Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-316

A nemzetgyűlés 316. ülése 1924. évi október hó 9-én, csütörtökön. 115 Ennek a nagyon világos fejű magyar ko­ponyának, ennek a kiváló jogásznak ez a né­hány sora mindennél plasztikusabban világitja meg azt, hogy tulajdonképen mi az a biróság, hogy az is egy gyarló, igen gyarló emberi intéz­mény, amelynek gyarlóságát épen napjainkban van szerencsénk, illetve elég szomorúságunk tapasztalni. Szomorúsággal tapasztaljuk ezt azért, mert ma még' mindig azt hittük, hogy mikor elpusztult és elzüllött mindenünk, köz­igazgatási, végrehajtó hatalmi rendszerünk és bajok vannak a törvényhozási ágazatban is, ak­kor egy mentség még van számunkra, a har­madik hatalmi ág, a biróság, amely a maga pártatlanságával, függetlenségével és annak a nagy feladatnak átérzésével, amelyre hivatott — hogy az igazságot kell szolgáltatnia —, meg fogja menteni ezt az országot, ezt a társadal­mat. Láttuk, hogy ezt a funkcióját nem igen teljesiti és egyetlen reményünk és vigasztalá­sának csak az, hogy, ugylátszik, a magyar ki­rályi Curia még teljesen tisztán áll, hogy a magyar királyi Cúriáig még nem ért fel a fer­tőzet, nem ért fel annak a sok szennynek hul­láma, amely elboritott bennünket és ma a ki­rályi Ciíriától azt várjuk — az ellenkezőjét mondani nincs bkunk, mert semmi aggasztót nem tapasztaltunk —, hogy a maga hatalmas szavával, amely ma talán a legnagyobb tekin­télyt is jelenti, a vrzeket vissza fogja terelni a maguk medrébe, de addig, amig megint kiala­kul olyan igazságszolgáltatási rendszer, olyan Judikatur«, amely méltó a múlt idők nagysá­gához — mert hiszen csak büszkeséggel tekint­hetünk vissza a háború előtti igazságszolgálta­tásának pártatlanságára — a legnagyobb ag­godalommal kell fogadnunk azt. hogy a t. kor­mány a büntetőjogot össze akarja zavarni a vá­lasztójoggal. Különösen aggodalommal kell ke­zelnünk ezt a kérdést azért is, mert a mi per­rendtartása rendszerünk szerint a büntető üa-vek igen nagy része semmiféleképen sem > ke­rülhet fel a királyi Curiáhöz, hanem legjobb esetben is a királyi Tábláknál végződik. így attól fog függni egy ember becsülete, szabad­sásra és az, hogy alkotmányjoga milyen terje­delmű, hogy van-e választójoga, hogy melyik járásbírósághoz, törvényszékhez, vagy táblához kerül az ügye. Természetesen nem akarom mindezzel a mi biróságunkat a miagu egészében és általános­ságában érinteni, mert amit mondottam, az fő­leg azokra a tanácsokra, azokra a bírákra vo­natkozik, akiknek megbotránkoztató Ítéleteit itt látjuk és akiknek Ítélkezési rendszere ellen a t. kormánynak is most már fel kellett lépnie. Nem vonatkozik ez az egész bíróságra, mert hiszen merem hinni, hogy bíróságunk egészben, nagy többségében érintetlen a fertőzettől, bár tegnap egyik t. képviselőtársunk, Zsilinszky Endre, egy megdöbbentő kijelentést tett, azt a kijelentést, hosrv a birák nagyrésze be van szervezve az Ébredők közé, ami természetesen egyet jelentene azzal, hogy itt tulajdonképen igazságszolgáltatási rémuralom van. (EŐri­Szabó Dezső: Azt mondta, hogy lélekben van benn.) Mindegy, hogy lélekben vagy más­képen. (Eőri-Szabő Dezső: Erről nem tehet senki.) Annál veszedelmesebb, mert azzal a bíróval szemben, akiről nviltan látóin, hogy benn van az Ébredők testületében, meg van a védelmem, azzal szemben felhívhatom a kriti­kát, azzal szemben azonban, aki lélekben ébredő és ezt titkolni tudja, védtelen vagyok, mert velem szemben azt a birót védi etrv pre­zumpció, egy vélelem, egy úgynevezett államo­sított hazugság, az, hogy ő pártatlanul, függet­lenül, igazságosan itél. így vagyunk ám! Nézzünk a kérdés szemébe. Nem igaz az, ami különben abból is következik, amit elmondot­tam^ hogy a bíró pártatlan vagy független. Tudjuk nagyon jól, hogy a lelki berendezésé­től függ pártatlansága. Függetlensége sem áll olyan kétségen kivül, mert habár nem fa_ ül­dözhető, nem is helyezhető át megtorlásképen. de nagyon jól tudja, hogy előlépése a minden­kori hatalmi rendszer gusztusától függ és igyekszik ennek a gusztusnak kedve szerint cselekedni. Csak szükségünk van erre a hitre, er?e a vélelemre, hogy a biróság ilyen, hogy független, pártatlan és igazságos, valójában azonban, amint ezt jogász filozófusok mondják, ez nem más, mint államosított hazugság. Azért én a bajt tulaj donkép nem is a bíróságokban keresem. A bíróságok alá vannak vetve a szen­vedélyek hullámainak, az uralkodó rendszer­nek. Abban a levegőben élnek és ítélkeznek, amely épen van, tehát tulajdonképen az felelős az ítélkezésért, aki ezt a kwegőt teremti, a t. kormány felelős ezekért az Ítéletekért, mert az ő viselkedése, az ő kormányzata az a pártolás. amellyel viseltetett gonosz tettekkel szemben, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az a pártolás, hogy sürün, jó állásokba előléptetett ilyen ébredő módra ítélkező bírákat, kitüntetve őket a többi, becsületesen és jelesen, de csendben ítélkező bíróval szemben, ez teremtette meg ezt az Ítélkezést, mert elhihetik t, képviselőtársaim, hogy ha egy Horváth Boldizsár, egy Szilágyi Dezső, vagy a régi korok egy másik igazság­ügyministere ülne itt az igazságügyministeri székben, akkor már holnaptól kezdve sem a Degré-tanács, sem a többi ilyen tanácsok nem átélnének, és nem ítélhetnének ugy. mint ahogy Ítéltek és Ítélnek eddig. (Uay van! a szélsőbal­oldalon.) Ezért az atmoszféráért a t. kormány felelős. Minden átok és minden kritika tulaj­donképen az ő fejére hüll vissza, és ennél­fogva nem is veszem rossz néven például a belügyminister urnák különben korrekt állás­pontját, mert egyúttal a saját fejét is ütötte. hiszen ő nagyrészben oka annak, hogy egv bi­róság, egy biró ilyen álláspontra mert helyez­kedni, hogy nyiltan fumi'gálta nemcsak a ha­tósági tanuk vallomását, nemcsak nyomozó közegek ellen véleményt nyilvánított, hanem még többet is tett. Mert ha ügy érezte is magát az a biróság, hogy belátása szerint ítélhet, ha ugy látta is, hoa:y ezek a hatósági emberek, csendőr- és rendőrközegek valóban kínvalla­tást követtek el, akkor is látnia kellett volna, ha megfertőzve nincs, ha egészséges atmoszfé­rában itél, hogy a másik oldalon is hibák van­nak, mert hiszen szemérmetlenül — és itt már majdnem azt mondom: a közigazgatási hatósá­gok elnézésével — toborozták össze a. hamis alibi-tanukat, nviltan, ország-világ előtt, úgy, hogy ha választania kellett a bírónak és egész­séges a lelke, ha skrüpulusok gyötörték is, a két tábor között nem választhatott volna ugy, hogy épen a belügvminister ur által megvédett ta­nukat ejtse el. azok ellen forduljon és mások vallomását értékelje; nem választhatott volna így azért, mert hiszen nyiltan szedték össze ezeket a hamis tanukat, de azért sem. mert a hatósás: részéről jelen volt tanuk vallomását megdönthetetlen tárgyi bizonyítékok is alátá­masztották. Ha tehát a kettő közül kellett vá­lasztani, hosrv melyik az igaz. csak azokat a val­lomásokat lehetett volna elfogadni, amelyeket egyúttal tárgvi bizonyítékok is támogatnak, mert egy perben tulajdonképen a tárgyi bízó'-

Next

/
Thumbnails
Contents