudom, hogy a törvényjavaslatot újra nem nyomtatják. Hiányolom azt, hogy Genf után, amikor a nemzetgyűlés újból összeült és elkezdte ennek a törvényjavaslatnak tárgyalását, nem állt fel a kormány valamelyik tagja és nem jelentette be azokat a módositásokat, amelyeket a kormány, illetőleg a ministertanács a genfi szózat után elhatározott. Vártuk és vártain, hogy ez be fog következni. Kérdeznem kell tehát ismételten és ismételten, hogy hol van ebből a törvényjavaslatból Genf? Miért nemi áll fel a kormány valamelyik tagja s miért nem mondja meg, hogy Genf után milyen módositásokat akarnak e törvényjavaslaton keresztülvinni? Miért nem áll fel a kormánypárt valamely tagja és miért nem szól hozzá a javaslathoz? (Malasits Géza: Mert megtiltották 0 Miért van az véletlenül ngy, hogy a kormánypárt részéről egyetlen szónok áll fel, és az Viczián István, aki tudvalevőleg a fajvédőkkel szoros nexusban dolgozik társaival együtt? Miért nincs ehhez a törvényjavaslathoz valakinek szava? T. Nemzetgyűlés! Ha a kormány az eredeti szövegezéshez ragaszkodik, ha célját világosan és észrevehetően el r akarja érni, ha csökkenteni akarja a szavazók számát, ha minden lehető és lehetetlen módszerrel és eszközzel irtani akarja a szavazókat és lehetetlenné akarja tenni azt, hogy azok kerüljenek be a törvényhatósági bizottságba, akik mellett a közakarat megnyilvánul, ha ebbe az egész antidemokratikus kormányszelleanet beleviszi, akkor nem marad más hátra a mi számunkra, mint amit Peidl igen t. képviselőtársam már kijelentett, hogy mi az ilyen demokráciát szépen meg fogjuk köszönni és nagyom meg fogjuk gondolni azt, hogy a kormány ilyetén reakciós terveinek mi legalitást adjunk, és ugy engedjük feltüntetni a dolgot, mintha itt egy demokratikus megnyilvánulás alapján összeült fővárosi községtanáos kormányozna. Ebben az esetben az urak helyzete megkönnyebbül. Könnyű lesz Viczián álláspontja, aki azt mondotta, hogy nálunk nagyon jól meg kell gondolni, hogy a szocialista pártnak, illetőleg a polgári baloldali pártoknak képviseletet adjanak-e vagy nem. Meg fog könnyebbülni a kersztény községi párt helyzete is, ha mi a választásokban nem veszünkr észt, mert megint egyedül marad majd, okkupálhatja a fővárosi uralmat és ha lesz valakinek, néhánynak, kedve, velünk együtt oda bemenni 1 , megint kizárhatják őket a bizottságokból. Azonban méltóztassék tudomásul venni, hogy a jogok kérdése szoros kapcsolatban van a kötelességek kérdésével. Ne méltóztassanak elfeledni, hogy a főváros háztartását ma túlnyomó nagy részben a munkások és alkalmazottak részéről fizetett kereseti adókból tartják fenn és ne méltóztassék a fizető, dolgezó, verejtékező és szenvedő tömegeket olyan iskolázatlannak, olyan tudatlannak tartani, hogy továbbra is hajlandók lesznek kötelességeket teljesíteni ott, ahol jogokat, beleszólást, befolyást számukra nem biztosítanak. Azt hiszem, még van idő arra, hogy a t. kormánynak valamelyik tagja felálljon és bejelentse azokat a módositásokat, amelyek a mai korszaknak, a világpolitika mai állásálnak megfelelnek. Még van idő és mód erre. Ha a kormány ezt nem teszi, ha ragaszkodik ehhez a keresztül-kasul kompromittált törvényjavaslathoz, ha végre akarja hajtani antidemokratikus gondolatait a községtanácsban, ha nem 1 hajlandó a mai korszakhoz idomulni; ezzel csak arról tesz tanúságot, hogy mindaz, amit a ministereinök ur Genfben elmondott, parasztfogás volt, félre akarta vezetni' a külföldet, el akarta hitetni, hogy itt ebben az országban demokrácia van, el akarta hitetni, hogy Magyarország politikáját rátereli a XX. század felfogására, a valóságban azonban nem csinál semmit, illetőleg amit csinál, a<z mind egy-egy megnyilvánulása a kurzusszenipontoknak, egy-egy ujabb pillér a kurzus reakciós uralma alá. amihez pedig — önök be fogják látni — sem a szociáldemokrata párt, sem a polgári ellenzék magát játékszerül odadobni nem hajlandó. A törvényjavaslatot természetesen nem fogadom el. Nincs kétségem az iránt, hogy a kormány, ha ugy akarja, ezt a javaslatot mégis törvényerőre fogja emelni és ennek alapján az uj községtanácsot meg fogja választani és össze fogja hivatni. Ebben az esetben azonban ismét megfontolásra ajánlom azt, amit mondtam. Nem tudok meg-barátkozni azzal a gondolattal, hogy kötelességeket teljesittessenek, nehéz adókat fizettessenek olyan helyre és olyanok javára, akik elzárkóznak a fejlődés útja elől, akik hallani sem akarnak arról, hogy a népnek beleszólása legyen oda, ahova garasait elhurcolja. Ebben az esetben — amint Ereky Károly irta cikkében — a Fortwursteln fog tovább folytatódni, de hogy ennek az ország szempontjából semmi jó hatása nem lesz. az egészen bizonyos. Befejezésül azt akarom még mondani, hoçy azokat a kijelentéseket, amelyeket itt részben Gömbös Gyula, részben Viczián képviselő úrtól hallottunk — amely gondolatok egyenesen; azt óhajtják, hogy bekövetkezzék a baloldali pártoknak passzivitása —, a kormány részéről eddig még senki sem cáfolta meg. Én tehát a kormány részéről két mulasztást állapítok meg. Az első az, hogy a genfi demokráciának megfelelő változtatásokat itt a törvényhozás házában ehhez a javaslathoz nem jelentett be, a második pedig az, ami talán még ennél siilyosabb, hogy a kormány in [ sich helyesli mindazt, amit Gömbös Gyula képviselő ur mondott, és amit másnap Viczián képviselő _ ur megfelelő módon interpretált, mert tulaj donképen ő is ugyanezt jelentette ki, hogy a kormány szintén ezen az állásponton van, hogy a kormány ugyanezt akarja, hogy a kormány hive ennek az újfajta bolsevikmusnak, amely a népakarat megnyilvánulása után bizonyos erkölcsi bátorsággal és fegyveres erőszakkal akar korrigálni. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister tagadólag int.) Ezt a fejbólintást én tudomásul veszem, de el nem fogadom, hanem tessék felállni, és szavakba, mondatokba öntve kijelenteni, hogy a