Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-324
368 À nemzetgyűlés 324. ülése 1924. é nak, azoknak választójogát hétszeresre, vagy, hatszorosra fokozom fel. Ez a javaslat, azc mondom, hogy még mindig ugyanezen szellemtől van átáztatva. Nem állítom, hogy ezt akarja megismételni, sőt ennek ellenkezőjét tudom, amennyire a kormány szándékait ismerem; de még mindig ugyanaz a félelem és ugyanaz a gyanakvás vonui végig ezen, a javaslaton, amely végigvonult az 1920. évi törvényen. Még mindig ugyanaz a szellem: corriger la fortune, a választási esélyeket kissé kijavitani, csinálni választási játékot egy kissé jelzett kártyákkal, kis választási korrekcióval (Propper Sándor: És bunkosbottal!), a választási eredmények előre való befolyásával. Ez a szellem mutatkozik abban, hogy ez a javaslat a választott közgyűlésbe beleplántál a 250 választott tag mellé, ha jól emlékszem, 60 nem választott bizottsági tagol. E hatvan nem választott bizottsági tag közül húsz a kormányzó ur által kinevezett, de lényegében szaktestületek által delegált tag volna, tiz kormánykinevezéstől függő tisztviselő vagy kormánykinevezéstől függő állásokban levő férfiú és azt hiszem, harminc törvényhatósági tisztviselő, akik ott üléssel és szavazattal birnak. Egy kétszázötven tagú testületnek tehát hatvan olyan tagja van, akik nem választásból kerülnek ki. Már most akadémikusán tekintve ezt a kérdést, képzelhető-e olyan választás, amelynél az egyik párt többségbe kerül, de ennek dacára a többség jogait nem gyakorolhatja azért, mert ez a hatvan nem választott tag csatlakozván a megválasztott kisebbséghez, lehetetlenné teszi, hogy a* választók akarata érvényesüljön. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez a céljuk! Ezt akarják! — Petrovácz Gyula: A vármegyéknél is igy van! — Rassay Károly: Hol van ezl Hol van a vármegyénél kinevezett tag? — Viczián István: Nem kinevezett, hanem hivatalból van ottL — Klárik Ferene: Ez nem mozi, ez törvényhatóság. — Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon és jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek! Vázsonyi Vilmos: Én nem akarom most még ennek a kritikáját adni, csak röviden jelezni akarom, hogy ebben a gyanakvásnak és félelemnek szelleme mutatkozik a választás esetleges esélyeivel szemben. A gyanakvás tulajdonképen demokratikus erény és jakobinus kötelesség. Midőn szemlélődöm, ebben a javaslatban a demokráciának, a jakohinizmusnak csak ezt az egyetlen erényét találom fel, a nagymérvű gyanakvást a demokratikus erőknek érvényesülésével szemben és a demokratikus erők által esetleg előidézett választási eredményekkel szemben. Ugyancsak ez a gyanakvás mutatkozik e javaslat azon részében, amely a hatévi domiciliumot állapítja meg. A községi választójognak és az országgyűlési választójognak különbsége egy lejárt korszaknak nagy bűne. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Igen, volt egy olyan korszak, melyben különbözőképen kezelték a községi választójogot és az országgyűlési választójogot Volt egy ilyen korszak a külföldi törvényhozásokban is. Ez a korszak azonban a háború után a nagy kulturállamokban teljesen elsodródott és meg'szünt (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és ott már községi és országgyűlési választójog között különbség nincs. . Ha keresem ezen domiciliumbeli gondolatnak eredeti forrását, akkor megtalálom ezt a i október hó 23-án, csütörtökön. forrást Bécsben. Amikor Bécsben a keresztényszocialista párt volt uralmon, akkor az általános választójoggal szemben a községi választásoknál azt a korrekciót alkalmazta, hogy belevette a községi választójogba a domicilium kérdését. De milyen domiciliumot követelt a demokratikus választóknak nagy ellenzése mellett és milyen domiciliumot valósított meg! Kétévi domiciliumot. (Rassay Károly: Ugy van! Ez a maximum az egész világon!) Akik tehát itt hatévi domiciliumról beszélnek, azok Ltíegernél háromszor luegerebbek. (Pikier Emil: Vicziánék ötven évet akarnának! — Viczián István: Mi köze hozzá?) Akik pedig tiz évi domicilium után áhítoznak, azok ötszörösen múlják felül Lueger keresztény demokráciáját és keresztény szocialista irányzatát. Ne feledjük el azonban, hogy ez a kétévi domicilium a teljes általános választójog mellett volt érvényben Bécsben. Ez, a választójog pedig, amelyet ugyancsak a gyanakvás szelleme diktál, minden egyéb, csak nem általános választójog. Micsoda szükség, micsoda indok van erre a hatévi domiciliumra egyéb, mint egyszerűen a gyanakvás és félelem ? (Malasíts Géza: Hogy a munkások ne szavazzanak!) Micsoda szükség van rál Hiszen minálunk a listák nem ugy készülnek, mint egyes nyugati államokban, ahol a listák mindig ujak, ahol a listák ugy készülnek, amiként például készültek a Friedrich-féle választójogi rende- . let érvényének idején, ahol a listákat készítették a választás előtt; azok néhány hónap alatt elkészültek és ugyanazon néhány hónap alatt egy rövid és egyszerű reklamációs rendszer befejezést nyert. Ezen listák a választás előtt készültek, tehát nem elévült, elavult adatokat tartalmaznak, hanem még mindig közel vannak az élet valóságához,. Ha ilyen listákkal szemben —• és ilyen listák készültek Ausztriában is — felállította Lueger pártja a kétévi domicilium kérdését, ez két évet jelentett és semmi egyebet. Ellenben milyen minálunk a listakészités rendszere 1 Nálunk az állandó listák rendszere uralkodik. A listák állandóak, csak egyre változnak (Derültség.) és mindig változnak olyképen, hogy egyre kevesebb lesz a választó, mert a népesség szaporodik, a választók pedig fogynak, az emberek születnek, a választók csak meghalnak. (Derültség.) Minálunk, ismétlem, az állandó listák rendszere uralkodik. Készül tehát egy lista pl. most 1924ben, az 1923. évi adatok alapján, mert már az év elején kezdik a lista készitését. Érvénybe lép pedig 1925 január 1-én. Az 1925. évre érvényes névjegyzékben tehát nem lesz bent senki, aki 1923-ban már nem volt itt Budapesten, mert az 1923-as adatok alapján készitik a listát 1924-ben. A legalább kétévi domicilium tehát a mi listakészitési módszerünk által már is indokolva és igazolva van, sőt vehetem három esztendőnek. Ezek után azt, amiről a bécsi keresztényszocialisták álmodtak, a kétévi domiciliumot nálunk nem kell megvalósítani, mert a listakészités módja folytán nálunk a kétévi domicilium ipso facto megvan. Ha pedig hatévi domiciliumot követelnek, az nem hatévi domiciliumot jelent, hanem a gyakorlatban nyolc évet jelentene, mert már az öszszeirás időpontjában kell meglennie a hat évnek és mire a választásra kerül a sor, akkor, már nyolcévi domiciliuma lesz az illetőnek. Megnyugtathatom tehát azokat, akik a tízévi domiciliumot követelik, hogy e javaslat szerint már csak két év van hátra ideáljuktól. Ha a tiz évet valósítjuk meg, akkor már ti-