Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-323
334 A nemzetgyűlés 323. ülése 1924. évi október hó 22-én, szerdán. ítélt. Ha ítélt, akkor önmaga is, Ítélete is a vádlottak padjára, kerül, a közvélemény elé. Mindenkor a közvélemény felfogása az, amely megadja az ítélkező bíróságnak azt a tekintélyt, azt a hatalmi presztízst, amely presztízs azután a bíróságot, mint hatalmi ágat az áJlam fontos fentartó elemévé teszi. T. igazságügyminister ur, ha valamely intézménye az államnak, akJior a bíróság az, amely fentartó erő, és ha fentartó erő, akkor, amint más sem vállaikozhatik soha a saját feladatával ellenkező szerepre, a bíróság seom. vállalkozhatik arra, hogy fentartó erőből rendbontó erővé váljék, mert akkor öngyilkosságot követ el, amint minden, ami az önmaga lényegével ellentétbe jön, pusztulásra van kárhoztatva. Ez annál nagyobb kár volna, mert amint mondottam, mi a bíróságot, különösen a mai szomorú időkben, igenis alkotmányvédő intézménynek, a gyengéket védelmező intézménynek valljuk, de csak akkor, ha egészséges közszellem az ő munkáját olyannak ismeri fel, aminőnek lennie kell : valódi igazságszolgáltatásnak. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A kormány megállapításaiból és egyéb jelenségekből sajnos a közvéleménynek egyhangúlag azt kell konstatálnia, hogy ez az egységes, osztatlan, feltétlen bizalom nincs meg. Ennek azonban nem a bíróság az oka, hanem a t. kormány és ezért fordulok interpellációmmal is a t. kormányhoz (olvassa): „Interpelláció a ministerelnök és igazságügyministeri urakhoz: 1. összeegyeztethetőnek tartják-e a minister, urak a magyar nemzet becsületével, állami rendjével, kulturhivatásával és népszövetségi tagságával, hogy Schultze Henrik német állampolgárt, aki Erzberger Mátyás volt német birodalmi ministert, a német katholikusság egyik vezérférfiát orvul meggyilkolta, nem szolgáltatták ki a némjet birodalmi igazságszolgáltatásnak'! 2. Mi volt elhatározásuk indító okai Mi alapon nyilvánították iái nyugodt időben elkövetett bér- és orgyilkosságot politikai bűncselekménynek 1 ? 3. Hajlandó-e letenni a Ház asztalára az összes ügyiratokat, amelyből (megállapítható a teljes tényállás! 4. Ha már ugy határoztak, hogy a gyilkost saját államának nem adják ki, miért nem indították meg ellene a bűnvádi eljárást a hazai bíróságok előtt, holott erre a magyar btk. 9. §-a módot nyújt, az erkölcsi rend pedig (Drozdy Győző: Az is van itt?), amelynek megvalósítása a legszentebb állami feladat, kötelez arra, hogy minden civilizált állam kíméletlenül üldözze a gyilkosokat, akik nemcsak az egyes embereknek és nemzeteknek, hanem az egész emberiségnek is ellenségei 1 ? 5. Milyen gyakorlatot szándékoznak folytatni a jövőben hasonló esetekben? 6. Hajlandó-e a kormány egyszer már véget vetni annak a rendszernek, hogy gyilkosokat vesz pártfogásába, egyszer vérlázító amnesztiák adásával, máskor idegen gyilkosok kiadatásának megtagadásával? 7. Tudatában van-e a kormány annak, hogy az ilyen eljárás alkalms ai haza igazságszolgáltatásának szellemiét is megrontani és a szolnokihoz hasonló eseteket előidézni? 8. Tudják-e a minister, urak, hogy a Márffy József és társainak terhére rótt bombamerényleti ügyek bíróságát folyton változtatják 1 ! 9. Tudják-e, hogy ezek a meglepő változtatások a közvéleményben gyanút, ag*go dalmát és kétséget támasztanak arra nézve, hogy ezek az ügyek pártatlan ítélkezésben részesülnek-e? (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) 10. Tudják-e a minister urak, hogy alkotmányos és törvényes alapelv, hogy — hacsak a kir. Curia biróküldést nem rendel — senkit a hatásköri illetékességi és ügyrendi jogszabályok szerint kijelölt bíróságától elvonni nem lehet? 11. Hajlandó-e az igazságügyminister felügyeleti vizsgálatot rendelni és annak eredményéhez képest intézkedni mindama jelenségek tárgyában, melyek ebben az ügyben külső látszat szerint felmerültek s a közvéleményt aggodalommal töltik el? 12. Hajlandó-e odahatni, hogy a bírói függetlenséget és tekintélyt többé ily kínos intézkedések kockára ne tegyék?" (Élénk éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az igazságügyminister ur kivan válaszolni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Minthogy az Erzberger-gyilkos kiadatására nézve Farkas István képviselő ur is bejegyzett egy interpellációt, ez részben azonos tárgyú lévén a Rupert Rezső képviselő ur által előterjesztett interpellációval, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok az igen t. Nemzetgyűléshez, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy válaszomat ebben a részben Farkas István képviselő ur interpellációja során adjam meg (Helyeslés a jobboldalon.), aanennyiben pedig az igen tisztelt képviselő ur nein mondja el interpellációját, azon a helyen mondhassam el válaszomat. (Farkas István: Persze, hogy elmondom.) Most pedig, t. Nemzetgyűlés, rá akarok térni Rupert Rezső képviselő ur interpellációjának atrra a részére, mely a budapesti büntetőtörvényszéknél történt biróváltozásra vonatkozik. Való az, amit az igen tisztelt képviselő ur mond, hogy az ügyviteli szabályok szerint a törvényszék ügyrendjét az év elején állapítják meg, még pedig megállapítja a törvényszék elnöke. Ezt azért hangoztatom, mert le akarom szögezni, hogy az ügyrend, ügybeosztás megállapítása kizárólag a törvényszék elnökének hatáskörébe tartozik. Van azonban a törvényszéki ügyviteli szabályzatban oly rendelkezés is, hogy nyomós, fontos okból ezek az évi ügybeosztások évközben is megváltoztathatók. (Pikler Emil: Nyomós ok az Ébredők parancsa. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Nagy Vince: Nyomós ok a kabinetiroda!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Pesthy Pál igazságügyminister: Amint mondom., ez a törvényszéki elnök hatáskörébe tartozik s ebben más, mint a törvényszék elnöke, intézkedést nem tehet. Én csak egy kijelentést tehetek, azt, hogy felsőbb helyről ennek a kicserélésnek, ez ügybeosztás megváltoztatásának érdekében semmiféle intézkedés sem történt és minden olyan vádat — bárhonnan is jöjjön —, különösen Nagy Vince képviselő ur vádját, hogy ez a kabinetiroda befolyására történt volna, kénytelen vagyok ünnepélyesen visszautasítani. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Nem sokáig fog menni a visszautasítás, mert majd más bizonyítékokkal jövünk! — Farkas István: Ezzel nem lehet elintézni. — Zaj.) Legyen szabad türelmüket kérni, hogy Rupert Rezső képviselő urnák egy pár megjegyzésére én is megtegyem a magam észrevételeit. (Rassay Károly: Halljuk a nyomós okot! —
