Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-316

A nemzetgyűlés 316. ülése 1924. évi Oktober hó 9-én, csütörtökön. 133 kalmi elhelyezkedését előseg'iteni. Meg vagyok szentül győződve arcról, hogy ha mi itt ideje­korán nem intézkedünk, akkor a nem kívánatos elemek fogják ezt a földmivelő szegénységet, az igénylőket megkörnyékezni és ebben nagyon könnyű lesz a helyzetük, mert erre a talajt a törvény végre nem hajtása teljesen előkésziti. De szomorú következmények is fognak itt majd beállani. Meginog az emberekben a tör­vénytisztelet, ha az egyszerű földmivelő nép azt látja, hojgy törvény és^ törvény között kü­lönbséget tesznek. Az én véleményem és azt hi­szem a Ház minden tagjának véleménye az, hogy törvény és törvény között különbség nincs. Ha az az egyszerű földigénylő azt látja, hogy az adóját bekövetelik, s ha a kereseti adót nem fizeti meg, megjelenik a végrehajtó és jönnek hónapról-hónapra a 10%-os pótlások, akkor igenis teljes joggal inog meg abban a szegény emberben a törvénytisztelet. Én mint becsületes, józan gondolkozású magyar ember figyelmeztetem az illetékes köröket: vigyázza­nak, ne odázzák el sokáig e kérdésnek elintézé­sét, mert ez nagyon, de nagyon meg fogja ma­gát bőszülni, és valamennyien: a nemzet, az ország fogja ennek kárát látni. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Engedjék meg, hogy a mai napon egészen őszintén, nyiltan, semmit sem leplezve meg­mondjam a magam esrenes meggyőződéséf. Azt hiszem az országnak teszek szolgálatot, ha ezzel a kérdéssel nyiltan beszámolok. (Ulain Ferenc: Nagyon helyes.) Nemcsak programmunk volt nekünk kis­gazdapártiaknak, és a többieknek, akik ezt a programmot vallották. Ez törvény ma, és ne­künk, mint törvényhozóknak becsületbeli kö­telességünk arra ügyelni, hogy az általunk ho­zott törvényeknek érvényt szerezzünk. (Ugy van ! Ugy van! Taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Ha a nép azt látja, hogy mi itt ülünk, hozunk törvényeket és azokat nem hajtják végre, ne csodálkozzunk, ha forradalmi jelenségekkel fo­gunk találkozni. (Baross János: Nem fog hasz­nálni a házszabályrevizió ! — Pikler Emil: A házszabályrevizió ezen nem segit! Föld kell a népnek, nem házszabály revízió ! — Rupert Rezső: A bankok diktálják a házszabályrevi­ziót!) És minden szenvedély nélkül, objektive ki­vonok foglalkozni ezzel a kérdéssel. Nagyon nehéz ez a feladat, mert járva az országot azt látom, hogy mindenütt nagy az-elkeseredés s a nanasz már a kétségbeesésig megy. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) A köztudatba már az kezd átmenni, a látszat legalább az, hogy azért odázzák el a kérdés elintézését az illetékes fak­torok, akiknek kötelességük lenne a törvény végrehajtása, hogy magát a földbirtokreform­törvényt lejárassák. (Baross János: Ez a cél !) Azt gondoljak, az igénylő rnesrunja n várako­zást, ha látja, hogy ugy sem lesz belőle semmi, megnyugszik. Ezek a rövidlátók, ezek a vakok. Inkább erre mondja a belügyminister ur, hogy sok ember vakon iár itt. Azok a vakok, akik nem látják ezt, akikkel el lehet hitetni, hogy ezek megnyugszanak. Megnyugszanak, mert ma nem tehetnek semmit, de két hét múlva, vagy később kirobban az elkeseredés. Ha a mérsékelt földbirtokreform-törvényből nem lesz semmi, sokkal radikálisabbak fos-nak jön­ni, különösen mikor a kisentente példáját lát­ják jobbról-balról. (Szeder Ferenc: Békéscsa­bán három év óta nem kanták házhelyet ! — Baross János: így akarják idecsalogatni a meg­szállott területeket?) De eltekintve attól, hogy a népnek ez a jo­ga törvényben gyökerezik, reánk nézve, képvi­selőkre, akik a múlt nemzetgyűlésen ennek a törvénynek létrejöttét szorgalmaztuk, akikről merem állítani, hogy jórészt a földbirtokreform­törvény megvalósítását hirdető igéknek kö­szönhetjük, hogy itt ülünk, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) reánk nézve, nyiltan meg­mondom, én ezt becsületkérdésnek tekintem. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon. Taps.) Nem mehet ki az a képviselő a kerüle­tébe — nem mandátum szempontjából beszélek. — mert azt mondanák: az ur nem tartotta be szavát, az ur nem szorgalmazta a földbirtok­reformot. (Ugy van! Ugy van! — Baross János: Nem mehetek beszámolót tartani, mert nincs miről!) Ha ebből a konzekvenciákat akarom levonni, akkor azt mondhatom, hogy talán min­ket, a demokratikus kisgazdapártot vagy talán a kormánypárt demokratikus szárnyát is le akarják járatni. Valaminek kell itt a levegőben lenni. (Mozgás a jobboldalon.) Nem gyanúsí­tok, majd rámutatok, hogy mi van a levegő ben. (Halljuk ! Halljuk!) Hangsúlyozom, hogy e törvény végrehajtásához mi a váltót aláir­tuk a földmivelő népnek, s valamennyiünk neve ott van azon a váltón. Ennek a váltónak beváltása képviselői, férfiúi becsület kérdése. (Szeder Ferenc: Tiszadobon végrehajtották-e már ? — Nagy zaj a jobboldalon. — Kuna P. András: Végrehajtották, tudja meg ! — Nagy zaj és ellenmondások a bal- és szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső: Szégyenletes szerepre vállal­kozik ! — Folytonos nagy zaj.) Hogy ezek nem sporadikus jelenségek, arra nézve bátor leszek egy-két iskolapéldával szolgálni. Nem megyek messzire, csak kerüle­temről beszélek, és igyekszem tárgyilagos len­ni, neveket pedig lehetőleg kerülök, mert nem szeretnék abba a látszatba esni, hogy r haza­beszélek, hogy itt mandátum-biztositásról van szó. Kerületemnek mind a kilenc községét fel­vonultatom, rövid pár szóval, hogy a t. Nem­zetgyűlés lássa, milyen Pest vármegye déli ré­szén a földbirtokreform végrehajtása. (Baross János: Az északi részén is ! — Rupert Rezső: Mindenütt olyan!) Itt van Kecel községben a házhelyek kér­dése. Az eljárás 1921-ben megindult, 1922 tava­szán volt az első tárgyalás. (Halljuk! Halljuk!) a baloldalon.) Öt tárgyalás után, 1922 október elején megállapodás jött létre a kalocsai szé­kesfőkáptalan és az igénylők között ugy a te­rületre, mint az árra vonatkozóan. 421 elismert igénylő van, szükségük volt valami 149 hold földre, a, káptalan ezt felajánlotta, megkötöt­ték a szerződést. Az árat is megállapították, a rokkantak 30 koronát, a többiek 40 koronát fizetnek négyszögölenként. Lefizették azonnal a költségbiztositékot, s az iratok felmentek a földmivelésügyi ministeriumba. A földmivelés­ügyi minister hozzájárult, hogy egy volt erdő­területet adjanak át azzal, hogy a káütalan másutt fog erdősiteni. Idáig rendben volt min­den. Felmentek az iratok az O. F. B.-hoz. A sze­gény emberek eladták a fél hold szőlőjüket, mert a bíró azt mondta, hogy megkapják a ház­helyet, a kis pénz félre volt téve. hogy jó lesz anyagra. Megtörtént az az Istenkáromlás, hogy két évig vártak, amíg a következő lépés meg­történt. (Mozgás a bal- és szélsőbaloldalon. — Baross János: A pénzük megromlott! — Pikler Emil: Hallatlan disznóság!") Két év múlva 3816. szám alatt megjött az 0. F. B.-tól a végzés és tudtul adta az igénylőknek, hogy mivel a káp­talan nem hajlandó erdősiteni, egyelőre tárgy-

Next

/
Thumbnails
Contents