Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-323
A nemzetgyűlés 323. ülése 1924. évi október hó 22-én, szerdán. 355 napi életben egyszerűen igenis azt szoktuk mo-ndani, hogy politikai büntetendő cselekmények. Jogi szempontból azonban különböztetni kell. Jogi szempontból, a nemzetközi jog- és jogszolgáltatás uzusa szerint politikai cselekményeknek nem azokat a cselekményeket nevezik, amelyek esetleg politikai indokból követtetnek el (Mozgás a középen.) — hiszen akkor minden gyilkos, minden rabló, minden gonosztevő könnyen menekülhetne, mert jogcímet adhatna cselekményének —, hanem politikai büntetendő cselekményeknek megkülönböztetésül a közbüntettektől, azokat a cselekményeket nevezik, amelyek tényleg egy államrendszer ellen irányulnak és — ha sikerülnek — annak az államrendszernek megváltoztatására hatékonyan befolyni tudnak. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Kétféle politikai bűncselekmény van; az egyik az, amelyet már a törvény is annak nyilvánít s amelyet lényegében abszolút politikai bűncselekménynek lehet nevezni. Ilyen lehet az alkotmány elleni izgatás, vagy speciális államszerkezeti viszonyban az államok között lévő konföderáció elleni vétség, vagy bűntett, mint amilyen nálunk is volt az osztrák-magyar monarchia belső kapcsolatai tehát az Ausztriával való kapcsolatunk megtámadására irányuló büntetendő cselekmények, tágabb értelemben a területi felségsértés. Ezeknél az abszolút politikai bűncselekményeknél nem kell vitázni; ezek lényegüknél fogva kiváltképen politikáik, mert egy állam politikai konstrukció jai ellen irányulnak. Vannak azután relativ politikai bűncselek- ' menyek, amelyek csak adott esetben, adott körülmények között minősíthetők politikai bűncselekményeknek, amilyen lehet pl. egy aktalopás, akták elrablása, vagy gyilkosság. Nemzetközi jogi értelemben a gyilkosságot akkor ismerik el politikai bűntettnek — függetlenül attól, hogy egy elparentáló beszédben miképen nevezik —, ha oly államhatalmi tényezők ellen követtetnek el, amelyek megsemmisítése egyúttal annak a rendszernek felfordulását és bukását is jelenti, tehát aktiv államhatalmi tényezők ellen, pl. ministerelnök vagy valamely minister ellen követtetik el. Ezeknél lehet beszélni arról, hogy politikai bűncselekmények, de még ezeknél sem lehet erről mindig szó, csak jogcímül szolgál, valóban pedig egy exaltait ember cselekedete. A politikai bűncselekmények sorozatában azonban mindenkor kizáratott a nem aktiv politikusok ellen, nem álliJfnihatalmi tényezőt jelentő politikusok ellen elkövetett gyilkosság. (Pesthy Pál igazságiigyminister: Tisza nem volt aktiv, mikor meggyilkolták!)' Rá fogok térni. Megmondtam, hogy ,nem helyeslem Németország felfogását, ne tessék ebből érvet kovácsolni ellenem; én minden gyilkost gonosztevőnek, az emberiség ellenségének tartok, akit ki kell adni és el kell pusztítani. (Helyeslés a jobboldalon.) A gyilkosságot embertelen ségnek tartom mindenütt ós mindenkit, aki a gyilkosokat pártolja . . . (Viczián István: Adler Frigyest is!) Minden,kit: (Pikler Emil: Adler Frigyest azonnal letartóztatták! — Viczián István: Most tessék tapsolni!-•— Horváth Zoltán: Hiszen mondja, hogy helyesli! Méltóztatnak hallani! — Zaj. — Esztergályos János: Itt csak a moziknak tap- ; sóinak!, — Pikler Emil: A Becker Baby vei enyelegjen, ne velünk! Áz a maga barátnője! — Kabók Lajos: Mozigyilkos! —; Nagy zaj.) , s : E Elnök (csenget): Csendet kérek! Rupert Rezső: A nemzetközi jog felfogása szerint semmi körülmények között sem minősíthető politikai gyilkosságnak az a gyilkosság, amelyet valaki mint felbérelt gyilkos követ el. Már pedig a Harden-féle perben s a Németországban lefolytatott több eljárásból kitünőleg is kétségtelenül megállapítást nyert — s a néniét kormány erre hivatkozik is —, hogy Thylessent és Schnitzet a konzulszervezet finanszírozta és bérelte fel ennek a gyilkosságnak elkövetésére. (Pikler Emil: Pénzért gyilkoltak! Ez nem politikai gyilkosság!) De már azért sem lehet politikai gyilkosságról beszélni, mert Erzberger Mátyás nem volt aktiv politikus s a magyar kormány, amikor a nemzet presztízsének megvédéséről akképen vél gondoskodni, hogy gyilkost pártfogol, gondolhatott volna arra is, hogy Erzberger Mátyás olyan kiváló valaki volt, még* ai mi szempontunkból is, akinek politikája, ha annakidején érvényesül, akkor — ha ae 1917-es béke megkötése sikerült volna — ma nem Csonka-Magyarország, hanem egész Magyarország volna.. T. Nemzetgyűlés! Azokat az analógiákat, amelyeket a t. igazságügymjinister ur felhoz, nem tudom elfogadni analógiáknak. Megmondottam már délelőtt is, hogy a Csernyák eset még abban az esetben is, haï a magyar kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy politikai gyilkosság van s ha aura az álláspontra helyezkedik, hogy az Erzberger-féle gyilkosság politikai gyilkosság volt, amint hogy nem az volt, akkor sem analóg az eset és pedig azért nem, mert annakidején, mikor Csernyák Imre kiadatása iránt eljárás volt, Európa még felfordult állapotban volt, Németország még egészen más szerkezetű ország volt s akkor még arról volt szó, hogy Magyarországon bosszúálló ítélkezés folyik. Hiszen a német kormány előtt kétségtelen volt az, hogy itt politikai boszszuból ártatlan embereket fognak perbe, épen Tisza István meggyilkolása miatt; kétségtelen volt ea abból, hogy azt a Friedrich Istvánt, akivel hónapokon keresztül szívesen voltak együtt miniszterek, akik a magyar keresztény reneszánsz vezérének kiáltottak ki, ugyanazok, akik kikiáltották, pár hónap múlva, amikor kényeimjetlenné vált, belekeverték a Tisza-féle gyilkosságba. Ismeretes volt a külföld előtt az is, hogy itt Magyarországon ártatlanul tartanak fogva a Tisza-gyilkosság vádjával olyant, akinek a gyilkossághoz semmi köze sincs és nem is lehet s akivel szemben ez már eleve is bizonyos volt, mint pl. Fényes Lászlót. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. igazságügyminister ur, ha ön a kezdettel fog'va jogrendben élő Németországgal szemben szempontokat, adatokat tud hozni, s csak állítani is meri, hogy Németországban megbizhatatlan az igazságszolgáltatása (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Nem mondta senki!), s hogy Németországban politikai bosszúból ártatlan embereket is. belekevernek gyilkossági ügyekbe ... (Pesthy Pál igazságügyminister : Ki beszél itt az ilyenekről? — Esztergályos János: De nálunk megvolt! — Nagy zaj. — Hébelt Ede : Ágoston Pétert is halálra Ítélték . ártatlanul ! — Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Rupert Rezső: ...ha az igazságügyminister : ur ilyen szempontokra fog hivatkozni, akkor kezdek a t. igazságügyminister urnák igazat adni. Csakhogy a magyar kormány erre nem hivatkozhatik, és pedig azért nem, mert a német birodalom követsége Förster, illetőleg Schultze és Tylessen ellen olyan bizonyitékoNAPLÓ XXVí. "iii
