Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-319

A nemzetgyűlés 319. ülése 1924. évi október hó 15-én, szerdán. 201 (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik! Csik József jegyző: Malasits Géza ! Malasits Géza: T. Nemzetgyűlés! Amikor először emelek szót a t. Nemzetgyűlésen, teszem ezt annak a nagy családnak nevében, amelynek tagjai Budapest palotáit építették, közintézményeit fizikai munkával létesítették, a proletárok családjának nevében és ha ennek a nagy családnak a szemszögén át nézem az előttünk fekvő javaslatot, azt kell mondanom, hogy az részünkről elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan azért, mert a jogokat igen szűken méri, mert azt, amit a jobbkezével látszólag adni akar, a balkezével visszarántja. Az egész törvényjavaslat, ugy ahogy az a bízottsági módositásokkal is keresztülment, magán viseli az öt esztendős kurzus törvényalkotásainak minden ismérvét: kapkodó, összefüggéstelen és főképen jogfosztó. Elsősorban azt kifogásoljuk, hogy a törvényjavaslat hiányos; hiányos azért, mert csak a törvényhatósági bizottság újjászervezéséről kivan rendelkezni, holott maga a törvényhatósági szervezet, az adminisztráció is régen elavult és reformra szoruL Amikor a főváros a három város egyesítéséből 52 évvel ezelőtt keletkezett, a tanácsra és az adminisztrációra nem hárult, még az a nagy munkafeladat, amely ma egy modern város tanácsára és adminisztrációjára hárul. Bár ötvenkét évvel ezelőtt is voltak szociális kérdések, de azok korántsem voltak annyira kiélezettek, és korántsem érdekelték a lakosságnak oly nagy részét, mint ma. Azután ötvenkét évvel ezelőtt minden közszolgáltatás — talán, a vízszolgáltatás kivételével, amennyiben ötvenkét évvel ezelőtt egy— magánkézben volt; igy magánkézben volt a gáz, a ló vasút, amelyről tudjuk, hogy egy Jelűnek nevű izraelita létesitette, azután magánkézben volt a későbbi villamossági vállalkozás, hosszú ideig a villamos is és csak manapság tért át községi üzemre. Mindezek az üzemek, intézmények és létesítések, amelyek a fővárosban vannak, fokozottabb mértékben szükségessé teszik, hogy az az adminisztráció és maga az a tanács, amely ezekkel foglalkozik, szociális szellemtől áthatott és megértő legyen a széles néprétegek nyomorúsága, igényei és szükségletei iránt. Azt kell mondanom,' hogy ebben a tekintetben a múlt rezsim sem kényeztetett el bennünket, nekünk semmi okunk sincs visszasírni a múlt rezsimet, mert hiszen, eltekintve a legutóbbi évektől, amikor egyrészt a lakásnyomoruságtól kényszerítve, másrészt a Schwartz és Binéterek működése f nyomán támadt forradalmi hangulat lecsilTapitására egy kis építkezési pi'ogrammot hajtott keresztül, bennünket proletárokat a régi városi közigazgatás egyáltalában nem kényeztetett el. Nagyon téved a t. •keresztény párt, ha azt hiszi, hogy mi visszasírjuk azt

; az időt, amikor Ehrlich G. Gusztáv és Hűvösek dirigáltak és amikor az a boldog állapot volt, hogy halottakat is le lehetett szavaztatni, amikor az a boldog állapot volt, hogy Ehrlich és Morzsányi bankjának működése következtében ezer és ezer kisiparos tisztán csak birkanyáj módjára tereltetett be a* fővárosi klikkek uralmába,. Nekünk ez a rendszer akkor sem kellett, mi ez ellen a rendszer ellen akkor is harcoltunk és természetszerűleg most is minden rendelkezésre "álló eszközzel ellenszegülnénk egy olyau rendszer újból való létesítésének, iimely semmi'szociális'éraékkel nem bír,-amely csak akkor és oly mértékben mozdult meg, amilyen mértékben a nagy tömegek rászorították. Amint egy pár előttem felszólalt képviselő úrtól értesültem, szokás az, hogy a szónok az előtte felszólalóval kissé polemizáljon. Nem akarok most Peidi t. képviselőtársammal polemizálni; a végén, ha szervezetben volnánk, azt mondanám, hogy csatlakozom az előttem felszólaló véleményéhez. Minthogy azonban én is egy intelligens és nagy kultúrájú várost képviselek itt, kénytelen vagyok kissé a Peidi t. képviselőtársam előtti szónokkal polemizálni és ez Frühwirth; Mátyás képviselő ur. Ugy Buday képviselő ur, mint Petroyácz és Frühwirth képviselő urak fejtegetésein végigvonul az a gondolat, hogy mindaz, amit az öt éves keresztény kurzus Budapesten teremtett, nagyszerű, mind az, amit ők csináltak, nagyszerű és jó. Elsősorban fel kell említenem azt, hogy a múlt rezsim — amint már mondottam — bennünket, munkásokat egyáltalában nem kényeztetett el szociális intézményekkel. Bennünket, akik a kültelkeken lakunk, szintén nem kényeztetett el különösképen, mert hiszen bármilyen ragyogóvá varázsolták is a legutóbbi ötven év alatt a fővárost, az a részé, ahol proletárok tömegei laknak, a külső Józsefváros, a külső Ferencváros, főképen pedig az Angyalföld megmaradt olyan állapotban, mint amilyen állapotban az keletkezett és az, amit ma ott tapasztalunk és öt vagy tíz óv előtt is tapasztaltunk, méltán vetekedhetik azoknak a kinai városoknak a külvárosaival, amelyekről, azt hiszem, minden kulturembernek megvan a maga véleménye. Mondom tehát, a múlt rezsim sem kényeztetett el bennünket, de a múlt rezsim legalább kifejezetten polgári rezsim volt s őszintén és fentartás nélkül mondotta, hogy az adófizető polgárok érdekeit képviseli, főképen a magasabb burzsoázia érdekében dolgozik és annak érdekeit fogja minden áron mindenkivel szemben képviselni. Ezzel szemben, amikor az urak uralomra jutottak, az első teendőjük volt hosszú tirádákat elzengeni arról, hogy milyen mértékben fogják a bürokráciát leépíteni, hosszú tirádákat elzengeni arról, hogy milyen mértékben fogják a főváros keresztény dolgozóinak érdekeit képviselni, hogy ennek a bűnös Budapestnek, amelynek minden egyes lakosát forradalmi

1 magatartása miatt hetediziglen büntetni kellene, ők nagylelkűen megbocsátanak, a főváros dolgozó tömegeit nagylelkűen, keresztény szeretettel keblükre ölelik és törekedni fognak arra, hogy ebből a bűnös Budapestből keresztény, magyar és derék Budapestet teremtsenek. Hát hiszen az Ígéret nagyon szép volt, bár nekünk, szociáldemokratáknak, már akkor eszünkbe jutott az a hires goethei mondás, hogy: „Ich höre die Botschaft, allein es fehlt der Glaube". Mi akkor sem hittünk ezeknek az uraknak és amit öt év alatt csináltak •és megteremtettek, az meggyőzött bennünket arról, hogy ez a javaslat rossz és abban nem azt kellene csinálni, ami benne kontemplálva van, hanem elsősorban a tanácsot, a bürokráciát kellene átalakítani. Kétségtelen, hogy a kereszténypárt uralma alatt valami javulás tapasztalható a főváros belterületén, kétségtelen, hogy egy pár öntözőkocsit beszereztek, sőt egy pár autót is vettek a francia balkáni hadsereg leszerelt mennyiségeiből és azokat átalakitották öntözőkocsikká. De ha ki méltóztatnak velem jönni azokra a területekre, ahol főképen a sok ezernyi keresztény tömegek lakw