Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-319

A nemzetgyűlés 319. ülése 1924. resztül ugyancsak magas lóra tilt és azt hitte, hogy Magyarország a saját lábán is, elzárkózva és magára hagyatva meg tud élni. Ha Bethlen István gróf ministerelnök ma beis- -, merni kénytelen, hogy még az orosz szovjettel is megegyezésre kell jutnia, akkor ez nyilvánvaló beismerése az eddigi politika csődjének. ! (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalom.) S az én szerény véleményem szerint — ismétlem —, ha van a magyar politikában ejçy csipetnyi morál, akkor egy ilyen politika csődjének beálltakor a csődbe ment politika folytatójának el kell hagynia a helyét, hogy az uj, az ország érdekében szükséges politikát más, olyan csinálja, aki nem ment csődbe a maga politikai tudásával. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Mozgás jobbfelöl. — Propper Sándor: De ' líol a morál !) Nem lehet, hogy ugyanaz a Bethlen István gróf ministerelnök kibéküljön Trockijjal és Kun Bélával, aki nem békül ki

1 Garamival, Lovászyval és társaival. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nem lehet az, hogy ugyanaz a Bethlen István gróf idehozza a szovjet követjét Budapestre, aki nem engedi vissza hazájába Károlyi Mihályt. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Majd húzzák a kormányzó fülébe az internacionálét! — Derültség a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Szerintem, t. Nemzetgyűlés, Isteneknek való színjáték elképzelni azt a jelenetet, amikor a szovjet követe diszben és pompában, talán vörös zászlóval és a szovjet-csillaggal ékesítve felrobog a Várba, hogy a kormányzó urnák bemutassa akkreditáló levelét és a kormányzóval lekezeljen. (Derültség a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: És a fülébe huzza az internacionálét! — Pikler Emil: Fricsay karnagy dirigálása mellett! — Friedrich István: Te jó Isten, meg kell érni, hogy a szociáldemokrata párt tiltakozzék! — Kállay Tamás: Abszolúte nem tiltakozik! — Meskó Zoltán: A szociáldemokraták tiltakoznak a szovjetszerződés ellen! Gratulálok a keresztény kormánynak! — Kállay Tamás: Azt mondta a szónok az imént, hogy mindenkivel ki kell békülni. — Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak ! Peidl Gyula: De azt gondolom és az a meggyőződésem, hogy ezt a színjátékot nem rendezheti ugyanaz a Bethlen István gróf, aki alaptalanul megvádol becsületes embereket és hazaárulóknak nevez azért, mert átadták a hatalmat a szovjetnek. (Freidrich István: Ö a nemzet nagy kellékesei! — Derültség half elől.) Illetve, amint példák mutatják, lehetséges ez is, más is Magyarországon, de csak azzal a politikai morállal, etikával és mentalitással, amely azt is lehetővé tette, hogy 24 órával a pécsi hűségeskü után lövessenek a királyra. (Kállay Tamás: Elcsépelt dolgok ! -- Friedrich István: Ezek csekélységek ! — Meskó Zoltán: De rekviemre járnak ! A gyászmisén ott vannak mindig! — Pakots József: Elcsépelt dolog, csak történelem ! — Zaj. — Kállay Tamás közbeszól.) Elnök: Kállay Tamás képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni ! : Peidl Gyula: Hogy in concreto rátérjek a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatra, azt kell mondanom, hogy ëz a törvényjavaslat pongyola, üres tákolmány (Propper Sándor: Mmt minden törvényjavaslat, amit idehoznak !)? nem azt:hozza, amit hoznia: kellene. A fővárosi évi október hó 15-én, szerdán. 197 törvényt 1872-ben kodifikálták, azóta 52 esztendő múlt el, azóta ez a törvény elavult, és a belügyminister ur most ideáll egy rész-törvényjavaslattal, amely részben még visszafejlődést is tartalmaz az 52 év előtti törvénynyel szemben. (Propper Sándor: Visszafejlődött ember mit csináljon egyebet!) Hatévi helybenlakáshoz kivánja kötni a belügyminister a szavazati jogot. (Pakots József: Kevés!) Elhiszem, hogy kevés ez azoknak, akik fajmagyaroknak tartják magukat és el akarják hitetni az országgal, hogy legalább is Árpáddal vonultak be az országba. (Propper Sándor: Wolfenauból jöttek és az askenázi törzshöz tartoznak!) 52 év alatt az akkor körülbelül negyedmilliónyi lakossal biró Pestből Budapest és világváros lett. Nyilvánvaló, hogy az a törvény, amelyet a régi Pest részére kodifikáltak, a mai Budapestnek nem lehet megfelelő. (Propper Sándor: Csupa fajmagyarok: Wolff, Petrovácz, Frühwirth! — Meskó Zoltán: Propper 1 — Derültség. — Propper Sándor: Én nem mondom, hogy az vagyok, viszont ők azt mondják!) Ha a legutóbbi öt év alatt sikerült is a kurzusnak, a kormányzati és a városi kurzusnak egyaránt ebben a világvárosban sok mindent elpusztítani, mégsem tudta Budapestet teljesen tönkretenni, ami nem rajtuk múlott, nem az ő akaratukon, szándékukon, politikájukon, hanem ennek a nagy városnak élni akarásán, ami erősebb volt a pusztításnak és gyűlölködésnek minden felidézett szelleménél. Hogy az f eddigi kurzus mit produkált, ezt a felszólalt érdekeltek közül a legbehatóbban talán Petrovácz t. képviselő ur igyekezett nekünk beigazolni. De Petrovácz képviselő ur sem jutott ebben a törekvésében messzebb, mint odáig, hogy felolvasta azokat a kisebb és nagyobb összegeket, amelyeket a kurzus különböző címeken elköltött. (Petrovácz Gyula: Alkotásokra!) Nem volt kétely abban sehol sem, hogy a pénzt elköltötték; a kételyek ott merülnek fel, hogy mire költötték el, mert nem látni a nyomat a pénz, a tőke elköltésének. (Petrovácz Gyula: Felsoroltam!) Mert ha például Petrovácz t. képviselő ur elmondotta, hogy beszereztek locsoló-autókat ennyi és ennyi millióért, akkor én igazolhatom, hogy ilyén locsoló-autót már láttam Budapesten; de ha a locsoló-autóknak teljesitménj^ét akarom látni, akkor a körútra vagy a főútvonalakra kell mennem s azt látom, hogy ott, ahol Budapest lakosságának túlnyomó része éli le. napjait, ott a locsoló-autóknak és locsolásnak nyoma sincs. (Zaj a szélsőbaloldalon és a közéven.) Ha az urak igazolni akarják a fővárosi kurzus évekig tartó gazdálkodását, akkor tessék végigvezetni az embert a városon, és azt hiszem --f ennyire • jó véleménnyel vagyok az urak felől —, hogy egynél többször el fognak pirulni, ha látják azt a szennyet, azt a piszkot, amiben Budapest még ma, hat esztendővel a háború befejezte után is van. (LángJános: Szépen fejeztük be 1918-ban!) Ugy látszik, a fővárosi kurzus is osztozik a kormánnyal a felelőtlenségben (Petrovácz Gyula: Vállaljuk mindenért a felelősséget!), mert nem vállalja a felelősséget és azt hiszi, én vagyok felelős azért a példátlan és hallatlan dologért, amiben Budapestnek, ennek a nagy világvárosnok lakossága évek óta szenved, hogy t. i. este 11 órakor a vízvezetéket elzárják és este 11 órától reggel 6 óráig nem juthat a lakosság egy csepp vizhez. Vagy talán a szeszí ipar felienditését szolgálja ez a rendelkezési