Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-323

A nemzetgyűlés 323. ülése 1924. évi október hó 22-én, szerdán. 355 napi életben egyszerűen igenis azt szoktuk mo-ndani, hogy politikai büntetendő cselekmé­nyek. Jogi szempontból azonban különböztetni kell. Jogi szempontból, a nemzetközi jog- és jogszolgáltatás uzusa szerint politikai cselek­ményeknek nem azokat a cselekményeket ne­vezik, amelyek esetleg politikai indokból követ­tetnek el (Mozgás a középen.) — hiszen akkor minden gyilkos, minden rabló, minden gonosz­tevő könnyen menekülhetne, mert jogcímet ad­hatna cselekményének —, hanem politikai bün­tetendő cselekményeknek megkülönböztetésül a közbüntettektől, azokat a cselekményeket neve­zik, amelyek tényleg egy államrendszer ellen irányulnak és — ha sikerülnek — annak az ál­lamrendszernek megváltoztatására hatékonyan befolyni tudnak. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Kétféle politikai bűncselekmény van; az egyik az, amelyet már a törvény is annak nyil­vánít s amelyet lényegében abszolút politikai bűncselekménynek lehet nevezni. Ilyen lehet az alkotmány elleni izgatás, vagy speciális állam­szerkezeti viszonyban az államok között lévő konföderáció elleni vétség, vagy bűntett, mint amilyen nálunk is volt az osztrák-magyar mon­archia belső kapcsolatai tehát az Ausztriával való kapcsolatunk megtámadására irányuló büntetendő cselekmények, tágabb értelemben a területi felségsértés. Ezeknél az abszolút politi­kai bűncselekményeknél nem kell vitázni; ezek lényegüknél fogva kiváltképen politikáik, mert egy állam politikai konstrukció jai ellen irányul­nak. Vannak azután relativ politikai bűncselek- ' menyek, amelyek csak adott esetben, adott kö­rülmények között minősíthetők politikai bűn­cselekményeknek, amilyen lehet pl. egy akta­lopás, akták elrablása, vagy gyilkosság. Nem­zetközi jogi értelemben a gyilkosságot akkor ismerik el politikai bűntettnek — függetlenül attól, hogy egy elparentáló beszédben miképen nevezik —, ha oly államhatalmi tényezők ellen követtetnek el, amelyek megsemmisítése egy­úttal annak a rendszernek felfordulását és bukását is jelenti, tehát aktiv államhatalmi té­nyezők ellen, pl. ministerelnök vagy valamely minister ellen követtetik el. Ezeknél lehet be­szélni arról, hogy politikai bűncselekmények, de még ezeknél sem lehet erről mindig szó, csak jogcímül szolgál, valóban pedig egy exal­tait ember cselekedete. A politikai bűncselek­mények sorozatában azonban mindenkor ki­záratott a nem aktiv politikusok ellen, nem ál­liJfnihatalmi tényezőt jelentő politikusok ellen elkövetett gyilkosság. (Pesthy Pál igazságiigy­minister: Tisza nem volt aktiv, mikor meggyil­kolták!)' Rá fogok térni. Megmondtam, hogy ,nem helyeslem Németország felfogását, ne tes­sék ebből érvet kovácsolni ellenem; én minden gyilkost gonosztevőnek, az emberiség ellensé­gének tartok, akit ki kell adni és el kell pusz­títani. (Helyeslés a jobboldalon.) A gyilkossá­got embertelen ségnek tartom mindenütt ós mindenkit, aki a gyilkosokat pártolja . . . (Viczián István: Adler Frigyest is!) Minden­,kit: (Pikler Emil: Adler Frigyest azonnal le­tartóztatták! — Viczián István: Most tessék tapsolni!-•— Horváth Zoltán: Hiszen mondja, hogy helyesli! Méltóztatnak hallani! — Zaj. — Esztergályos János: Itt csak a moziknak tap- ; sóinak!, — Pikler Emil: A Becker Baby vei enyelegjen, ne velünk! Áz a maga barátnője! — Kabók Lajos: Mozigyilkos! —; Nagy zaj.) , s : E Elnök (csenget): Csendet kérek! Rupert Rezső: A nemzetközi jog felfogása szerint semmi körülmények között sem minő­síthető politikai gyilkosságnak az a gyilkos­ság, amelyet valaki mint felbérelt gyilkos kö­vet el. Már pedig a Harden-féle perben s a Né­metországban lefolytatott több eljárásból kitü­nőleg is kétségtelenül megállapítást nyert — s a néniét kormány erre hivatkozik is —, hogy Thylessent és Schnitzet a konzulszervezet finanszírozta és bérelte fel ennek a gyilkosság­nak elkövetésére. (Pikler Emil: Pénzért gyil­koltak! Ez nem politikai gyilkosság!) De már azért sem lehet politikai gyilkosságról beszélni, mert Erzberger Mátyás nem volt aktiv politi­kus s a magyar kormány, amikor a nemzet presztízsének megvédéséről akképen vél gon­doskodni, hogy gyilkost pártfogol, gondolha­tott volna arra is, hogy Erzberger Mátyás olyan kiváló valaki volt, még* ai mi szempon­tunkból is, akinek politikája, ha annakidején érvényesül, akkor — ha ae 1917-es béke megkö­tése sikerült volna — ma nem Csonka-Magyar­ország, hanem egész Magyarország volna.. T. Nemzetgyűlés! Azokat az analógiákat, amelyeket a t. igazságügymjinister ur felhoz, nem tudom elfogadni analógiáknak. Megmon­dottam már délelőtt is, hogy a Csernyák eset még abban az esetben is, haï a magyar kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy politikai gyilkosság van s ha aura az álláspontra he­lyezkedik, hogy az Erzberger-féle gyilkosság politikai gyilkosság volt, amint hogy nem az volt, akkor sem analóg az eset és pedig azért nem, mert annakidején, mikor Csernyák Imre kiadatása iránt eljárás volt, Európa még fel­fordult állapotban volt, Németország még egé­szen más szerkezetű ország volt s akkor még arról volt szó, hogy Magyarországon bosszú­álló ítélkezés folyik. Hiszen a német kormány előtt kétségtelen volt az, hogy itt politikai bosz­szuból ártatlan embereket fognak perbe, épen Tisza István meggyilkolása miatt; kétségtelen volt ea abból, hogy azt a Friedrich Istvánt, aki­vel hónapokon keresztül szívesen voltak együtt miniszterek, akik a magyar keresztény rene­szánsz vezérének kiáltottak ki, ugyanazok, akik kikiáltották, pár hónap múlva, amikor kényeimjetlenné vált, belekeverték a Tisza-féle gyilkosságba. Ismeretes volt a külföld előtt az is, hogy itt Magyarországon ártatlanul tarta­nak fogva a Tisza-gyilkosság vádjával olyant, akinek a gyilkossághoz semmi köze sincs és nem is lehet s akivel szemben ez már eleve is bizonyos volt, mint pl. Fényes Lászlót. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. igazságügyminister ur, ha ön a kezdettel fog'va jogrendben élő Németországgal szemben szempontokat, adatokat tud hozni, s csak állí­tani is meri, hogy Németországban megbizha­tatlan az igazságszolgáltatása (Zaj és felkiáltá­sok a jobboldalon: Nem mondta senki!), s hogy Németországban politikai bosszúból ártat­lan embereket is. belekevernek gyilkossági ügyekbe ... (Pesthy Pál igazságügyminister : Ki beszél itt az ilyenekről? — Esztergályos Já­nos: De nálunk megvolt! — Nagy zaj. — Hébelt Ede : Ágoston Pétert is halálra Ítélték . ártatlanul ! — Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Rupert Rezső: ...ha az igazságügyminister : ur ilyen szempontokra fog hivatkozni, akkor kezdek a t. igazságügyminister urnák igazat adni. Csakhogy a magyar kormány erre nem hivatkozhatik, és pedig azért nem, mert a né­met birodalom követsége Förster, illetőleg Schultze és Tylessen ellen olyan bizonyitéko­NAPLÓ XXVí. "iii

Next

/
Thumbnails
Contents