Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-316

A nemzetgyűlés 316. ülése 1924. évi október hó 9-én, csütörtökön. 115 Ennek a nagyon világos fejű magyar koponyának, ennek a kiváló jogásznak ez a néhány sora mindennél plasztikusabban világitja meg azt, hogy tulajdonképen mi az a biróság, hogy az is egy gyarló, igen gyarló emberi intézmény, amelynek gyarlóságát épen napjainkban van szerencsénk, illetve elég szomorúságunk tapasztalni. Szomorúsággal tapasztaljuk ezt azért, mert ma még' mindig azt hittük, hogy mikor elpusztult és elzüllött mindenünk, közigazgatási, végrehajtó hatalmi rendszerünk és bajok vannak a törvényhozási ágazatban is, akkor egy mentség még van számunkra, a harmadik hatalmi ág, a biróság, amely a maga pártatlanságával, függetlenségével és annak a nagy feladatnak átérzésével, amelyre hivatott — hogy az igazságot kell szolgáltatnia —, meg fogja menteni ezt az országot, ezt a társadalmat. Láttuk, hogy ezt a funkcióját nem igen teljesiti és egyetlen reményünk és vigasztalásának csak az, hogy, ugylátszik, a magyar királyi Curia még teljesen tisztán áll, hogy a magyar királyi Cúriáig még nem ért fel a fertőzet, nem ért fel annak a sok szennynek hulláma, amely elboritott bennünket és ma a királyi Ciíriától azt várjuk — az ellenkezőjét mondani nincs bkunk, mert semmi aggasztót nem tapasztaltunk —, hogy a maga hatalmas szavával, amely ma talán a legnagyobb tekintélyt is jelenti, a vrzeket vissza fogja terelni a maguk medrébe, de addig, amig megint kialakul olyan igazságszolgáltatási rendszer, olyan Judikatur«, amely méltó a múlt idők nagyságához — mert hiszen csak büszkeséggel tekinthetünk vissza a háború előtti igazságszolgáltatásának pártatlanságára — a legnagyobb aggodalommal kell fogadnunk azt. hogy a t. kormány a büntetőjogot össze akarja zavarni a választójoggal. Különösen aggodalommal kell kezelnünk ezt a kérdést azért is, mert a mi perrendtartása rendszerünk szerint a büntető üa-vek igen nagy része semmiféleképen sem

> kerülhet fel a királyi Curiáhöz, hanem legjobb esetben is a királyi Tábláknál végződik. így attól fog függni egy ember becsülete, szabadsásra és az, hogy alkotmányjoga milyen terjedelmű, hogy van-e választójoga, hogy melyik járásbírósághoz, törvényszékhez, vagy táblához kerül az ügye. Természetesen nem akarom mindezzel a mi biróságunkat a miagu egészében és általánosságában érinteni, mert amit mondottam, az főleg azokra a tanácsokra, azokra a bírákra vonatkozik, akiknek megbotránkoztató Ítéleteit itt látjuk és akiknek Ítélkezési rendszere ellen a t. kormánynak is most már fel kellett lépnie. Nem vonatkozik ez az egész bíróságra, mert hiszen merem hinni, hogy bíróságunk egészben, nagy többségében érintetlen a fertőzettől, bár tegnap egyik t. képviselőtársunk, Zsilinszky Endre, egy megdöbbentő kijelentést tett, azt a kijelentést, hosrv a birák nagyrésze be van szervezve az Ébredők közé, ami természetesen egyet jelentene azzal, hogy itt tulajdonképen igazságszolgáltatási rémuralom van. (EŐriSzabó Dezső: Azt mondta, hogy lélekben van benn.) Mindegy, hogy lélekben vagy másképen. (Eőri-Szabő Dezső: Erről nem tehet senki.) Annál veszedelmesebb, mert azzal a bíróval szemben, akiről nviltan látóin, hogy benn van az Ébredők testületében, meg van a védelmem, azzal szemben felhívhatom a kritikát, azzal szemben azonban, aki lélekben ébredő és ezt titkolni tudja, védtelen vagyok, mert velem szemben azt a birót védi etrv prezumpció, egy vélelem, egy úgynevezett államosított hazugság, az, hogy ő pártatlanul, függetlenül, igazságosan itél. így vagyunk ám! Nézzünk a kérdés szemébe. Nem igaz az, ami különben abból is következik, amit elmondottam^ hogy a bíró pártatlan vagy független. Tudjuk nagyon jól, hogy a lelki berendezésétől függ pártatlansága. Függetlensége sem áll olyan kétségen kivül, mert habár nem fa_ üldözhető, nem is helyezhető át megtorlásképen. de nagyon jól tudja, hogy előlépése a mindenkori hatalmi rendszer gusztusától függ és igyekszik ennek a gusztusnak kedve szerint cselekedni. Csak szükségünk van erre a hitre, er?e a vélelemre, hogy a biróság ilyen, hogy független, pártatlan és igazságos, valójában azonban, amint ezt jogász filozófusok mondják, ez nem más, mint államosított hazugság. Azért én a bajt tulaj donkép nem is a bíróságokban keresem. A bíróságok alá vannak vetve a szenvedélyek hullámainak, az uralkodó rendszernek. Abban a levegőben élnek és ítélkeznek, amely épen van, tehát tulajdonképen az felelős az ítélkezésért, aki ezt a kwegőt teremti, a t. kormány felelős ezekért az Ítéletekért, mert az ő viselkedése, az ő kormányzata az a pártolás. amellyel viseltetett gonosz tettekkel szemben, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az a pártolás, hogy sürün, jó állásokba előléptetett ilyen ébredő módra ítélkező bírákat, kitüntetve őket a többi, becsületesen és jelesen, de csendben ítélkező bíróval szemben, ez teremtette meg ezt az Ítélkezést, mert elhihetik t, képviselőtársaim, hogy ha egy Horváth Boldizsár, egy Szilágyi Dezső, vagy a régi korok egy másik igazságügyministere ülne itt az igazságügyministeri székben, akkor már holnaptól kezdve sem a Degré-tanács, sem a többi ilyen tanácsok nem átélnének, és nem ítélhetnének ugy. mint ahogy Ítéltek és Ítélnek eddig. (Uay van! a szélsőbaloldalon.) Ezért az atmoszféráért a t. kormány felelős. Minden átok és minden kritika tulajdonképen az ő fejére hüll vissza, és ennélfogva nem is veszem rossz néven például a belügyminister urnák különben korrekt álláspontját, mert egyúttal a saját fejét is ütötte. hiszen ő nagyrészben oka annak, hogy egv biróság, egy biró ilyen álláspontra mert helyezkedni, hogy nyiltan fumi'gálta nemcsak a hatósági tanuk vallomását, nemcsak nyomozó közegek ellen véleményt nyilvánított, hanem még többet is tett. Mert ha ügy érezte is magát az a biróság, hogy belátása szerint ítélhet, ha ugy látta is, hoa:y ezek a hatósági emberek, csendőr- és rendőrközegek valóban kínvallatást követtek el, akkor is látnia kellett volna, ha megfertőzve nincs, ha egészséges atmoszférában itél, hogy a másik oldalon is hibák vannak, mert hiszen szemérmetlenül — és itt már majdnem azt mondom: a közigazgatási hatóságok elnézésével — toborozták össze a. hamis alibi-tanukat, nviltan, ország-világ előtt, úgy, hogy ha választania kellett a bírónak és egészséges a lelke, ha skrüpulusok gyötörték is, a két tábor között nem választhatott volna ugy, hogy épen a belügvminister ur által megvédett tanukat ejtse el. azok ellen forduljon és mások vallomását értékelje; nem választhatott volna így azért, mert hiszen nyiltan szedték össze ezeket a hamis tanukat, de azért sem. mert a hatósás: részéről jelen volt tanuk vallomását megdönthetetlen tárgyi bizonyítékok is alátámasztották. Ha tehát a kettő közül kellett választani, hosrv melyik az igaz. csak azokat a vallomásokat lehetett volna elfogadni, amelyeket egyúttal tárgvi bizonyítékok is támogatnak, mert egy perben tulajdonképen a tárgyi bízó'-