Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-319
A nemzetgyűlés 319. ülése 1924. évi október hó 15-én, szerdán. 223 adják le!) Önnek módjában áll adataimat megcáfolni. Az ítélet számát közöltem, vegye az iléletet kezébe, ez szórói-szóra azt mondja, bogy igénybe vétetett az indokoltnak talált földszükségletre 1203 kataszteri bold. De miután a holdanként! költségelőlegeket sokan nem tudták lefizetni, ennek következtében a bíróság nem vesz több földet igénybe, csak 824 kat. holdat. (Forgács Miklós: Azt mondtam, nem egy község ^ határában van.) Ez Takta-Harkány község határában van. Az különben sem fontos most, hogy akár egy, akár négy község határában, hanem fontos az, hogy csak azért hagytak vissza földet az uradalomnak, mert nem tudták letenni a költségelőlegeket. így négyszáz katasztrális holdat spórolt meg az uradalom és vett el az igénylőktől. Ezek súlyos tételek, igazságok, és mind bent vajinak az Ítéletben, méltóztassék csak megnézni. Elvégre amikor a földreformot csinálták, méltóztattak volna megmondani', hogy: emberek vigyázzatok,^ mert az Altruista Banknak csakis költségre tartoztok holdankint 60 kg búzát fizetni. Akkor megköszönték volna ezt a földreformot. Most, amikor már belevitték a népet a földreformba, előállanak egy szép napon, összedugják a fejüket a földmivelésügyi ministeriumban, az OFB-nél és a ministerelnökségen, hogy ki kell fundálni valami okot, amivel kontrakarrirozni lehet a földreformot, olyanformán, hogy olyan költséget szabnak meg, amelyet nem lehet megfizetni. Ez abszurdum. Tudom, hogy ez hova fog vezetni. Oda, hogy a földigénylők serege egy szép napon azt fogja mondani, hogy nem kérünk az ilyen földreformból. Nem ragaszkodnak többé a formához, hanem elkezdenek dolgozni törvényen kivül, meg fogják tagadni a költségeket, a haszonbért, a váltság árát, mert látják, hogy az Altruista Banknak szabad keze van arra, hogy őket tetszése szerint nyúzhassa. Elnök: A képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. Dénes István: Ami Orosházán történt, az tipikus esete annak, amit megbélyegeztem. Lemegy Orosházára az állami szerv, az Altruista Bank és alkuszik 27 kg-tól lefelé, amikor szembe áll vele a földmivelésügyi minister kiküldöttje. Ez nem tűrhető a földreform keretében. Megbotránkoztak az emberek. Hét község kiküldöttjei voltak ott és azt mondták: Mi ez? A mi bőrünkre megy a játék? (Forgács Miklós: Nem birják már az ügyvédeket sem fizetni! Negyven tojás egy hold után az aranyparitás!) Az is nagy hiba! (Forgács Miklós: Es 25 kiló búza!) T. képviselőtársam, az ügyvéd nem állami szerv, nem az állam által támogatott szerv (Forgács Miklós: Az bolondítja őket!), ez az ügyvédek és magánemberek dolga és ügyvédvallásra senkit nem lehet rákényszeriteni. Itt minden állami asszisztálással megy, t. képviselőtársam. Miután költséguzsorának komoly következményei lehetnek, és ez igen furcsa színben tünteti fel a Földbirtokrendező Bíróságot, a kormányt s magát az Altruista Bankot, ezért a következő interpellációt intézem az, igen tisztelt ministerelnök úrhoz, aki jelenleg a földmivelésügyi minister urat is helyettesíti. (Olvassa): 1. „Van-e tudomása a ministerelnök urnák arról, hogy a földreform végrehajtásának végrehajtási költségei körül, azok mértéke és behajtása körül a legnagyobb zavar és ellentétesség uralkodik a földigénylők rovására! 2. Van-e tudomása a ministerelnök urnák arról, hogy a földreform végrehajtási munkálatokat az OPB. a földmivelésügyi ministerium műszaki osztályának mellőzésével legnagyobbrészt az Altruista Bankra bizta? Tudja-e, hogy ez a bank 50%-kai drágábban végzi el a végrehajtási munkálatokat? Mi az oka ennek? 3. Hajlandó-e a ministerelnök ur a végrehajtási költségek körül uralkodó egyenetlenség és zavar megszüntetése végett a szükséges intézkedéseket megtenni? Hajlandó-e az Altruista Bankot arra kényszeríteni, hogy ugyanazt a munkát ugyanolyan áron végezze el, mint a földmivelésügyi ministerium műszaki osztálya?" (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Dénes István! Dénes István: Tisztelettel kérem interpellációm elhalasztását! Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni! (Igen!) A nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a képviselő ur interpellációját a következő interpellációs napon mondhassa el. Következik? Forgács Miklós jegyző: Dénes István! Dénes István: Tisztelettel kérem interpellációm elhalasztását! Elnök: Azt hiszem, a t. nemzetgyűlés hozzájárul, hogy Dénes István képviselő ur harmadik interpellációját is a legközelebbi interpellációs napon mondhassa el. {Igen!) Ekként mondom ki a határozatot. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Esztergályos János! Esztergályos János: T. Nemzetgyűlés! A ministerelnök ur a közelmúltban Svájcban a Nemzetek Szövetségének a kiküldöttei között és előtt beszédet mondott, amelynek az volt a tartalma (Propper Sándor: Már megbánta!), hogy a ministerelnök ur helyesli azt a politikát, amely a népek lelki megbékülését célozza. Szó szerint mondotta a ministerelnök ur, hogy: helyesli azt a politikát és ő maga is arra törekszik, hogy a lelkek keserűségének tövise mennél előbb kihúzássék. Ezzel a szép beszéddel ellentétes a Magyarországon uralkodó politika, ellentétesek azok az állapotok, amelyek itt vannak. Ha a ministerelnök ur őszintén hiszi azt, amit Genfben mondott (Vanczák János: Dehogy hiszi!), ha a ministerelnök urnák a lelkébe is be van gyökerezve az, amit ö Genfben állított (Propper Sándor! A sötét lelkébe! — Derültség a szélsőbal oldalon.), akkor a ministerelnök urnák van módja arra, hogy itt, ebben a szerencsétlen országban a lelkek megbékitésével foglalkozzék, van módja bőségesen a ministerelnök urnák arra, hogy az ország népének lelkéből kihúzza azokat a töviseket, amelyeket öt esztendőn keresztül beletüzdeltek. Ez az interpelláció, amelyet elmondani óhajtok, szintén elősegíteni kívánja a lehetőségét annak, hogy a ministerelnök ur megkísérelje megvalósítana azt, amit Genfben az egész világ előtt állított. (Peyer Károly: Nem megy ő többé Genfbe, nyugodt lehetsz!) T. Nemzetgyűlés! Amióta a kereszténynek és nemzetinek nevezett (Propper Sándor: Pogányuralom!) politika van ebben az országban, amióta ez van a hatalmon, azóta hatodszor megyünk a bizonytalan tél felé. Hatodik esztendeje annak, hogy a bűnös és még ma is vértől csepegő ellenforradalmi uralom irNAPLÓ XXVI. 33