Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-317

A nemzetgyűlés 317. ülése 1924. évi október hő 10-én, pénteken, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyal : Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítás*. — As ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jélen vannais : Rakovszky Iván, gr. Klebelsberg Kunó, Vass József. (Az ülés kezdődik d. u. 1 óra 25 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György jegyző, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Csik József jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Forgács Miklós jegyző ur. Bemutatom a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóságának meghívóját, amellyel a nemzetgyűlés tagjait a f. hó 11-én déli 12 órakor megnyitandó Kossuth emlékkiállításra meghívja. Tudomásul vétetik. Azon képviselő urak, akik az ünnepélyes megnyitáson részt óhajtanak venni, a belépőjegyül szolgáló meghívót a nemzetgyűlés háznagyi hivatalában vehetik át. Bemutatom Csanád, Arad és Torontál vármegyék közönségének feliratát a házszabályrevizió tárgyában. A felirat a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik a házszabályok előkészítésére kiküldendő 33 tagú bizottság tagjainak megválasztása. (Zaj.) A névsort olvasni fogja Petrovics György jegyző ur, a távollevőket pedig jegyzi Forgács Miklós jegyző ur. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: A házszabályokhoz kérek szót!) Elnök: A képviselő uraknak nincs mitől tartaniok. Tudomásom van arról, hogy a képviselő urak a házszabályokhoz kivannak szólni. Elnöki előterjesztésemet addig a pontig tettem meg, ameddig az a képviselő urakat nem akadályozza meg abban, hogy a házszabályokhoz hozzászóljanak. (Helyeslés a jobboldalon.) Farkas István képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólni. A szó a képviselő urat megilleti. Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Az a kérdés, hogy milyenek legyenek a házszabályok, egyik legfontosabb alkotmányos kérdés. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ezt a kérdést olyan módon tűzette napirendre az elnökség utján a kormány, amely ellenkezik azzal az alkotNAPLÓ XXVI. j mányos felfogással, amellyel ilyen kérdéseket I el szoktak intézni s amely nem méltó e kérdés nagy jelentőségéhez. (Ugy van! Ugy van! balI felől.) A magyar nemzet alkotmányos történetében a házszabályok mindenkor igen nagy szerepet játszottak és a házszabályok voltak a védelmezői annak az önkormányzati hatalomnak, annak az önrendelkezési jognak, amelyet minden nép joggal vindikálhat önmagának. A parlament történetéből látjuk, hogy a házszabálylyal élni lehetett az elnyomó abszolutizmus ellen. Lehetett élni a házszabályok keretében az ellen a törekvés ellen, mely ugy a szociális törekvéseket, mint a nemzeti aspirációkat el akarta nyomni. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Mi azt látjuk, hogy ezt a nagy szempontot, ezt a nagy nemzeti tradiciót a kormány most felrúgja és a házszabályokat egyszerűen módosítani akarja. Olyan házszabályokat akar alkotni, amelyek a mostani deorganizált magyarországi viszonyok között teljesen igazságtalanok és jogtalanok. Egy, magát a magyar néppel azonosító kormány egyáltalában nem gondolhat arra, hogy házszabályrevizióval oldja meg azokat a nagy problémákat, amelyek előttünk fekszenek. Itt van a munkanélküliség kérdése. Itt van a gazdasági pangás, a lezüllése az egész magyar gazdasági életnek. Amikor ilyen nagy kérdésekről van szó, akkor a kormány nem a nagy kérdésekkel jön elő és nem a nép baját akarja orvosolni, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon és a szélsőbaloldalon.) s a törvényhozás idejét nem arra akarja felhasználni, hogy a törvényhozás eredményes és a nép szempontjából fontos javitó munkát végezzen. (Nemes Bertalan: Önök miatt nem jut szóhoz!) T. Nemzetgyűlés! Lehet akármilyen felfogású és akármilyen pártállásu valaki, de abban az egyben egyet kell értenie mindenkinek, hogy a házszabályokat a mostani viszonyok és körülmények között ugy kell tekintenünk, mint amelyek egyedül nyújtanak biztosítékot arra, hogy itt a nép akarata szóhoz jusson és érvényesülhessen. Ha a kormány nem ezt a szempontot veszi — mint ahogy nem ezt veszi — az ő baja. A kormányzásban van a hiba és nem a közállapotokban. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon és a szélsőbaloldalon.) A kormány az oka annak, hogy a bajok ilyenek és hogy sok a panasz. Azt kérdezem, és felvetődik a gondo20