Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-315

A nemzetgyűlés 315. ülése 1924. évi október hó 8-án, szerdán. *•' lást, azután esküdtszéket, meg nem tudom, mi mindent követeltek. Én azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy igen sokan azt vártuk ebben az országban, hogy a belügyministeri nyilatkozattal szemben az igaz­ságügyminister ur védelmébe és pedig hatha­tós védelmébe veszi a magyar biróságot. (Rupert Rezső: Nem a magyar biróságról van szó, hanem egypár megtévedt emberről!) Tisztelt Nemzetgyűlés! Tudomásom van ar­ról, hogy a honvédelmi minister ur is^ átirt az igazságügyminister úrhoz. Ennek az átiratnak tartalmát némileg ismerem, minthogy azonban a tényállás mindezideig a honvédelmi minister ur kérdései tekintetében tisztázva Jiem lettek, épen ezért errevonatkozólag egyelőre nincsen megjegyzésem. Mondom azonban, t. Nemzetgyűlés, hogy vártam és sokan várták azt, hogy a magyar biróságot, amely ennek a nemzetnek egyik leg­fontosabb tényezője, megvédjék. Ez nem történt meg (Rupert Rezső: Egy pár emberről, össze­sen 4—5 tanácsról van csak szó!), azért nem kell csodálkoznom, hogy a birói és ügyészi szervezet védelmét maga vette a kezébe. (Rupert Rezső: Csak az ébredő tanácsokról és birákról van szó.) Elnök: Rupert Rezső képviselő urat kény­telen vagyok örökös közbeszólásai miatt már másodszor rendreutasítani. Mindezek alapján az igazságügyminister úrhoz a következő interpellációt intézem. (Ol­vassa:) „Hajlandó-e a minister ur a jövőben a birák függetlenségét bárkivel szemben hatha­tósan megvédeni? 2. Hajlandó-e nyilatkozni és álláspontját le­szögezni a belügyminister urnák a birói füg­getlenséget megtámadó nyilatkozatával szem­ben? 3. Hajlandó-e nyilatkozni a tekintetben, hogy a vizsgálatot mely okok miatt rendelte el? Végül: terveztetik-e olyan kormányintéz­kedés, amely a birák függetlenségének korláto­zását célozza? Elnök: Az igazságügyminister kivan nyi­latkozni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nem­zetgyűlés! Minthogy tudomásom szerint ebben a tárgykörben Fábián Béla igen t. képviselő ur is interpellálni fog, kérem a t. Nemzetgyű­lés hozzájárulását ahhoz, hogy a két interpel­lációra válaszomat egyszerre adhassam meg. (Általános helyeslés). Elnök: Ki, a következő interpelláló képvi­selő ur? Forgács Miklós jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Nemzetgyűlés! Kérem a nemzetgyűlés tagjait, ne méltóztassanak sze­rénytelenségnek venni, hogy ilyen késő esti órákban elég terjedelmesen kivánom igénybe venni a Ház türelmét. Nem a magam személye részére kérem a Ház türelmét, hanem annak a tárgynak részére és azoknak a nagyfontosságú tényeknek részére, amelyeket a nemzetgyűlés előtt el fogok mondani. Mielőtt beszédem tulaj­donképeni tárgyára, interpellációm lényegére tulaj donképen áttérnék, két körülményt óhaj­tok megjegyezni. Elsősorban sajnálattal látom, hogy nincsenek itt az úgynevezett fajvédő cso­port tagjai. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Drozdy Győző: Nem tudták, hogy interpel­lálsz!) Tudták, hogy interpellálok és kénytelen vagyok itt megjegyezni azt, hogy mivel fontos dolgokat óhajtok az ő személyükkel, Eckhardt Tibor képviselő ur, valamint Zsirkay János képviselő ur személyével kapcsolatban a szol­noki tárgyalással és előzőleg a csongrádi gyil­kossággal összeköttetésben elmondani, ennél­fogva felkérem azokat a képviselő urakat, akik velük bizonyos nexusban vannak, sziveskedje­nek erről a képviselő urakat értesiteni. Nem akarom őket a hátuk mögött támadni és nem akarom őket addig a tizenkét óráig sem, amig a nemzetgyűlés legközelebbi ülése megkezdő­dik, bizonyitatlanul azoknak hatása alatt hagyni, amiket róluk elmondani akarok. Ezt kötelességemnek tartottam beszédem elmondása előtt előrebocsátani. A másik dolog, amit^ ma a nemzetgyűlés előtt el akarok mondani és amire az egész Ház figyelmét felhivom, mielőtt beszédemet elmon­danám, az, hogy nincs itt arról szó, amit az igen t. interpelláló képviselő ur mondott, nincs itt szó a királyi biróságokról. Méltóztatnak ta­lán emlékezni, jól emlékszik rá az igazságügy­minister ur is és azok az igen t. képviselőtár­saim is, akik vagy birák vagy ügyvédek vol­tak foglalkozásuk szerint, hogy ennek a nem­zetgyűlésnek összeülése óta én voltam az a képviselő, aki minden úton-módon külön bizott­ságok alakitására hivtam fel képviselőtársai­mat, aki itt a nemzetgyűlésen számtalanszor interpelláltam a birák érdekében, aki nehogy a birák a szélsőséges elemek járszalagára fűz­hetők legyenek, azt kértem, hogy szüntesse meg végre a kormány a birák rettenetes nyomoru­ságát, mert csak a nyugodt ember, akinek oda­haza nem kell éheznie, akinek családja nem éhezik, maradhat ment minden szélsőséges be­hatástól. Én voltam az, aki a Károlyi-kormány első napjaiban, a második napon a Károlyi­forradalom kitörése után akként törekedtem a bíróság presztízsét megmenteni, hogy azt az in­dítványt terjesztettem a birák elé, hogy ne tegyük le az esküt a Nemzeti Tanácsra. Akkor tényleg csak egy ember tette le az esküt ß Nemzeti Tanácsra ezzel a javaslattal szemben, az, aki ma a birói és ügyészi egyesület elnöke, Wolff Károly. — (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon, — Egy hatig: A keresztény nemzeti vezér! — Pikier Emil: A nagy hazafi! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ide mer jönni!) Senki nem inszinuálhatja tehát nekem, amikor egy hosszú félesztendőn keresztül nem is tudom hány in­terpellációban figyelmeztettem a kormányt azokra a rettenetes nagy bajokra, amelyek a bíróságok egyes tagjainak az Ébredő Magyarok Egyesületével és egyes fajvédő képviselőkkel való kapcsolatából az egész országra, közálla­potainkra nézve elő fognak állni, hogy mai Inter­pellációmmal mást akarnék elérni, mint rámu­tatni arra. hogy a kormány vagy ki fogja • vágni a rákfenét, vagy meg fogja tiltani végre ! nyilt nyilatkozatban, hogy birák más esküt, , mint birói esküt letehessenek és ilyen egyesü­leteknek tagjai lehessenek, vagy pedig ennek az országnak szerencsétlen kormánya nem ren­delkezik elegendő erővel ahhoz, hogy egy gyil­kos bandát a nemzet testéből kiirtson. Miként j lehetséges az, hogy olyan emberek, akik élet és j halál felett, országok sorsa felett Ítélkezhetnek, tagjai lehetnek ilyen egyesületeknek, amikor pe­dig ki fogom mutatni, hogy az utolsó négy esz­tendő alatt Magyarországon minden, gyilkos­ságnak, minden bűncselekménynek eltussolása abból a helyiségből, abból az egyesületből in­dult ki, amely a Sörház-utca 3. szám alatt van. (Propper Sándor: De viszont a kormányt tá­mogatta a választásokon! — Hegedűs György [ közbeszól.) Én, t. képviselő ur, mindent bizo­' nyitok, ha akarja azt is, hogy hogy került ön-

Next

/
Thumbnails
Contents