Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-314

Á nemzetgyűlés 314. ülése 1924. kifejezést kell használni, hanem arról, hogy „ha valamely képviselő a ház tekintélyével össze nem férő kifejezést használ". Azt aka­rom bebizonyítani, hogy a belügyminister nr valóban a ház tekintélyével össze nem férő ki­fejezést használt és ennek ellenére sajnálattal nélkülöztük az azonnali rendreutasitást, mert hiszen még a rektifikáeió is csak sokkal ké­rőbb történt meg. (Zaj a baloldalon.) Addig mentem okfejtésemben, hogy a magyar ked­vezményes részvények elfogadását egy bizo­nyos, hogy ugy mondjam, egészséges közfelfo­gás, a közéleti erkölcsökbe ütközőnek bélye­gezte. Amikor tehát azt mondták, hogy egye­sek ingyen részvényeket kaptak és erre a bel­ügyminister ur részéről közbekiáltás formá­jában az angol ministereinökre allúzió tör­tént, igenis állítom, hogy ez MacDonald mi­nisterelnökre nézve sértő. Éppen ezért a ma­gyar nemzetgyűlés tekintélyével össze nem férő ez a kijelentés, mert kormányszékből hangzott el és ugy hangzott, hogy MacDonald is kapott ilyen ingyen részvényeket. (Propper Sándor: Politikai oktondiság!) Az angol mi­nist erelnöknek ezt a részvényügyét valóban jói ismerjük, mint ahogy a belügyminister ur maga is ismerheti. Olvastuk, hogy egy ba­rátjától azért kapott részvényeket, mert neki ministerelnöki hivatásával együtt autóhaszná­lat nem jár, mint ahogy az a kis Magyarország minden ministerének kijár. (Peidl Gyula: Vissza is élnek vele!) Hogy autón mehessen, hivatalos ügyeiben, egy barátjától kapott rész­vényeket, melyeknek kamataiból az autóhasz­nálat költségeit fedezheti. Ez a vád nem is vád volt, csupán egy tényállás, melyet egy mon­dattal megvilágíthatott az angol ministerel­nök és amelyet ellenfelei is lojálisán elfogad­tak, mert hiszen másképen nem tehették. De ismételten kérem a belügyminister urat, — ne méltóztassék sem a saját személyét, sem ezeknek az odiózus kedvezményes részvények­nek az ügyét MacDonald szerepével és részvé­nyeivel összehasonlítani, mert akkor, amikor a ministerelnök ur olyan igazán nagy buzga­lommal leköti magát és a magyar kormányt Genfben a demokrácia szelleme, MacDonald és Herriot politikája mellett, ne méltóztassék az ilyen odiozus ügyet odaállítani és az ő és az angol ministerelnök szerepe között parallel­lát vonni. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbalol­dalon). Az én felfogásom szerint még a rekti­fikáció után is, de mindenesetre a közbeszólás formájában bántó és a magyar nemzetgyűlés­hez nem illő volt a, belügyminister ur közbe­szólása, melyre nézve nélkülöztük az elnök ur. rendreutasitását. Ha ugy méltóztatik látni, •hogy ez után a teljes visszavonulás és zászló­hajtás után ezzel a pukkedlival el van intézve ez a meggondolatlan közbeszólás, akkor ne mél­tóztassék az elnök urnák ezután sem élni a rendreutasitás jogával. Elnök: A ministerelnök ur kivan szólani. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nem­zetgyűlés! Azt hiszem, hogy egy igen világos ügyet igyekezett a t. képviselő ur elhomálvosi­lani; (l^etay Ernő: Homályos ügyet akart meg­világítani. — Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a bal- és szélsőbaloldalon és a balközépen.) mert hiszen mindenki, aki a t. képviselő urat hallotta, tisztában lehet vele, hogy nem az angol ministerelnök ur megvédése a cél, hanem a belügyminister befeketitése, a kettő szembe­állítása olyankepen, hogy a belügyminister ur valami olyant mondott az angol ministerelnök­évi, október hó 7-én, kedden, 33 ről, amely azután esetleg diplomáciai kellemet­lenségekre vezethet. Pedig a kérdés nagyon egyszerű. (Zaj és ellentmondások a bal- és szélsőbaloldalon.) Ha valaki illetlen és a nem­zetgyűlés méltóságával össze nem egyeztethető kifejezést használt, az csak az a képviselő ur volt a túl oldalról, aki ! a belügyminister urnák az „ingyenrészvény" szót a szemébe vágta. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Hosszantartó nagy zaj a bal- és szélsőbal oldalon és a bal­középen.) Elnök: Csendet kérek. Gr. Bethlen István ministerelnök: Az ilyen sértegetései, amelyről a t. képviselő urak a köz­tudatba akarják belecsempészni, hogy itt a kor­mány padjain olyan férfiak ülnek, akik a becsü­let szempontjából bárkivel a versenyt fel nem vehetik, ezt perfid politikai eljárásnak kell neveznem, mely az urakat jellemzi. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon. Rendreuta­sítani! —- Propper Sándor: Hazudtak végig a világon! — Farkas István: Hazudik!) Elnök: Csendet kérek. (Propper Sándor: Gyilkosok patrónusai. Azok! Azok! — Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Üljenek le, ne fenye­gessenek! — Propper Sándor: Pimaszság! — Dohóezky Győző: Hogy mer ilyent mondani!) Csendet kérek. (Farkas István: A minister­elnök ur is benne van, azért fél! — Nagy Vince : Mi van a fiatal Bethlen leszállításával ? — Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Nagy Vince képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Halljuk ! Halljuk !) Nagy Vince képviselő ur felszólalására csak annyit kivánok megjegyezni, hogy ameny­nyiben a belügyminister ur a házszabályok 221. §-a ellen nem vétett, a nemzetgyűlés tekintélyét közbeszólásával nem sértette meg, nem láttam indokoltnak, hogy a házszabályok értelmében ezért őt rendreutasítsam. (Nagy zaj a szélsőbal­oldalon. Helyeslés a jobboldalon.) Csendet kérek! A ministerelnök urat felkérem, hogy az iiiparlamentáris kifejezésektől tartózkodni szí­veskedjék. (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon : Rendre !) Csendet kérek ! Szólásra következik ? Petrovics György jegyző: Eubinek István! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon, — Nagy Vince: Tessék rendreutasítani a ministerelnököt. — Farkas István: A házszabályokhoz kérek szót. — Propper Sándor: Mi is meghonosítjuk ezt a tónust. — Farkas István: Személyes kérdésben és a házszabályokhoz kérek szót. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon,) Elnök: Csendet kérek! (Propper Sándor: Mi is hasonló hangot fogniuk használni. Majd meglátjuk, ki jön ki jobban. — Farkas István: Perfid ministerelnök! — Propper Sándor: Hasonló stílust fogunk használni! — Nagy Vince: Perfid ember a ministerelnök! — Nagy zaj.) A képviselő urat kérem, méltóztassék az ilyen kifejezésektől tartózkodni. (Lendvai Ist­ván: Nem lehet igy tárgyalni, tessék rendre­utasítani a ministerelnököt.) Csendet kérünk! Rubinek István képviselő ur már fel van hiva, majd azután méltóztassék jelentkezni. (Peidl Gyula: Én már korábban jelentkeztem a jegyzőnél. — Farkas István: Én is koráb­• ban jelentkeztem. Mi van itt 1 Terrorizmus ? A brigád ide jött a parlamentbe % Nagy zaj.) T. Nemzetgyűlés ! Én kérdeztem, hogy ki a következő szónok. A jegyző ur felszólította J?APLÓ XXVI.

Next

/
Thumbnails
Contents