Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-323

À nemzetgyűlés 323. ülése 1924. Nagy Vince: Elvették azi ügyet a birájától. — Zaj.) Igenis, hajlandó vagyok erre is nyilatkozni. Ez t. i. belekapcsolódik abba a válaszba, amelyet Eu pert Rezső képviselő urnák fogok adni, a vádtanácsi elnöki, minőség lebecsülésére vonatkozólag. (Horváth Zoltán: Nem becsülték le ! ) Aki tudja, hogy mit jelent a vádtanács ... (Drózdy Győző: Sajnos, majdnem mindannyian; íudjuk!) Nem abban az értelemben gondolom, mint Drózdy képviselő ur. (Zaj bal felől. Elnök csenget.) A vádtanácsnak nem annak kell lennie, amit a képviselő ur mondott, nem tudom, postaházhak, vagy minek, (Rupert Rezső: Moist postamesteri hivatal!) hanem az ügy komoly, elsőfokú bÍróságának. Ez nem kis horderejű magának a törvényszéknek ügymenetére vonatkozólag, de nem kis horderejű a perbefogott egyénekre vonatkozólag sem, mert nem tartom erkölcsi szempontból kis horderejűnek azt, hogy valaki vád hatálya alatt áll-e vagy nem. (Hébelt Ede: Akor miért akarja eltörölni a minister ur! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Igenis, fontosnak tartom, hogy ott elsőrendű jó biró legyen s ha ez a szempont vezette a törvényszék elnökét, aminthogy ez a szempont vezette, — ezt kénytelen vagyok tudomásul venni, és tudomásul is veszem, mert ez azt a célt szolgálja, amely felé annak a vádtanácsnak törekednie kell. (Horváth Zoltán: Mégis el akarják törölni!) De* tovább megyek. Hogy itt az elnökséggel az a rochirozás történt volna, mint ahogy az igen t. képviselő ur elmondja, — egyenesen tagadom. Ez nem történt meg. Itt nem történt semmi egyéb, mint változás a vádtanácsi elnök személyében (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez az!), a törvényszék elnökének iniciativájából és elhatározásából (Horváth Zoltán: Melyik az a nyomós ok?) Az a nyomós ok, hogy a törvényszék ügymenetét biztosítsa. (Nagy Vince: Nem jó kezekben volt a Fayl-tanácsban<? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Pesthy Pál igazságügyminister: Nem igy értem a biztosítást, hanem ugy, hogy az ügyek vádtanácsi ellátása kellő legyen. Ez volt a cél, és ez a^ cél, mert ha a vádtanács mindent átenged és ha minden főtárgyalás elé megy, akkor — nagyon jól tudják az urak — az egész törvénj^széki ügymenet csődhöz vezet. (Nagy Vince: Hát Denk nem volt jó vádtanácsi elnöknekl) Azt a törvényszéki elnök birálja el. Én ezt nem tudom megítélni, mert én Denk tanácselnök ur működését nem ismerem. Ha a törvényszék elnökének igy tetszett intézkedni, ő tudja, miért tette. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán: Halljuk a nyomós okot!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Pesthy Pál igazságügyminister: A képviselő ur utoljára is ügyvéd; ha a képviselő ur ezt nem tartja kellőképen nyomós oknak, — igazán sajnálom, és rá kell mutatnom arra, hogy a képviselő ur nem ismeri azokat a nehézségeket, amelyekkel a bíróságoknak mai nap meg kell küzdeniök. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez az! Ezt akarjuk tudni!) Elnök (csenget): Csendet kérek. Pesthy Pál igazságügyminister: Ami már most az ügynek tanácselnöki kezelésbe vételét illeti, nevezetesen azt, hogy Langer Jenő, a törvényszék elnöke vette át az ügyet, én ezt télies szivemből csak helyeselni tudom, még pedig azért, mert a szolnoki esetből kifolyólag méltó tanulság lehet az, hogyha nem annak a biróságnak első embere veszi kezébe az ügyet, aki évi október hó 22-én, szerdán. 335 saját egyéniségével, saját reputációjával is megnyug'tatólag hat a nagyközönségnek arra, hogy az ügy elsőrendűen és kellőképen biráltatik el, odajuthatunk, ahová azzal az üggyel jutottunk. Evvel nem azt akarom mondani, hogy ez az én iniciativámra, az én kezdeményezésemre, vagy az én tudtommal történt, hanem azt akarom mondani, amennyiben megtörtént és igy történt, én azzal teljesen egyetértek. (Nagy Vince: Kúriai döntés után vették el. — Rassay Károly: Zavaros tényállás! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Pesthy Pál igazságügyminister: Abszolúte nem zavaros tényállás, igen t. képviselő ur. A törvényszéki elnök teljes joggal rendelkezett ebben az ügyben, ő tudja, ő látja az indokait. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán: Akkor miért kérdezték meg a Kúriát?) Beszéljünk őszintén. Hiszen a képviselő ur is ismeri a belső dolgokat és én is ismerem. Tudjuk, hogy év vége felé milyen szorongattatásnak vannak kitéve a bíróságok ezekben a kérdésekben; itt is az történt, hogy menteni akarták az évvégi lezárás jóságát. (Zaj balfelől.) Tessék ezt nyugodtan elfogadni; itt nincs semmi, ami az illetékes biróság elől való elvonást jelentené. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Hebelt Ede: Merénylet a magyar állam megbecsülése ellen. — Horváth Zoltán: Ez a tekintélyrombolás! — Rupert Rezső: Márffyéknak lett igazuk! — Zaj. Elnök csenget.) Hogy Márffyék mit jelentettek ki és mit nem jelentettek ki; hogy az augusztusi beszélgetés hogy történt, mint történt, nem tudom. (Horváth Zoltán: Igazuk lett!) Nekem ennek az ügynek intézésébe csak annyi befolyásom van', hogy mindenképen biztosítani fogom, hogy ez az ügy a biróság előtt normálisan legyen lefolytatva. (Peyer Károly: Lesz egy szolnoki ítélet No. 2.!) Ezzel kapcsolatban azokat az inszinuációkat, amelyeket a biróság gyengeségéről és err

ről-arról méltóztatott mondani (Zajos ellentmondások a szélsőbaloldalon. Elnök csenget), a magam részéről el nem fogadhatom és kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék ettől tartózkodni, mert igenis, én is annak tartom ezt a bíróságot, aminek a képviselő ur tartja: az alkotmány pillérének, a szabadságjogok biztosításának. Ebben az ügyben semmi rendkívüli nem történt, semmi olyan rendkívüli intézkedés, amely a bíróságot az ítélkezés tekintetében befolyásolni igyekezett voliia,^ vagy irányítást óhajtott volna adni, nem történt és nem fog történni. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobb felől. Nagy zaj a balés szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Nagyon átlátszó a spanyolfal!) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Az igazságügyminister ur válaszával szemben, amely hasonló az eddig kiadott kommünikékhez, amelyek csakugyan zavaros tényállást tartalmaznak, kénytelen vagyok arra az álláspontra helyezkedni, hogy ezt a választ, legnagyobb sajnálatomra, tudomásul nem vehetem. A tisztelt igazságügyminister ur válaszának azzal a részével akarok előbb mégis foglalkozni — mielőtt a részletesebb indokokra rátérnék —, hogy ismét felcsapott itt az igen t. igazságügyminister ur biróságvédőnek. (Peidl Gyula: A kormány befolyásolja a biróságot!) Hivatkozom az egész házra, hogy lehetett-e az én beszédem-