Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-305

•J 2 A nemzetgyűlés 305. ülése 1924. évi június hó 24-én, kedden. szében a magyar államvasutak oly számos szolgálati ága közül csupán egyetlenegy osztálynál található meg, ez pedig a forgalom, a külszolgálat, a forgalmi szolgálat, s a vonatkisérő szolgálat. Azt kivánom tehát és erre nagy súlyt helyezek, hogy tessék nagyobb anyagi felelősséget és nagyobb hatáskört adni az államvasutak vezetőinek és nagyobb felelősséget. Ezt a tervezetet, amelyben én csak hatáskört, de felelősséget majdnem semmit sem látok, objektiv kritika tárgyává téve elfogadni semmi körülmények kőzett nem tudom. Az egyes szakszolgálati ágak a maguk teljes felelősségére, teljesen függetlenül más szakszolgálati ágaktól tegyék meg intézkedéseiket. Az államvasút üzleti elve nyilvánuljon meg abban, hogy a vasút belső függetlensége, üzemi kérdésekben teljesen óvassék meg. Ne köttessék meg az illetékesek keze formalitásokkal, bár — amiként mondottam — vasut-üzemi kérdésekben. A gazdálkodás ellenőrzését az egész vonalon teljes mértékben fentartani kivánom. Rövid időközönkint, akár havonkint is gyakorolja az ellenőrzést a politikailag felelős kereskedelemügyi és pénzügyminister. Épen ezért szabályozni kell az államvasutnak a kormányhoz való jogviszonyát, s ezt a jogviszonyt itt a nemzetgyűlésen kell megállapitani. Az ellenőrzést egyszerűen ugy képzelem el, hogy amiként a kormányt ellenőrzi gazdálkodásában a külföldi megbizott, ugy ellenőrizze a kormány az államvasutakat. Az államvasutak eredményes vezetésének titka a szakértelem, az üzleti vagy kereskedelmi szellem és a megelégedett személyzet. T. Nemzetgyűlés! Az államvasutaknál tapasztalható bajok közül itt csak néhány főbbet akarok felsorolni. Az első az, hogy nagy deficittel dolgozik, hogy maga a befektetett tőke sem hozza meg még legminimálisabb kamatját sem, a második az, hogy az alkalmazottak nyomorognak, ami nemcsak önmagában véve igen nagy baj, hanem magában hordozza egyszersmind a korrupció csiráját is. A harmadik föbaj pedig az üzemi berendezkedés nem kielégi tő volta. Annak elbirálásához, hogy e főbajokon segit-e a szőnyegen fekvő tervezet, szükséges volna megismerni azt a programmot, amelyet nem látok, és szükséges volna megismerni mindazokat az eszközöket és módokat, amelyeknek segítségével a Máv. szanálását, reorganizálását végrehajtanák. üzleti, de csakis üzleti szempontból helyes az a törekvés, hogy a Máv. az állami adminisztráció kötelezettsége alól mentesittessék és pénzügyileg függetlenittessék. Nem helyes a felelősséget a kereskedelemügyi ministerre róni akkor, ha minden jogot és minden hatalmat a Máv. mindenkori elnökének kezébe tennének le. Az elnököt ministeri jog, ministeri rendelkezés, önálló költségvetés joga illeti meg, csak a felelősség nem az elnöké, hanem a ministère, akkor inkább álljon a Máv. élén egy, a parlamentnek közvetlenül felelős minister, a megoldás jobb módja hiányában; ez talán nem is kerülne több áldozatba. Az államvasút, az állam oly nagy vagyonát képviseli, közgazdasági, katonai jelentősége akkora, amilyent más intézetnél alig találunk. Kulturális jelentősége igen számottevő. A gazdasági élet felépítésében, az ipar, valamint a kereskedelem terén meglevő jelentősége egyaránt indokolja azt, hogy kellő hatalommal ruházzuk fel a Máv. vezetőségét, ezzel a kellő hatalommal azonban csak ugy rendelkezhetik, ha parlamentáris ellenőrzés alatt áll. Olyan diktátori hatalmat, olyan kevés felelősség mellett, amilyen ebben a tervezetben van, amely a Pesti Naplóban megjelent, nem tudok elfogadni és senki emberfiát nem ruháznék fel ilyen hatalommal. A hadsereg mellett is működik vezérkar, és a vezérkar nemcsak a hadseregparanesnoknak felelős, hanem egy felsőbb hatalomnak is. Ha már a kormány a Máv. elnökét fel akarná ruházni ilyen hatalommal — amit, ismétlem, nem helyeslek — akkor az az igazgatóság necsak vezérkara legyen az elnöknek, hanem felelős is legyen, parlamentáris utón magának a kormányzatnak, a kormányzat pedig a nemzetgyűlésnek. Végre is az államvasutakról, az állam vagyonáról, közvagyonról és pedig igen nagy vagyonról van szó. A legfőbb állami számvevőszéknek benyújtott zárszámadás esetleg későn nyújt módot annak megállapítására, hogy egyes esetekben rossz volt az ügykezelés vagy gazdálkodás. Ilyen esetben az elnök esetleges eltávolítása, egyszerű elnökcsere még nem ad módot arra, hogy az a kár meg is térittessék. Ezekben voltam bátor egész röviden foglalkozni a magyar államvasút reorganizálásával. Ennek részleteibe nem megyek bele, egyrészt, mert az indemnitási vitát, mint mondottam, erre nem tartom alkalmasnak, hanem ezt a kérdést külön javaslat alakjában kérem a nemzetgyűlés elé hozni, másrészt, mert ha ezt a tervezetet, amely megjelent, el is fogadom eredetinek, minthogy cáfolatot a cikk nem nyert, mégsem tartom alkalmasnak arra, hogy rá egy teljesen részletes szakszerű parlamenti beszédet építsek fel. Zárom szavaimat azzal, hogy találja meg a kormányzat a módot arra, hogy a közszolgálati alkalmazottak tisztességes megélhetéshez jussanak, hogy hiven, odaadóan és becsületesen szolgálhassák kenyéradójukat. Vonatkozik ez minden közszolgálati ágra, az állami alkalmazottakra, a vármegyei, városi, állam vasúti és töbki alkalmazottakra. Újra kérem a kormányzatot, hogy az a javaslat, amely ma egyik-másik lapban napvilágra került, ne legyen végleges rendezés, mert végleges rendezésnek azt sem én. sem pártom el nem fogadhatjuk. Az indemnitási javaslatot elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. Taps a középen.) Elnök : Pakots József képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. Pakots József: T. Nemzetgyűlés ' Ha az ember a folyosón megnézi a bizottsági ülések tábláját, azt Játja, hogy pl. a mai napon délután 5 órakor három fontos bizottság tart ülést, az u. n. 33-as szanálási bizottság, az igazságügyi bizottság és a közoktatásügyi bizottság. Minthogy több bizottságban ugyanazok a képviselő urak szerepelnek, s igy az illetők számára nincs meg a lehetősége annak, hogy az egyes bizottságok munkájában teljes mértékben részt vehessenek, innen a nemzetgyűlésből fel akarom hivni a t. bizottsági elnök urak figyelmét arra, igyekezzenek egymással harmóniába kerülni, (Helyeslés.) hogy ilyen összeütközések lehetőleg elkerülhetők legyenek. Minden bizottsági tagképviselő megkövetelheti, hogy hozzászólhasson mindazokhoz a tárgyakhoz, amelyek napirendre kerülnek a bizottságokban és hogy ilyen fizikai okok ebben meg ne akadályozzák. (Igás ! Ugy van ! Helyeslés.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Az elnökség a maga részéről helyesli, hogy a bizottsági elnök urak a bizottsági ülések terminusait igyekezzenek összeegyeztetni ugy, hogy minden bizottsági tag képviselő urnák minden bizottsági ülésen való részvétele lehetségessé váljék. Az elnökségnek azonban erre semmi befolyása sincs, ezt a bizottságok •d maguk hatáskörében intézik eh ugy hogy kérem a felszólaló képviselő urat, méltóztassék ezt a kívánságát a bizottságokban szóvátenni, mert itt a Házban ez határozat tárgya egyáltalán nem lehet. Szólásra következik % Csík József jegyző : Rothenstein Mór Î