Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-319
A nemzetgyűlés 319. ülése 1924. hanem a Bethlen-kormány alatt és tehát ha a bűnösök nem vették el büntetésüket, akkor azt kell mondanom, hogy a kormány ezeket a cselekedeteket a biróságok tévedései közé sorozza és sorozta már Balassagyarmaton, amelyekért a kormány nem vonható felelősségre. Nem egyszer esett már szó arról, hogy Magyarországon birói Ítéletekkel sokszoros gyilkosnak deklarált emberek szabadon sétálnak. Elnök: A képviselő urat harmadszor figyelmeztetem. Méltóztatik talán a házszabályoknak azt a rendelkezését ismerni, hogy joga van a (képviselőnek a Háztól engedélyt i kérni arra, hogy a tárgytól eltérhessen. Amennyiben a képviselő ur el akar térni a tárgytól olyan hosszú időn keresztül, mint ahogy ezt r eddig tette, akkor méltóztassék ezzel a joggal élni, és ha a nemzetgyűlés megadja az engedélyt, joga lesz a képviselő urnák a tárgytól eltérni. Eddig a képviselő UE egyáltalában nem tárgyalt semmi olyat, ami a szőnyegen levő törvényjavaslattal csak a távolról is valamely vonatkozásban lett volna. Politikai, kritikai beszédet a parlamenti gyakorlat szerint nem szak javaslatoknál szoktak a képviselő urak elmondani, hanem a költségvetési, vagy indemnitási vitánál. Nagyon kérem tehát, méltóztassék képviselő urnák magát a házszabályokhoz tartani. Peidl Gyula: Mélyen t. Elnök ur ! Én most a közigazgatási bizottság jelentésével vitázom. Ha ehhez nincs külön engedély nélkül jogom, akkor tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék megengedni, hogy a tárgytól eltérhessek. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő ur a tárgytól eltérhessen? (Igen!) A Nemzetgyűlés hozzájárul, hogy a képviselő ur beszéde folyamán a szőnyegen levő tárgytól eltérhessen. Méltóztassék folytatni. Peidl Gyula: Azt mondottam, hogy az országnak nem tesz jó szolgálatot senki és igy a közigazgatási bizottság sem, ha a kormányt igyekszik a felelősség alól mentesíteni, mert a kormány ugy sem tesz egyebet, mint hogy a felelősséget elhárítja magától. Énnek igazolásául emiitettem fel itt, hogy Magyarországon birói Ítéletekkel sokszoros gyilkosnak deklarált emberek szabadon sétálnak, mig a másik oldalon ártatlanul vagy egészen jelentéktelen deliktumokért emberek évekig senyvednek a börtönben, fogházban, vagy az internálótáborban. (Propper Sándor: Tekintélyes importunk is van gyilkosokból!) A biróságok teljesen azonos sajtó deliktumokért az egyik esetben egynapi, a másik esetben egy, vagy több évi börtönre Ítélnek embereket. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Mozgás jobbfelől.) A nyomozó hatóságok éveken át a legbarbárabb módon a szó szoros értelmében kipréselnek vádlottakból, vagy gyanusitottakból vallomásokat, a^ biróságok ezeket készpénznek vették és a vádlottakból egyenesen gúnyt űztek, amikor elpanaszolták a nyomozó hatóságoknak ezeket a brutalitásait és barbárságait. És amikor mi ismételten feljajdultunk ezért és ismételten azt állítottuk, hogy ez nem az igazi útja a konszolidációnak és a jogrendnek, hogy ennek előbb-utóbb oda kell vezetnie, hogy az igazságszolgáltatásba vetett hit nemcsak hogy meginog, hanem teljesen kivesz, akkor azt méltóztattak a fejünkhöz vágni, hogy mi sértjük a biróságok függetlenségét. Csak egyetlenegy esetnek kellett jönnie: a szolnoki Ítéletnek, amelyben a bíróság nyilvánosan megállapította és megbélyegezte a nyomozó hatóságoknak ezt a rendszeres barbarizmusát, (Propper Sán* évi október hó 15-én, szerdán. 195 dor: És a belügyminister még nem mondott le! Még mindig a helyén van !) ; csak egyetlen egy esetnek kellett jönnie és rögtön megváltozott a helyzet. (Propper Sándor: Arizonában lemondana a minister ilyenek után ! — Meskó Zoltán: Hol? — Propper Sándor: Arizonában ! — Meskó Zoltán: Az más! — Rakovszky Iván belügyminister: Nem tudja mi az. Annak nincs ministere,!) Kögtön szertefoszlott, sem-i mivé vált a birói függetlenség érinthetetlensége és szentsége, mert egy minister, a belügyminister ur állott ki a fórumra és tiltakozott a bíróság ilyen Ítélkezése és indokolása ellen, és garanciákat követelt a jövőre nézve a bíróság függetlenségével szemben. (Meskó Zoltán: De miért tiltakozott? — Propper Sándor: Hogy szabadon pofoztathasson ! — Meskó Zoltán: Nálunk annakidején nem fordult elő ilyen dolog a belügyministeriumban!) Azt kell hinnem, hogy a belügyminister ur ezt a garanciát a birói függetlenséggel szemben meg is kapta, mert, ha nem ezt hinném, akkor a belligyminister úrral szemben lesújtó véleménynek kellene bennem kialakulnia, mert hiszen ő ugyanakkor azt mondta, hogy ha ilyen garanciákat nem kap, a felelősséget a rendért tovább nem vállalhatja. Minthogy pedig most is a ministeri székben ül, csak két eset lehetséges: vagy az, hogy megkapta a garanciákat a bírósági Ítélettel és indokolással szemben, (Vanczák János: Tehát pofoztathat tovább!) vagy pedig felelőtlenül tölti be ezentúl a belügyministeri széket. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Klárik Ferenc: Az a fő, hogy betölti! — Rothenstein Mór: A felelőtlen elemek ministere! — Derültség a ssélsőbaloldalon. — Rakovszky Iván belügyminister: Ha magának öröm...) Ugyancsak a felelősség rovatába tartozik még egy-két kérdés, amelyet nem lehet elhallgatni. Ilyen pl. a kedvezményes részvények dolga. Itt a nemzetgyűlésben is, de, ha nem tévedek, odakünn is, talán Cegléden, tehát nem a mentelmi jog védelme alatt, súlyos vádak hangzottak el nagyrangu köztisztviselők és élükön a belügyminister ur ellen azért, mert bankoktól kedvezményes részvényeket kaptak. Nem tudunk róla semmit, hogy ennek volt-e, van-e, lesz-e valamelyes következménye. (Rakovszky Iván belügyminister: Folyik a bűnvádi eljárás!) Egyelőre csak annyit hallottunk magyarázatképen, Jiogy ingyen részvényeket MacDonald, az angol ministerelnök kapott. Nem az én feladatom Mac-Donald-ot megvédeni, de annyit mégis csak le kell szegeznem, hogy, ha semmi különbség nem volna is a részvények adományozása és elfogadása között (Rakovszky Iván belügyminister: Van különbség! Én vásároltam! — Propper Sándor: És az egyének fajsúlya között!), egy lényeges, döntő különbséget látok az angolórszági és magyarországi politikai viszonyok között, amelyek egészen más jelentőséget tulajdonítanak ugyanennek a deliktumnak nálunk és Angliában. Mert miről van szó? Arról, hogy Angliában a munkásügyek nem tartoznak a rendőrség hatáskörébe; azok nem rendőri ügyek, azokba az angol miiiisterelnöknek, vagy a belügyministernek nincs döntő beleszólása; ott törvények gondoskodnak ezekről az ügyekről. Magyarországon ezzel szemben a munkáskérdés a maga egészében közönséges, egyszerű rendőrségi ügy. A rendőrség legfőbb hatósága a belügyminister, minthogy pedig a munkásügyek rendőri ügyek, nyilvánvaló, hogy súlyos érdekeltségi viszony jön létre a bankok és a