Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-314

28 A nemzetgyűlés 314. ülése 192> Méltatlannak tartom Magyarországhoz — amely mint a keresztény és nemzeti eszme elő­harcosa szerepelt valamikor a külföldi államok közvéleménye előtt — hogy előljárjon ilyen dip­lomáciai akcióban. Szégyennek és gyalázatnak érzem azt, (Zaj balt elöl. — Lendvai István: Szegedtől Moszkváig!) hogy a prágai kormány félhivatalos lapja, a Prager Presse azt irhássá rólunk, hogy Magyarország megtörte a kisálla­moknak a blokkját és Magyarország nyújtott elsősorban módot a szovjetnek arra, hogy ezen a blokkon keresztül politikai képviselethez jusson. Trugger svéd ministerelnök annak ellenére, hogy a kommunisták kereskedelmi boj­kot alá helyezték Svédországot, mert politikailag nem akart velük szóbaállni, nem volt hajlandó a szovjettel kereskedelmi szerződést kötni. Maga Branting, a svéd szociáldemokraták vezetője támogatja őt ebben az akciójában. Svájc bojkot­tálja az orosz kereskedelmi árukat és nem haj­landó velük semmiféle kapcsolatot létesíteni. Kérdem, mi magyarok mi oknál fogva akarunk ezekben az akciókban előljárni. Talán oly gyönyö­rűen megoldottuk már a mezőgazdasági hitelnek kérdését? Talán oly briliánsán elintéztük már az állami üzemek szükséges invesztíciójának ügyét, hogy most már mehetünk Oroszországba koloni­zálni! Amikor Franciaország megtiltja a francia tőkének külföldre való kivitelét, mi magyarok a mi mai tőkeerőnkkel vállalkozzunk arra, hogy elmenjünk és megmutassuk a külföldnek, mit kell Szovjetoroszországgal csinálni? Hiszi-e valaki józan ésszel azt, hogy mi magyarok tudni fogunk ott konkurrálni pénzzel, tőkével, hogy finanszirozni tudjuk ezeket az üzleteket és hogy ezekből komoly, reális, eredményes, gazdasági vállalkozások lesznek? (Kiss Menyhért: Radikális szociáldemokraták! — Zaj half elől.) Bátor vagyok rámutatni arra, hogy bizonyos frivolités is van abban, hogy mi magyar tőkét, magyar kereskedőt arra biztatunk, hogy^Szoyjet­oroszország ingoványos, bizonytalan talajára épit­sen. Cyrill nagyherceg, az orosz trón legitim váro­mányosa, proklamációban tette közzé, hogy a jelenlegi kormány által kötött semmiféle meg­állapodást az eljövendő nemzeti Oroszország el­ismerni nam fog. A Novoje Vremja azt irta, hogy az orosz nép ellen való merényletnek kell minő­siteni minden megállapodást a szovjetkormáuy­nyal. Az orosz nemzeti körök árulásnak minősi­tik ezt a megállapodást és azt mondják, hogy vannak államok, amelyek rövidlátó önzésből és tudatlanságból, de mások, amelyek Oroszország tudatos tönkretétele céljából ápolják a szovjet relációkat és erősitik a szovjetet külföldöm Itt van az orosz paraszt-szövetségnek 1924 áprilisában kelt kiáltványa, amelyben könyörögve kéri a világ művelt népeit, hogy ne nyújtsanak segédkezet ahhoz, hogy a vörös hóhérok az orosz parasztság kiirtását tovább is űzhessék. (Zsirkay János : Bethlen szövetkezett velük, biztosan becsapja őket ! — Zaj balfelöl.) Mialatt itt beszélünk, Georgiában, Trans­kaukázusban igen nagy méretű ellenforradalom van folyamatban. A világ legszebb fajtája lakik Georgiában. Több mint egy esztendeje harcolnak és küzdenek ezek már a szovjethatalom ellen. Hogy minő eszközökkel jár el ott a kommunista rendszer, arra elég, ha példaképen felhozom azt, hogy az igazán nem túlságosan lágyszívű és nem a legérzékenyebb Népszövetségben felháborodással beszéltek azokról a jelenségekről, amelyeket a kommunisták megengedtek maguknak, és minden müveit állam tiltakozott az ellen az eljárás ellen, hogy halomra gyilkolják Georgiában mindazokat, akik a saját maguk, családjuk és gyermekeik jövőjéről^nemzetükről, vallásukról, javaikról le­:. évi október hó 7-én, kedden. mondani nem akarnak. Méltóztassék elképzelni, mit gondolnak ott rólunk és mit gondolnak ott arról a rendszerről, amelyik ilyen körülmények között odaáll, kedvében jár, diplomáciailag el­ismeri, egyenrangúnak elismeri azt a kormány­zatot, amely hóhéroknak, pribékeknek és nemzet­közi gonosztevőknek a kormánya. (Zaj.) Kik azok az egyének, akiknek ideérkezését várhatjuk? Itt van a kezemben a Cseka főnöké­nek, Dzerjinskynek a jelentése, amelyet 1922 augusztusában a szovjet végrehajtó bizottságának ülésén mondott el panaszképen a szovjet nép­biztosok privát életmódjára. Leirja mindenekelőtt azt az orgiát, amely a közegészségügyi népbiz­tosnak, Semakonak a lakásán lefolyt- Leirja, hogy a vörös hadseregparancsnok, Kamenev és munkatársai egész Moszkvát megbotránkoztatják méltatlan életmódjukkal és kicsapongásaikkal, amiket, vendéglőkben és nyilvános helyeken rossz­hírű nők társaságában űznek. Skliansky népbiztos lakása közönséges orgiabarlang. Májustól júniusig a különböző botrányos jelenségek, éjjeli rend­zavarások miatt a szovjetkormány rendfentartó közegei a következő népbiztosokat voltak kény­telenek őrizetbe venni : Sorikin népbiztost 9 izben, — a három hónap alatt ! Laneskit 5-ször, Badeket 4-szer, Loganovskit, Holpkeimet, Vychmuszkyt 3-szor, Fieirt és Raveniefet 2-szer. (Ulain Ferenc: Ott legalább őrizetbe veszik őket ! — Kiss Meny­hért : Itt még őrizetbe sem veszik őket !) Kíváncsi vagyok, hogy ebből a társaságból, amelynek magánélete és hivatali funkciója oiyan rettentő eredményeket mutat, mondom kíváncsi vagyok, hogy e jeles emberek közül ki lesz az, aki eljön ide és Szovjetoroszországot képviselni akarja. (Kiss Menyhért : Kun Béla !) T. Nemzetgyűlés ! Á tegnapi lapokban olvas­tam Apponyi Albert grófnak egy levelét, amelyet a szellemi együttműködés népszövetségi bizott­ságához irt, amely levelét azzal a kitétellel kezdi, hogy : »Magyarország világtörténelmi hivatása : küzdeni a nyugati műveltséget Keletről veszé­lyeztető bajok ellen.« Én azt hiszem, Magyar­ország világtörténelmi hivatása nem lehet egyéb, mint a Keletről fenyegető kommunista rend­bontás, felforgatás és bűnszövetkezettel szem­ben a keresztény nemzeti gondolat erejét emelni ; igenis megvédeni azt a Nyugatot, ame­lyet 150 éven keresztül a török hadak ellen védtünk, (Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Eleget védtük már !) amely török hadak erkölcsi fölénye, vallásos gondolkozása, Isfentélelme, tekintély­tisztelete toronymagasságban állott az orosz nép­biztosok lelkületével szemben ! (Ugy van ! bal felől és a balközépen.) Magyarország történelmi hivatá­sának megbecstelenitése az, ha mi ma beleállunk abba a rendszerbe, amely a bolsevista rendszer burkolt támogatását jelenti, ha mi uj lehetősége­ket nyújtunk arra, hogy, keresztültörve a tőlük idegenkedő, a velük ellenkező államok korridorját, módot és lehetőséget adunk arra, hogy a bolse­vizmus # itt a Balkán tövében megvesse a lábát. Gondoljunk vissza arra a mérhetetlen felháboro­dásra, amely 1922-ben végigzugott az egész vilá­gon, amikor a németek a repallói szerződést meg­kötötték az oroszokkal. Micsoda felháborodás vett akkor erőt a magyar sajtón is, micsoda dühödt tiltakozás hangzott fel és annak az egyezménynek szerzője azóta már az életével lakolt e merész lépéséért. Hogyan lehet konszolidációt^ elképzelni akkor, ha a kormány minden lépése a jogrendet szembe­állítja az erkölcsi renddel 1 Hogyan lehet azt képzelni, hogy itt ebben az országban a lelkek tényleg megnyugodnak, hogy egy kiegyenlítődés, a lelkek egymásra találkozása következik be akkor, amikor a ministerelnök ur nap-nap mel-

Next

/
Thumbnails
Contents