Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-319

200 A nemzetgyűlés 319. ütése 1924. nunk haladni — minden egyeduralomra való törekvés nélkül és anélkül, hogy'a vezetés kérdésében mi különleges igényeket támasztanánk, — a polgárság ama rétegeivel, amelyek életérdeküknek tartják, hogy Budapest ismét a fejlődés útjára léphessen, épen olyan határozottsággal meg kell mondanom, hogy staffázsul és politikai uszályhordozóul a budapesti munkásság senki részére nem kapható. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon. — Létay Ernő: Ez egyenes, nyilt beszéd!) Akit például kielégít a genfi szavalat és az ehhez hasonló szónoklatok, annak méltóztassék nyilatkozni. Akiket ez nem elegit ki, akik a valóságot keresik, akik a szavak mögött a tetteket várják, akik szabad polgárok akarnak lenni, szabad országban (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon), azokkal mi szívesen fogunk együtt menni, mint szabadságra és egyenlőségre törekvő polgárok, ha talán csak munkások vagyunk is. (Propper Sándor: Ez a nagy bűn a kereszténység szemében! — Ellentmondások a balközépen. — Pakots József: Nem a kereszténység, hanem a kurzuskereszténység szemében! — Propper Sándor: Ugy van! Az ö kereszténységük szemében!) Akik helyeselni tudják és szó nélkül el tudják tűrni, hogy a magyar kormányzat, a mi évek óta tartó ostromunk elől konokul elzárkózik és a. börtönöket nem nyitja meg, ellenben az orosz . szovjet parancsára ismételten megcselekszi ezt ; és ezzel népszerűsíti a bolsevizmust (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon), azokkal mi nem tudunk együtthaladni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Még egy pár észrevételt kívánnék egészen konkrétté tenni a törvényjavaslat egyik-másik rendelkezésére. A törvényjavaslat 1. §-a gondoskodik arról, hogy a választók akarata kormányzati jogkörben megkorrigáltassék. f kxsú.kor praeliminál egy 250 választott tagból álló közgyűlést, akkor egyúttal gondoskodni kivan arról is, hogy a 65, vagy 70 szavazásra jogosult, de választás alá nem kerülő úrral ez ellensúlyoztassék. (Propper Sándor: Főrendiház a mellény zsebben a városházán!) Nem tudom, hogy a genfi demokráciának az felel-e meg, ha itt a városi közgyűlésben főrendiházszerü kineve- : zéssel akar élni a kormányzat! Nem tudom, hogy a Genfben hirdetett demokráciának az felel-e meg, ha a kormányzat az egyik oldalon látszólag szavazatot biztosit a polgárságnak, a másik oldalon azonban igyekszik a maga részére sokszoros pluralitást biztosítani és a közgyűlés tagjainak több, mint egynegyedrészét à maga felfogása szerint akarja kijelölni! (Propper Sándor: Francia Kiss Mihály lesz a delegált!) Nem tudom, hogy ez milyen összefüggésben van a demokráciával? Azt hiszem azonban, hogy nagyon messze esik attól, ha a kormány kijelöl ' egyes testületeket, amelyeket érlelmiség és érdekeltség címén be akar juttatni a közgyűlésbe a választók akaratán kívül, de még ezeknek megválasztását sem bizza az illető érdekeltségekre, hanem egészen nyilván- j valóan politikai fegyvert akar kapni a kezébe ; ezeknek az uraknak kinevezésével; mert hiszen az érdekeltségeknek csak a jelöltetést, a többszörös, a négy-ötszörös jelöltetést engedi meg ; és ő, a kormány fogja kiválasztani, hogy p_oli- ! likai —- tehát nem közgazdasági, értelmi és egyéb szempontból —, hanem kormánypolitikai ; szempontokból, a jelöltek közül ki fog megfelelni erre a tisztségre. (Propper Sándor: Politikai megbízottak, politikai bizalmi férfiak! — Klárik Ferenc: A kormányzót is beleviszik ebbe á csúnya politikába!) " "• V 1 évi október hó 15-én, szerdán. Nekem semmi kifogásom nincs az ellen — sőt helyes várospolitikai szempontból szinte elkerülhetetlennek tartom —, ha a város főtisztviselői és igy a kerületi elöljárók is ott lesznek a közgyűlésben, mert hiszen, amit a közgyűlés megtanácskozik, amit a közgyűlés elhatároz, azt a mindennapi életbe jórészt ezek a kerületi elöljárók viszik át. A gyakorlati élet tehát szükségessé teszi, hogy ott legyenek, de az én szerény véleményem szerint nem lehetnek ott szavazati joggal (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon), mert jórészt függő helyzetben vannak (Petrovácz Gyula: A vármegyékben is"? — Propper Sándor: Ott is!) és szavazatukkal nem tudják függetlenül szolgálni a város polgárságának érdekeit, hanem épen függő helyzetüknél fogva, mint a kormány exponensei vannak ott és ennek megfelelőleg kénytelenek élni szavazatukkal. Méltóztatnak tehát látni, hogy semmiképen nem vagyunk elfogultak, a gyakorlati élet szükségleteit a magunk részéről elismerjük, de küzdünk és tiltakozunk minden olyan törekvés ellen, amely azt a szegény kicsi kis demokráciát, amellyel Budapest lakossága bír, meg akarja hamisítani azzal, hogy megkorrigáíja a választók akaratnyilvánítását. Ugyanilyen a felfogásunk a hét évi helybenlakással szemben. Sajnos, az eredeti törvényjavaslat indokolását nem olvastam, de nem tudom, hogy mivel lehet ezt megindokolni. Ha valaki jó arra, hogy Budapest fentartásához munkájával, Budapest költségeinek előteremtéséhez adójával hozzájáruljon, amit kötelességévé tesznek minden Budapesten élő polgárnak vagy munkásnak, akkor nem tudom, milyen morális alapoií lehet a szavazati jogot csak annak megadni, aki hét esztendeje — mert ez a hót esztendő és nem hat — lakik Budapesten. Erre morális okot nem lehet felhozni, ezt csak kormányzati, hatalmi és kurzushatalmi szempontból lehet megindokolni. Természetes, hogy az ilyen indokolás elől mi elzárkózunk. Nekünk sokszor próbálják szemünkre hányni az osztályharccal kapcsolatosan azt a frázist, hogy mi csináljuk az osztályharcot és hogy ez a mi egyik legnagyobb bűnünk. Azt hiszem, hogy aki csak egy kicsit gondolkodik és látja a kormányzat törekvését, látja azt, hogy mi történik a körül, hogy Budapesten az uralom az egyik szűk réteg kezében maradjon, amely azt eddig is kezében tartotta, az előtt nyilvánvaló, hogy az osztály harcot igen is lehet fokozni — de nem csinálni — és ezt megcselekszi a kormányzat, amely ebben a javaslatban nem törekszik egyébre, mint arra, hogy az egyik osztály, a kisebb osztály, a hozzá közelebb, álló osztály javára igyekszik megfosztani a már megadott jogtól és befolyástól, a másik, nagyobb számú osztályt. Ezeket a rendelkezéseket tehát az elmondott szempontokból mi a leghatározottabban elitéljük, kifogásoljuk és hozzá' kell tennem, hogy amennyiben a kormányzat ezekét a demokráciát meghamisító, a választók akaratát megkorrigáló rendelkezéseket a fővárosi törvényjavaslatban keresztülerőszakolja, akkor mi tekintet nélkül az előálló következményekre, nagyon alapos megfontolás alá fogjuk venni, vájjon odaadjuk-e magunkát egy ilyen játékhoz és vájjon részt vegyünk-e a főváros választásában. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalonJ' Elnök: Az ölést tiz percre felfüggesztem.'