Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-315

A nemzetgyűlés 315. ülése 1924. évi október hó 8-án, szerdán. *•' lást, azután esküdtszéket, meg nem tudom, mi mindent követeltek. Én azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy igen sokan azt vártuk ebben az országban, hogy a belügyministeri nyilatkozattal szemben az igazságügyminister ur védelmébe és pedig hathatós védelmébe veszi a magyar biróságot. (Rupert Rezső: Nem a magyar biróságról van szó, hanem egypár megtévedt emberről!) Tisztelt Nemzetgyűlés! Tudomásom van arról, hogy a honvédelmi minister ur is^ átirt az igazságügyminister úrhoz. Ennek az átiratnak tartalmát némileg ismerem, minthogy azonban a tényállás mindezideig a honvédelmi minister ur kérdései tekintetében tisztázva Jiem lettek, épen ezért errevonatkozólag egyelőre nincsen megjegyzésem. Mondom azonban, t. Nemzetgyűlés, hogy vártam és sokan várták azt, hogy a magyar biróságot, amely ennek a nemzetnek egyik legfontosabb tényezője, megvédjék. Ez nem történt meg (Rupert Rezső: Egy pár emberről, összesen 4—5 tanácsról van csak szó!), azért nem kell csodálkoznom, hogy a birói és ügyészi szervezet védelmét maga vette a kezébe. (Rupert Rezső: Csak az ébredő tanácsokról és birákról van szó.) Elnök: Rupert Rezső képviselő urat kénytelen vagyok örökös közbeszólásai miatt már másodszor rendreutasítani. Mindezek alapján az igazságügyminister úrhoz a következő interpellációt intézem. (Olvassa:) „Hajlandó-e a minister ur a jövőben a birák függetlenségét bárkivel szemben hathatósan megvédeni? 2. Hajlandó-e nyilatkozni és álláspontját leszögezni a belügyminister urnák a birói függetlenséget megtámadó nyilatkozatával szemben? 3. Hajlandó-e nyilatkozni a tekintetben, hogy a vizsgálatot mely okok miatt rendelte el? Végül: terveztetik-e olyan kormányintézkedés, amely a birák függetlenségének korlátozását célozza? Elnök: Az igazságügyminister kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! Minthogy tudomásom szerint ebben a tárgykörben Fábián Béla igen t. képviselő ur is interpellálni fog, kérem a t. Nemzetgyűlés hozzájárulását ahhoz, hogy a két interpellációra válaszomat egyszerre adhassam meg. (Általános helyeslés). Elnök: Ki, a következő interpelláló képviselő ur? Forgács Miklós jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Nemzetgyűlés! Kérem a nemzetgyűlés tagjait, ne méltóztassanak szerénytelenségnek venni, hogy ilyen késő esti órákban elég terjedelmesen kivánom igénybe venni a Ház türelmét. Nem a magam személye részére kérem a Ház türelmét, hanem annak a tárgynak részére és azoknak a nagyfontosságú tényeknek részére, amelyeket a nemzetgyűlés előtt el fogok mondani. Mielőtt beszédem tulajdonképeni tárgyára, interpellációm lényegére tulaj donképen áttérnék, két körülményt óhajtok megjegyezni. Elsősorban sajnálattal látom, hogy nincsenek itt az úgynevezett fajvédő csoport tagjai. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Drozdy Győző: Nem tudták, hogy interpellálsz!) Tudták, hogy interpellálok és kénytelen vagyok itt megjegyezni azt, hogy mivel fontos dolgokat óhajtok az ő személyükkel, Eckhardt Tibor képviselő ur, valamint Zsirkay János képviselő ur személyével kapcsolatban a szolnoki tárgyalással és előzőleg a csongrádi gyilkossággal összeköttetésben elmondani, ennélfogva felkérem azokat a képviselő urakat, akik velük bizonyos nexusban vannak, sziveskedjenek erről a képviselő urakat értesiteni. Nem akarom őket a hátuk mögött támadni és nem akarom őket addig a tizenkét óráig sem, amig a nemzetgyűlés legközelebbi ülése megkezdődik, bizonyitatlanul azoknak hatása alatt hagyni, amiket róluk elmondani akarok. Ezt kötelességemnek tartottam beszédem elmondása előtt előrebocsátani. A másik dolog, amit^ ma a nemzetgyűlés előtt el akarok mondani és amire az egész Ház figyelmét felhivom, mielőtt beszédemet elmondanám, az, hogy nincs itt arról szó, amit az igen t. interpelláló képviselő ur mondott, nincs itt szó a királyi biróságokról. Méltóztatnak talán emlékezni, jól emlékszik rá az igazságügyminister ur is és azok az igen t. képviselőtársaim is, akik vagy birák vagy ügyvédek voltak foglalkozásuk szerint, hogy ennek a nemzetgyűlésnek összeülése óta én voltam az a képviselő, aki minden úton-módon külön bizottságok alakitására hivtam fel képviselőtársaimat, aki itt a nemzetgyűlésen számtalanszor interpelláltam a birák érdekében, aki nehogy a birák a szélsőséges elemek járszalagára fűzhetők legyenek, azt kértem, hogy szüntesse meg végre a kormány a birák rettenetes nyomoruságát, mert csak a nyugodt ember, akinek odahaza nem kell éheznie, akinek családja nem éhezik, maradhat ment minden szélsőséges behatástól. Én voltam az, aki a Károlyi-kormány első napjaiban, a második napon a Károlyiforradalom kitörése után akként törekedtem a bíróság presztízsét megmenteni, hogy azt az indítványt terjesztettem a birák elé, hogy ne tegyük le az esküt a Nemzeti Tanácsra. Akkor tényleg csak egy ember tette le az esküt ß Nemzeti Tanácsra ezzel a javaslattal szemben, az, aki ma a birói és ügyészi egyesület elnöke, Wolff Károly. — (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon, — Egy hatig: A keresztény nemzeti vezér! — Pikier Emil: A nagy hazafi! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ide mer jönni!) Senki nem inszinuálhatja tehát nekem, amikor egy hosszú félesztendőn keresztül nem is tudom hány interpellációban figyelmeztettem a kormányt azokra a rettenetes nagy bajokra, amelyek a bíróságok egyes tagjainak az Ébredő Magyarok Egyesületével és egyes fajvédő képviselőkkel való kapcsolatából az egész országra, közállapotainkra nézve elő fognak állni, hogy mai Interpellációmmal mást akarnék elérni, mint rámutatni arra. hogy a kormány vagy ki fogja • vágni a rákfenét, vagy meg fogja tiltani végre ! nyilt nyilatkozatban, hogy birák más esküt, , mint birói esküt letehessenek és ilyen egyesületeknek tagjai lehessenek, vagy pedig ennek az országnak szerencsétlen kormánya nem rendelkezik elegendő erővel ahhoz, hogy egy gyilkos bandát a nemzet testéből kiirtson. Miként j lehetséges az, hogy olyan emberek, akik élet és j halál felett, országok sorsa felett Ítélkezhetnek, tagjai lehetnek ilyen egyesületeknek, amikor pedig ki fogom mutatni, hogy az utolsó négy esztendő alatt Magyarországon minden, gyilkosságnak, minden bűncselekménynek eltussolása abból a helyiségből, abból az egyesületből indult ki, amely a Sörház-utca 3. szám alatt van. (Propper Sándor: De viszont a kormányt támogatta a választásokon! — Hegedűs György [ közbeszól.) Én, t. képviselő ur, mindent bizo' nyitok, ha akarja azt is, hogy hogy került ön-