Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-319

98 A nemzetgyűlés 319. ülése 1924. (Petrovácz Gyula: A rossz házi vezetékeket kell előbb kijavitani! — Malasits Géza: Akkor nappal is rossz a vezeték, tehát zárják le nappalra is!) Nem emlékezett meg sem Petrováez, sem a többi érdekelt a fővárosi kurzus gazdálkodásá­ban arról a sok száz exiszteneiáról, akiket ki­dobáltak, megfosztottak az élet lehetőségétől, a munkaalkalmaktól, és akiknek helyébe jórészt a saját politikai kreatúráikat állitották. (Ma­lasits Géza: A tányérsapkásokat !) E helyett beszélt itt Buday képviselő ur, arról, hogy Bu­dapesten a villamosközlekedés ma is olcsóbb, mint Bécs kivételével a világ bármely más vá­rosának villamosa. Ezt nem laikus mondta, ha­nem a villamos részvénytársaság igazgatója, akiről fel kell tételezni, hogy ismeri a resszqrt­jába tartozó kérdést külföldi vonatkozásában is. S ennek ellenére nem telt bele 24 óra sem, és már — tehát spontán kutatások nélkül — olvastam a Világ című lapban (Petrovácz Gyula: Jó cég! — Sándor Pál: Elsőrendű hely!) — az a kérdés, igaz-e, amit ir (Sándor Pál: A legjobb újság ! — Rupert Rezső: Annak a tisztességéig maguk sem érnek fel.) —, hogy Brüsszelben a vonaljegy ára 20 centime, az át­szállójegyé 30 centime, vagyis nem egészen 800, illetőleg 1200 magyar korona. (Zaj a jobbol­dalon. — Sándor Pál: Cáfolják meg, ha nem igaz); Olaszország három legnagyobb városá­ban: Nápolyban, Milánóban és Kómában a vil­lamosjegy ára 40—60 eentesimo, vagyis 1300— 2000 magyar korona között váltakozik; Paris­ban az omnibusz- és a villamosjegy ára 30—40 centime, tehát 1200—1600 magyar korona; a prá­gai villamosjegy ára 1.20 csehkorona, ami 2660 magyar koronának felel meg. (Propper Sándor: De legalább jó a magyar villamos és megy!) Azt lehet mondani erre, hogy jó cég, könnyű. Azt gondolom mégis, hogy nem ilyen könnyű mó­don kell a főváros vezetőségének beigazolni az igazát, hanem konkrét számokkal. (Láng Já­nos: Hivatalos adatokkal teszi!) Mert az is könnyű, hogy Buday képviselő ur, villamos­részvén y tár sasági igazgató, idedobja, hogy Bécs kivételével Budapesten legolcsóbb a villa­mos az egész világon. (Propper Sándor: Persze, mert ő ingyen utazik, neki a legolcsóbb! — De­rültség.) Méltóztassék ezeket az adatokat meg­cáfolni! (Petrovácz Gyula: Megcáfolták több­ször!) De azóta többször 24 óra teltelés hallgat Buday ur, pedig a szavahihetőségére adó em­bernek valóban egy kicsit ambicionálnia kell igazának megvédését. (Petrovácz Gyula: Be­szerzi az adatokat!) Azután tegnap is hallottunk itt egy beszé­det, Frühwirth Mátyás t. képviselő urnák védő­beszédét a főváros gazdálkodásáról. Én felszóla­lásának épen azt a részét élveztem, amikor na­gyon nyomatékosan felénk fordulva azt mondta 1 „Most pedig, szociáldemokrata urak, hallgassa­nak ide, itt van a kezemben egy könyv, egy mesekönyv, a bécsi szociáldemokrata városi gazdálkodásáról, és aki ezt elolvasta" — való­színűleg tehát ő is —, „annak a nyála folyt azért a sok jóért és szépért, amit a bécsi szociáldemo­krata gazdálkodás létrehozott" — és ő ebből a füzetből, tehát a mi füzetünkből fogja nekünk bebizonyítani, hogy milyen dicső és szép a buda­pesti kurzusgazdálkodás által elért eredmény, szemben azzal, amit a szociáldemokraták Bécs­ben produkáltak. Elmondta, hogy ő nagyon alaposan átolvasta, áttanulmányozta ezt a fü­zetet (Saly Endre: Jobban, mint mi!) és job­ban ismeri, mint akárhányan miközülünk, úgyhogy itt felcsigázta a várakozásokat. Azt évi október hó 15-én, szerdán. kellett hinni, hogy az adatok halmazával fogja beigazolni, hogy milyen rossz, milyen ered­ménytelen, milyen sikertelen a bécsi szociál­demokrata községi gazdálkodás. S akkor ez a nagy bevezetés oda lyukadt ki, hogy rámutatott, hogy a füzet szerint Bécsben is volt elégedet­lenség, mert ott is drágult a villamos, a gáz, meg a villany és a többi. Ennél többet nem ho­zott fel. Amit felhozott még a füzettel kapcso­latosan, arról megint csak rövidebb idő alatt, mint 24 óra, a ma reggeli Népszava beigazolja, hogy részben téves, részben pedig csak a fele az igazságnak, mert elhallgatta a másik felét, amely világos képet mutat az egész kérdésben. A fővárosi gazdálkodás védői tehát semmivel sem tudták eddig megcáfolni azt az állítású u­kat, hogy, igenis, akarva vagy akaratlanul — inkább akarva, mint akaratlanul —, Budapestet igyekeztek lezülleszteni. (Petrovácz Gyula: Egyéni felfogás! — Felkiáltások a szélsőbalol­dalon: Sikerült!) Ez részben eredménnyel is járt. Nem lehet letagadni, hogy 1919-ben azzal indult el a nemzeti keresztény uralom, hogy Magyarországnak nincs szüksége iparra és ke­reskedelemre (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Petrovácz Gyula: Mese!), Magyarországot újra teljesen parasztállammá, agrárállammá kell tenni. Ezt folytatta a fővárosi kurzus, mert a kereskedelmet lezüllesztette, a tranzité keres­kedelmet — amely által az elmúlt idő alatt Bu­dapesten, igenis, Közép-Európa centrumává le­hetett volna fejlődnie — szinte egészen kipusz­tította. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Átsibolták Bécsbe! — Propper Sándor: A Kelet Zágrábból átmegy Bécsbe, Pestet elkerüli! — Petrovácz Gyula: Ennek politikai okai vannak! — Propper Sán­dor: Persze, hogy azok!) E tekintetben nem te­szek különbséget a kormány és a fővárosi kur­zus között: az egyik 19, a másik 1 hiján 20. Sikerült főként a kurzusnak megakasztani, hogy Budapest tovább fejlődhessék. Ezt az­után, azt hiszem, igazán nem vonhatja kétségbe a leghűségesebb keresztény nemzeti párti buda­pesti városatya sem, hogy a fejlődést legalább is megakasztották Budapesten, mert fejlődés nincs, ilyenre nem mutathatunk rá. Mégis azt kell mondanom, hogy Budapestnek nagy köz­gazdasági, szociális és kulturális feladatai vannak, ezeket azonban az eddigi törvény ke­retein belül nem lehet teljesíteni, mert az eddigi törvény elavult. A megmaradt ipar és kereskedelem, a kultúra itt összpontosul, és ha ehhez hozzáteszem, hogy én nem kivánom Budapest fejlődését mesterséges utón, olyan módon, hogy ez talán a vidéki városok rová­sára történjék, akkor viszont a leghatározot­tabban elitélem azt a buta és gonosz törekvést, amely Budapest és a vidék közé éket akar verni. Hiszen nem lehet kétes senki előtt, aki gondolkozó ember, hogy Budapest is dolgozik, Budapest is produkál és pedig nemcsak a maga hanem az egész ország érdekében. (Friedrich István: Ugy van!) De ha nem kivánom, hogy Budapest a vidéki városok terhére, rovására fejlesztessék, annak az elismerését azonban városi és országos érdekből feltétlenül kell kí­vánnom, hogy miután ez a város, Budapest, 2 év alatt naggyá fejlődött, világváros lett, nagykorúvá lett (Vanezák János: Európa legr szebb városa!), ezt a várost ennek megfelelően is kezeljék (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és ne tartsák Budapest polgárságát kiskorúnak. (Propper Sándor: Söpredék, a keresztény köz­ségi párt megállapítása szerint!) Budapestnek több levegőre és szabadságra van szüksége,

Next

/
Thumbnails
Contents