Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-314
M Â nemzetgyűlés 3 là. iilèse 1924. Rubinek István képviselő urat. Most őt illeti meg a szó; a képviselő urnák joga van azután felszólalni. (Lendvai István: Halljuk Weisz Manfrédét !) Itubinek István: Tisztelt Nemzetgyűlés! Az elnöki napirenddel szemben Eckhardt Tibor tisztelt képviselőtársam eltérő napirendi indit- ványt tett. A miniszterelnök ur felvilágositó szavai után, amelyekkel a mögötte álló kormányzópárt magát mindenben azonosítja, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon) a magam részéről nem vagyok abban a helyzetben, hogy Eckhardt Tibor tisztelt képviselőtársam napirendi indítványát elfogadhassam. (Nagy zaj. Halljuk ! Halljuk !) Nem fogadhatom el azért sem, mert a nemzetgyűlés, egy régebben hozott határozata értelmében, oly fontos törvényjavaslat tárgyalását tűzte ki napirendre és oly fontos törvényjavaslat tárgyalását folytatja is, amelynek mielőbbi törvényerőre emelése elé az egész nemzet közvéleménye a legnagyobb érdeklődéssel tekint. (Lendvai István: Mi van Weisz Manfréddal!) Emlékezzünk csak vissza a nyári szünet előtti utolsó ülésekre és azok napirendjére. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Épen annak a pártnak vezérszónoka, amely párthoz Eckhardt Tibor képviselő ur is tartozik, a legsürgősebbnek tartotta ennek a törvényjavaslatnak tárgyalását. Ő maga szólalt fel mellette és követelte, hogy a szőnyegen forgó törvényjavaslatot sürgősen, még a szünet mellőzésével is tűzzék napirendre. (Nagy zaj.) Akkor, amikor ezen ő szerinte is annyira sürgetett törvényjavaslat végre napirenden van, végre tárgyalás alá került, akkor hajánál fogva előráncigált indokokkal újra le akarják vétetni napirendről. Ez mindennek tekinthető és mindennek nevezhető, csak komoly munkára való törekvésnek nem. A magam részéről az elnöki naprendet fogadom el. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Peidl Gyula képviselő ur személyes kérdésben kért szót. Peidl Gyula: T. Nemzetgyűlés! Nem hallgathatom el annak leszögezését, hogy a ministerelnök úr beszéde közben a házszabályoknak megfelelően a jegyző úrnál személyes kérdésben szót kértem. Én tanúja vagyok annak, hogy a jegyző úr ezt haladéktalanul közölte az elnök úrral, az elnök úr tehát tudott erről, kellett tudnia erről, hogy én kellő időben, szabályszerűen kértem szót. Ha előttem mégis Rubinek István tisztelt képviselő urnák adta meg a szót, akkor ez a házszabályoknak nem az a kezelése, amelyet a szociáldemokrata párt nevében elvárok és megkövetelek, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) hanem a házszabályok egyoldalú kezelése, ami nem először történik meg és ami ellen kénytelen vagyok a leghatározottabban tiltakozni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Nem vagyunk másodrendű párt. — Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. A képviselő úr kifogásolta előbbi elnöklésemet. A képviselő úr tévedésben van. Én mindig igyekszem a házszabályokat legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint betartani. Lehet, hogy a képviselő űr szólt nekem — talán csak akart szólni —, én intő mozdulatot tettem, mert mással voltam elfoglalva és nem akartam, hogy évi október hó 7-én, kedden. zavarjanak. Ezután tettem fel a kérdést â jegyző úrhoz, hogy ki következik szólásra. A jegyző úr azt hitte, hogy a napirendhez feliratkozottakat gondoltam, mert csak annyit kérdeztem, hogy ki következik szólásra. Bármilyen cimen jelentkezett volna is a képviselő ur, most nem adtam volna meg a szót, mert a egyző úr már mást hivott fel szólásra s a képviselő úr már fel is állt. Egyáltalában nem volt szándékom házszabálysértést elkövetni, csak nem akartam, hogy zavarjanak; a jegyző úrnak intettem, hogy hagyjanak békében, mert más dologgal vagyok elfoglalva. Lehet, hogy ebből származott a tévedés, de ez nem szánt-szándékkal történt. (Helyeslés.) Peidl Gyula: Készséggel tudomásul veszem. Ami már most a perfidiát illeti, erre nézve a következőket kivánom a valóságnak megfelelően leszögezni. Annak idején, amikor az ingyen részvények, a kedvezményes részvények ügye a nemzetgyűlés elé került, ezzel kapcsolatosan ellenzéki oldalról javaslat tétetett oly irányban, hogy az ügyet parlamenti vizsgálóbizottság elé vigyük. (Ugy van! balfelöl.) Ezt akkor a korinányelnök úr ellenzése miatt a többségi párt leszavazta. (Kuna P. András: Bíróság előtt van!) Ily körülmények között nincs joga a ministerelnök úrnak ahhoz, (Ugy van! half elől. — Ulain Ferenc: Nem mert kiállani a vizsgáló-bizottság elé!) hogy engem ugy állítson a közvélemény elé, mintha a köztudatba átvinni kívánnék olyan súlyos dolgokat, amelyek már tisztáztattak. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Ezek a dolgok nem tisztáztattak és épen a ministerelnök ur akadályozta meg, hogy tisztázódjanak. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha nem volnék szociáldemokrata képviselő, akkor sem volnék abban a helyzetben, hogy ilyen esetben a ministerelnök úr kijelentését olybá vehetnem, amely minden gyanút eloszlatott. De sokkal kevésbé lehetek ebben a helyzetben, mint szociáldemokrata képviselő, aki súlyos tapasztalatok alapján kénytelen a ministerelnök urnák minden kijelentését nemcsak kritikával, hanem gyanúval fogadni. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon és a balközépen. — Eckhardt Tibor: Hát mi mit szólunk hozzá! — Zsirkay János: Nincs a természetben vesztes, csak mi!) Ami már most azt illeti, vájjon az én szereplésem ebben a kérdésben perfid volt-e, vagy sem, ezt egészen nyugodt lelkiismerettel rábízom a magyar közvélemény megítélésére. Azt mondom azonban, hogy ha lehet szó perfi diáról, akkor kétségtelenül perfid dolog az, ha az ember Genfben demokráciát hirdet, itthon pedig teljesen az ellenkezőjét cselekszi! Ez a perfidia! (Ugy van! és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Petrovics György jegyző: Rupert Rezső! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről is fontosnak tartom, hogy a fővárosi törvényjavaslatot, amely ma napirenden volt ós amelynek napirendretüzését javasolja az elnök úr, minél előbb letárgyaljuk. Ennyiben tehát osztozom az előttem felszólalt képviselőtársam felfogásában. Ez azonban nem akadályoz meg engem abban, hogy az előttem felszólalt másik képviselőtársam inditvanyához is csatlakozzam azzal, hogy amennj'iben a fővárosi
