Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-319
220 A nemzetgyűlés 3191 ülése 1924. évi október hó 15-én, szerdán. Lőrinc-major-részt egy középhaszonbérlőnek juttat akként, hogy kishaszonbérlőktől elveszi a földet. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki az?) Nevet nem fogok említeni, mert ezt nem tartom ildomosnak. (Nagy Vince: Pedig jó tudni, hogy kik azok a befolyásos emberek, akjk keresztezik a földreformot.) Nekem nem ezzel a középhaszonbérlővel van dolgom, hanem egy felelős ministerrel, akit én itt a nemzetgyűlés szine elé citálok és a nemzetgyűlés szine előtt vonok felelősségre oly ténykedéséért, amely merőben ellentétes a magyar birtokpolitika szellemével. (Igaz! Uqy van! balfelöl) A minister ur olyformán döntött, hogy a Lőrincz-major nevű birtoktestet, 700 katasztrális holdat, középhaszonbérletté alakítva ad át egy általuk kijelölt középhaszonbérlőnek. A birtok bérbeadása ismét az Altruista Bank közbenjöttével történt, az Altruista Bank közbenjöttével azért, inert amint én talán helyesen is mutatok rá az okra, az Altruista Bank élvezi azt az állami kedvezményt, hogy az általa megkötött haszonbéleti szerződések nincsenek törvényileg kötelezve arra, hogy a közigazgatási szer vek előtt, amelyek a haszonbérletek felügyeletével és felülvizsgálatával vannak megbízva, az általa kötött haszonbérletek bemutatására lenne kötelezve. A vallás- és közoktatásügyi minifeterium jól tudta, hogy ha ő nem az Altruista Bank közbejöttével adja ki az általa dezignált haszonbérlőnek a kis emberektől elvett földeket, akkor a vármegyei gazdasági albizottság, a földmivelésügyi minister, vagy az Országos Földbirtokrendező Bíróság sohasem adja hozzájárulását ahhoz, hogy kisemberek kezéről elvegyenek kishaszonbérleteket csak azért, hogy abból — ábránd gyanánt egy középhaszonbérletet alakitsanak. Ennélfogva felhasználta az Altruista Bankot ennek a célnak elérésére, az Altruista Bank volt az a takaró, amely mögé bujtatta a maga akaratát a vallásügyi ministerium, hogy ezáltal más közhatósági szer-Veknek felülvizsgálását, beletekintétését ebbe az ügybe megakadályozza. (Dénes István: Csendes kis* panama, kijátszása a törvénynek! — B. Podmaniezky Endre: Ezt legkönnyebb hangoztatnia Én mindezekre nézve bizonyítékokkal birok. (B. Podmaniezky Endre: nem arról van szó.) Mikor a döntésről értesültem, magától értelődőleg most a pártból igaz örömömre kiválni készülő nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minister úrhoz mentem és a minister urnák ezt a dolgot teljes részletességgel előadtam. A földmivelésügyi minister úrtól azt kaptam, amit tőle el is vártam. (Dénes István: Nem tehet semmit!) Téved, t. képviselőtársam, a t. földmivelésügyi minister ur azonnal intézkedett, hogy átirat intéztessék a vallás- és köz^ oktatásügyi minister úrhoz (Dénes István: Sóhivatal), amelyben ő felhivta a vallás- és közoktatásügyi minister ur figyelmét arra, hogy ilyen lehetetlen és ilyen nyomorfakasztó intézkedésekkel ne kontrakarirozza a hazánkban folyó birtokreformot. Felhivta a figyelmét arra is, nem tűrhető el, hogy a kishaszonbérletek kivétessenek a kisemberek kezéből és ilyen módon alakittassék egy középhaszoiibérlet. Hogy ennek az átiratnak mi lett a folytatása, nem tudom, valószínűleg semmi sem, mint a hogy nem lehet folytatása a földmivelésügyi minister ur másirányu birtokpolitikai intézkedésének sem, mert szerintem a földmivelésügyi minister urat minden kérdésben kijátsszák, a földmivelésügyi minister ïïr politikai hatálmát azzal akarja minden szerv aláaknázni, hoe^v minden néven nevezendő, a földbirtokpolitikával egyenes irányban haladó intézkedését kettévágják azok a hatósági szervek, akik neki, mint felelős ministernek egyébként engedelmességgel tartoznak. (Dénes István: Ez már igaz!) A t. földmivelésügyi minister úrhoz feljött egy nagyobbszámu küldöttség is ugyanabból a községből. Ez a küldöttség vázolta a helyzetet a földmivelésügyi minister ur előtt. A földmivelésügyi minister ur előttük is kijelentette azt, hogy sohasem fogja tűrni, hogy ilyen helyzet teremtődjék meg, már eddig tett intézkedéseire is rámutatott. Amint azonban látom és tudom, mindezen intézkedések hatástalanok, a földmivelésügyi minister urnák ugy látszik nincs politikai hatalma, nincs hatalma még arra sem, hogy a vele egy kabinetben ülő másik minister urat egy lehetetlen intézkedésről felvilágosítsa, egy nyomorfakasztó antiszociális intézkedés megtételétől, épen a magyar falusi közönséget legjobban érintő kérdésnek antiszociális megoldásától megóvja. Ennek folytán nem is lett semmi eredmény — amint én értesülve vagyok —, ugy, hogy marad minden a régiben, a püspökségi érdekképviselet a vallásügyi minister úrral jubilál a földreform politika diadalmára a földbirtokpolitika szellemének korszakában. Még szóvá kell tennem az Altruista Bank szerepét ebben a kérdésben. (Halljuk! Halljuk!) Véleményem szerint a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége számos állami segedelemben és támogatásban részesül azért, hogy altruisztikus politikát folytasson. Az állam nem ingyen adja a külön kedvezményeket az Altruista Banknak és az altruisztikus intézményeknek, hanem azért, mert ellenértéket követel, vagyis azt követeli, hogy az állam politikájával egy irányban haladó intézkedéseivel támassza alá a kormányzati politikát. Ha az altruista intézmények bármelyike ettől a nemes hivatásától eltér, meg kell vonni tőle az állami kedvezményeket, mint olyantól, amely nem áll feladata magaslatán. Az Altruista Banknak elsősorban nem lett volna szabad magát cégérül odaadni egy ilyen burkolt, ilyen takarónak minősített fantasztikus tervnek keresztülvitelére. (Dénes István: Ilyenekből gazdagszanak!) Nekem azonban nincs módom itt a nemzetgyűlés szine'előtt az Altruista Bankot sem felelősségre vonni, nekem csak a ministert lehet felelősségre vonnom minden ténykedéseért, ^amelyek hatáskörében az országban, a közintézményeknél és az állami organizáció minden terén megtétettek. Én a földmivelésügyi minister urat teszem felelőssé azért, ha az Altruista Bank egy olyan szerződés megkötéséhez járul hozzá, amely szerződés megkötésnek körülményei ellentétesek az országos földbirtokpolitika szellemével.. Az Altruista Banknak igenis par : cellázási tervekkel kell foglalkoznia, neki földet kell osztani a kisemberek számára, nem pedig arra kell törekednie, hogy a kisemberek kezéből nagy emberek kezébe, protekciós kezekbe gyűljenek össze a kisemberek földjei. Ez nem tréfa dolog, itt a munkaalkalmakkal, a kisemberek megélhetésével, a heverő kezekkel, a nyomorgó családokkal törődnie kell ebben az országban és azokhoz a munkaeszközökhöz és munkaalkalmakhoz, amelyek ugyanis — sajnos —. kismértékben állanak a nagymilliók rendelkezésére, görcsösen . ragaszkodnunk kell, mert csak igy tudjuk fentartani azt a mindnyájunk által óhajtott szociális békét, amely ebben