Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-316
A nemzetgyűlés 316. ülése 1924. évi október hó 9-én, csütörtökön, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A székesfőváros törvényhatósági bizottságának-újjászervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A mentelmi bizottság jelentéseinek tárgyalása Nagy Vince és Ulain Ferenc ügyében. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Meskó Zoltán sürgős, interpellációja a földbirtokreform végrehajtása tárgyában. — A földmivelésügyi minister válasza. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Rakovszky Iván, Szabó István (nagyatádi), Vass József. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra iO perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Csik József jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Forgács Miklós jegyző ur. Bemutatom Sütő József képviselő ur levelét, amelyben betegségére való tekintettel három havi, valamint Györki Imre képviselő ur levelét, amelyben tanulmány-ut céljából október hó végéig szabadságidő engedélyezését kérik. Javaslom, hogy a kórt szabadságokat engedélyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságokat engedélyezi. Jelentem a t. nemzetgyűlésnek, hogy Meskó Zoltán képviselő ur a földreformtörvény végrehajtása körül tapasztalt visszásságok tárgyában sürgős interpellációra kért tőlem engedélyt. A képviselő urnák az engedélyt megadtam s javaslom, hogy az interpelláció meghallgatására napirendünk letárgyalása után, de legkésőbben % 2 órakor térjünk át. Méltóztatnak e javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen /jïïa igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Nagy Ernő képviselő űr a házszabályok alapján személyes kérdésben kért szót. Nagy Ernő: T. Nemzetgyűlés! Abban a tegnapi izzó hangulatban, amelyben a Ház volt, az a jogos és elfojtott, illetőleg elfojtani akart keserűség, amely bennem forrt, olyan szavakra ragadtatott, amelyeket mélyen sajnálok. Ezért először is a Házat megkövetem, másodszor pedig kijelentem, hogy szavaimat nem az összbiróságra értettem, mert hiszen ha ez valakitől, iigy éntőlem távol áll, hanem azokra a bírákra, akik az Ítéletüket nem az igazság, hanem a politika szerint hozzák meg. Ezek pedig Degré Jés társai. (Zaj. — Petrovácz Gyula : Ilyen nincs ! — Meskó Zoltán : BocsáNAPLÔ XXVI. uat, de nem lehet a birákat igy aposztrofálni—• Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! A képviselő urnák nemcsak a bíróságot, hanem az egyes biráka_t sincs joga a Házban sérteni. Amennyiben a tegnapi sértést mai kijelentésében is fentartotta, kénytelen vagyok a képviselő urat ezért a sértő kifejezésért ismételten rendreutasítani ! (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Napirend szerint következik a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ! Petrovics György jegyző: Eőri-Szabó Dezső ! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Következik 1 Petrovics György jegyző: Peidl Gyula! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik ? Petrovics György jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: Nem igy van a sorrend; holnapra számítottam felszólalni. Elnök: A jegyző urnái igy van feljegyezve. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Evek óta, amióta az összeomlás megtörtént, egymás után jövő különböző kormányaink keresik a kibontakozás útját. Először azt gondolták, hggy ez a kibontakozás legjobban megtörténhetik köztársasági alapon ; volt tehát legalább is egy köztársasági kormányunk (Propper Sándor : A Huszárkormány !), a Huszár-kormány, amikor eszébe sem jutott még sem a legitimistáknak, sem a szabad király választóknak, hogy a köztársasági alap nem jó arra, hogy az országot megmentsék. Egészen komolyan vették Magyarországot, mint köztársaságot, és komolyan vették különösen az úgynevezett Clark-féle alapot, amely a külföld diktandóját jelentette tulajdonképen, azt, hogy a külföld választotta ki, hogy Magyarországon kik lehetnek ministerek és kik nem lehetnek, s a külföld diktálta a kormányzási alapelvet, hogy annak az összes pártokat egybefogó demokráciának kell lennie. Visszaemlékezem, t. nemzetgyűlés, a Clark16
