Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-319

218 A nemzetgyűlés 319. ülése 1924, évi október hó 15-én, szerdán. oktatásügyi minister ur megátalkodott akara­tával szemben nem sikerült ezt a kérdést dű­lőre juttatnom. (Mozgás a szélsőbaloldalon.)^ Bihar vármegyében van egy község, Sárrét­udvar. Ennek a községnek 4300 lakosa van, akik közül 97% őstermeléssel foglalkozik. Á község határában nincs más nagybirtok, csak egy, a nagyváradi rom. katholikus püspök­ségé, amely circa 2100 katasztrális holdat tesz ki. (Dénes István: Ott tesz ki ennyit, egyébként sokkal többje van!) Ezen a birtoktesten ember­emlékezet óta az ottani lakosság gazdálkodott. Nem emlékszik rá senki, hogy ez a birtok va­laha is a püspökség házi kezelésében lett volna. Ezelőtt tizenkét évvel az Altruista Bank köz­benjöttével ezt a birtokot néha nagyobb,, 7—8 holdas parcellákban, leginkább azonban 2—3 holdas parcellákban az ottani kisembereknek ki »haszonbérlétbe adták, épen annak a nemes gondolkozású és a nemzeti birtokpolitikai célt megértő gróf Széchenyi Miklós püspöknek egyenes óhajtására, aki akkor is szembehelyez­kedett azzal az áramlattá, amelyet a püspök­ség egyéb érdekképviselete előtte kifejtett, amely azt akarta, hogy központosítva egy ha­szonbérlőnek adassék ki ez a birtok. Ez a ne­mes gondolkozású elhunyt püspök szintén szemben találkozott azokkal a tendenciákkal, amelyek nem a kisemberek javát akarják elő­mozdítani, de neki volt elég akaratereje ahhoz, nem ugy mint a jelenlegi vallás- és közoktatás­ügyi minister urnák, hogy szembehelyezkedjék ezekkel és anélkül, hogy ezáltal egy egyházi intézmény vagyona is megkevesbednék — kis­embereknek juttatja azt a földterületet, amely­lyel a püspökség bir ennek a községnek hatá­rában* A kisemberek ezért a haszonbérletért pon­tosan fizették a bérösszeget. Az Altruista Bank­nál folytatott kutatásaim eredménye gyanánt pontosan megállapítottam, hogy a lefolyt tizen­két év alatt egyetlen egy embert sem mozdítot­tak ki a bérletéből azért, mert nem gazdálko­dott volna okszerűen vagy azért, mert nem fizette volna pontosan a bérösszeget. Történt ugyan eltolódás a kishaszonbérlők névlajstro­mában, de ennek egészen más oka volt. Ennek oka a világháború volt, amely ennek a község­nek 162 hősi halottját termelte meg, a világ­háború, amely több, mint száz rokkantat és hadiözvegyet állított oda, a nyomor élő Jtépe gyanánt a község lakosai közé. Az eltolódás te­hát éhből a szempontból történt és ha van vál­tozás a haszonbérlők névlajstromában, ez csak abból fakadhatott, hogy a háború termelte ki a változásokat, a háborús eltolódások hozták létre azt, hogy a község lakosainak egy néme­lyike, aki eredetileg birta a kishaszonbérletet, kénytelen volt arról lemondani, mert vagy gazdasági okból, vagy férfiniiunkaerő hiánya folytán nem birta a földet megmunkálni. Ezek a haszonbérletek ez évi október hó 1-én jártak le. Ugyanebben az évben a község­ben a földbirtokreform végrehajtása is folya­matban van, a községi lakosság az utolsó aktus­nál taijt, mert a községben a birtokbeadás ténye folyik. Amint emiitettem, a község határában más nagybirtok nincs, tehát a község lakosai­nak nagy számára tekintettel — mondom, 4300 lakosa van — az igényjogosultak kielégítése nem történhetett másként, mint ugy, hogy a szomszéd község egyes nagybirtokaiból is, részben a vagyonváltság utján — épen jó, hogy Perlaki ti képviselőtársamat van szerencsém itt tisztelni, ő ismeri a helyzetet nagyon jól és remélem, velem is fog szavazni ebben a kérdés­f ben —, részben pedig más módon az állam, tu­lajdonába esett birtokokból kellett az ottani igényjogosultakat kielégíteni. Ennek alapján előállott a vallás- és közoktatásügyi kormány által annyira diffikultált az az eset, hogy a köz­ségi lakosok jogos igényeinek teljes kielégíté­sére még circa ezer katasztrális holdat a szom­széd község határából, az állam tulajdonába esett földbirtokokból kellett pótolni. Abból a birtokból, amelyről itt szó van, a nagyváradi latin szertartású püspökség birto­kából 567 katasztrális hold esett a sárrét­udvari-i igényjogosultak kielégítésére. Az volt tehát a helyzet, hogy ha az ottani lakosság megkapja továbbra is ezt a kis haszonbérletet, akkor teljesen érvényesül az Országos Föld­birtokrendező Bíróság ítélete, vagyis a községi lakosság egyszerre 1600 katasztrális hold föld­területhez jut. Ha azonban elveszik a kisha­szonbérletet ezektől a kisemberektől, akkor né­hány ember számára a földbirtokreform végrehajtásával még kedvezőtlenebb helyzet áll be, mint volt annakelőtte, mert ha a kis­haszonbérletektől elesnek, akkor csak 2—300 katasztrális holdat tesz ki az a többlet, amelyet az Országos Földbirtokrendező Bíróság ítélete igényjogosultság címén ennek a községnek jut­tat. Mint mondottam, ugyanennek az évnek ok­tóber havában járt le a kishaszonbérleti szerző­dés is, amely legutóbb tizenkét évre köttetett meg* az Altruista Bank közbejöttévei. A dologról nekem már ez év májusában tu­domásom volt. Nem tartozom azok közé a nem­zetgyűlési képviselők közé, akik lokális ügyek­kel szeretnek a nemzetgyűlés szine elé jönni, te­hát kerestem a törvényes utón való remediu­niot. Minthogy a dolog most a vallás- és köz­oktatásügyi minister ur elé tartozik, mert a nagyváradi latin szertartású püspökség jelen­leg tudvalevően nincs betöltve s ennélfogva törvényeink értelmében a főfelügyéleti jogot a vallás- és közoktatásügyi minister gyakorolja, azonkívül a vallás- és közoktatásügyi minis­teriumban van az a bizottság, amely az ürese­désben levő püspökségek gazdasági ügyeit in­tézi az interregnum alatt, amelynek — melles­leg szólva egyik legszerényebb tagja a vallás­és közoktatásügyi minister ur, már ez év máju­sában figyelmessé tettem a vallás- és közokta­tásügyi minister urat a bekövetkezhető esemé­nyekre. Figyelmeztettem arra, hogy a földbir­tok kezelése, a mezőgazdaság nem Siegfried­ária, amelyet minden este meghallgathat az ember és tudva azt, hogy a vallás- és közokta­tásügyi minister ur a választások alatt nagyon hang'oztatta kisgazda mivoltát, figyelmeztettem arra, hogy most gyakorlatilag is bizonyítsa ezt be, hiszen tudja, hogy ez év augusztusában már szántani kell azt a földet, amelyet október hónapban be akarnak vetni. Figyelmeztettem tehát: már májusban, hogy tegyen olyan irányú intézkedést, hogy a régi kishaszojnbéiietek ismét bérbe adassanak, vagy ha a minister ur bölcsesége másféle intézke­dés megtételét óhajtaná, tegyen bármiféle in­tézkedést, de olyat, hogy abban a községben termelési bizonytalanság ne legyen és mái­augusztusban tudja mindenki, hogy melyik lesz az a földterület, amelyen mint kishaszon­bérlő elhelyezkedik, mert egyébként parlagon maradnak a földek, és 1500 katasztrális hold földet nem szántanak meg, nem vetnek be ez év folyamán. (Batitz Gyula: A többtermelés na­gyobb dicsőségére!) A minister ur engem állandó ígérgetéssel vezetett félre. Előre nem tudtam megállapitani,

Next

/
Thumbnails
Contents