Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-324
A nemzetgyűlés 324. ülése 1924. évi október hó 23-án, csütörtökön. 369 zentkét évi domieiliumot fogunk megállapítani, tehát elérünk ahhoz, a korhatárhoz, amely a büntetőjogban a beszámithatatlanságot a beszámithatóságtól elválasztja. (Derülség a balés a szélsöbaloldalon.) A gyanakvás szellemét találom abban is, hogy ez a javaslat nemcsak megtartja, de elrontja azt a rossz választójogot, amelyet a választójogi rendelet statuál. Nem akarom most itt felvetni azt a vitakérdést: általános választójog, vagy nem általános választójog. Én az általános választójog alapján állok, ügy a nemzetgyűlési választások, mint a törvényhatósági és községi választások terén. Semmi értelmét sem látom a demokrácia uralma mellett annak, hogy apró különbségeket tegyünk a választójog dolgában; nem is abban látom a kérdés gyökerét sem konzervatív részről, sem a mérsékelt, szabadelvű, vagy demokratikus pártok részéről. Az általános választójog uralma mellett is mérkőznek konzervatív pártok nyugaton (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Anqliában!), sőt többségre is jutnak, népszerűek i-s tudnak lenni. Ez a szervezkedés kérdése, ez a becsületes politika kérdése. (TJgy van! TJgy van! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez a nép nevelésének, a nér> felvilágosításának és fegyelmezésének kérdése. (TJgy van! TJpy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Meskó Zoltán: Tessék foglalkozni a néppel!) Ez az aristocratie de fait, amint nevezik, vagyis a tények arisztokráciájának kérdése, midőn es-y középosztály azzal szerez magának vezető szerepet és tekintélyt, hogy beáll a népbe, azzal együtt él (TJgy van! TJgy van! Taps a bal- és a szélsöbaloldalon.), azzal együtt dolgozik és azzal természetes vezetőjévé válik. (Nagv Ernő: Régen valamikor így volt ez nálunk is!) Ez a javaslat megtartja a választójogi rendelet rossz választójogát. Ezt nemcsak azért nevezem rossz választójognak, mert nem általános választójog. Azért nevezem rossz választójognak, mert ez a választójog ipso' facto lehetetlenné teszi — enyhe szót akarok használni — valódi és igaz választási névjegyzékek összeállítását. Ha olyan jogcímhez fűzöm a választójogot, mint a négy eleminek, vagy a nőknél hat eleminek elvégzése, mellőzve itt a mellékes jogcímeket, több gyermek, stb. — akkor lehetetlenné teszem azt, hogy a választói névjegyzéket hivatalból hiven lehessen összeállítani. Hol vezetnek nvilvánkönyveket arról, hogy ki végzett négy elemit, vagy hat elemit? (Uyy vu\n! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Különösen egy csonka országban, amelynek területeit elszakították (TJgy van! Uay van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Pikler Emil: Ott van a főnehézség!), ho^-y lehetséges a négy és hat elemi elvégzését igazoló iskolai bizonyitványokat összeszedni'? És miért e zaklatás, különösen a városokban, ahol a statisztika adatai szerint alig van különbség a négy elemit elvégzettek és iá felnőtt lakosság között. Egy kis százalék, 6 és 10% az, ami egyáltalában mint különbözet mutatkozik. Négy és hat elemihez kötött választójoggal becsületes igazi választási névjegyzéket összeállítani nem lehet. (TJgy van! TJgy van! abal-és a szélsöbaloldalon.) Ez, mindig alkalmat fog adni arra, hogy az uralmon lévők azokról tételezzék fel. hogy elvégezték a négy és hat elemit, akikről feltételezni akarják és azokkal szemben aggodalmaskodjanak, akikkel szemben célszerűnek találják, hogy ezt az aggodalmat táplálják. Ilyen szavazatirtásnál azután áll az az elv, hogy semper a liquid haeret. A választójog utáni szaladgálás, a bizonylatok összeszedése pedig nagyon nehéz feladat. Nem is olcsó feladatomért hiszen egy lakbizonylat beszerzése — sajnos a praxisból tudom, mert milliókba^ és milliókba kerülnek nekünk ezek a választójogi tréfák, mikor a választókat reklamálni kell —. maga is 35.000, vagy 40.000 koronába kerül. (Propper Sándor: És nyolcnapi szaladgálásba!) Ilyen választójogot nem lehet fentartani, hiszen a kormánynak tudnia kell, hogy a foglalkozási ágaknak egész sokasága van, amelyekről feltételezhető, hogy az illetők a négy elemit elvégezték vagy amely foglalkozások inaguk érnek annyit, mint a négy elemi elvégzése. Tisztviselőtől, magánalkalmazottól, latéinertől — azokat is kihagyták —, kereskedőtől, ügyvédtől, mérnöktől, orvostól (Propper Sándor: Képviselőket is kihagytak! — Mozgás. — Esztergályos János: Az már más!), a gazdák egy nagy részétől, a szakmunkásoktól (Propper Sándor: Vázsonyit nem hagyták ki! — Petrovácz Gyula: Akkor nem volt pesti lakos!), kiszolgált katonáktól, altisztektől kell kérdezni azt, hogy végeztek-e négy elemit, vagy nemi (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ha komolyan fogta fel a kormánv a polgári társadalom védelmét is, miért nem iktatta bele a választójogába, ha nem áll az általános választójog alapján, azon foglalkozásoknak sokasá.arát, amelyeket ipso facto fel kell venni a választók közé,* mert feltételezni kell róluk, hogv elvégezték a négy elemit! Ez a választójog teljesen rossz, teljesen hasznavehetetlen, ezzel becsületes listákat nem csinálhat senki és nem pártérdek, hanem minden párt érdeke, mert a pártok nem örökkévalóak — ezt én mindig tudtam, mások sohasem tudták —, minden pártérdeken felül való érclek, hogy olyan választójogunk legyen, amely nem függ a 1 hatalmon levők kényétőlkedvétől és tetszésétől (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.), hanem amely olyan normákhoz van kötve, hogy a választási névjegyzék, könnyen, nem hamisan, nem valótlanul legyen összeállítható, hogy a választónak a maga választójogai után ne kelljen fáradságosan szaladgálnia, hanem a választói névjegyzék hivatalból könnyen legyen összeállítható. (Horváth Zoltán: Nekik testhez álló választójog kell!) Az általános választójognak megvan, mindentől eltekintve, az a nagy előnye, hogy oly egyszerű feltételhez van kötve, bizonyos kornak, mondjuk a 24 éves kornak betöltéséhez, a feddhetetlenséghez, hogy ennek bizonyítása olyan könnyű, hogy a választók névjegyzékének összeállítása egyszerűen egyértelmű a felnőtt lakosság összeállításával, legyen az 24 esztendős a férfiaknál, ha ugv tetszik 30 esztendős a nőknél. Ezt a. A^álasztójogot azonban, amely rossz, amely teljesen lehetetlenné teszi. hogy jó listákat csináljunk, még a kormány elrontja azzal, hogv hozzáfűzi a 6 éves domieiliumot. Ezek közül a választók közül kell tehát m^id kikeresgélni az uj választókat, tehát egy uj alkalom nyilik arra, hopy is' met a választók nagy tömege hagyassák ki. (Rupert Rezső: Csak erre céloz!) A kormány szempontjából sem értem azt, ha, választási reformot csinál és ha kibocsátott egyszer egy rendeletet, amellyel elismerte azt, hogy nagymértékű hiányok és fogyatékosságok voltak a választói névjegvzékek összeállításánál, hogy lehetetlenné akarja tenni, hogy azok is belekerülhessenek a választók névjegyzékébe, akik kimaradtak ai nemzetgyűlési vár 1 lasztók sorából. Mikor a kormány maga — azt