Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-304

A nemzetgyűlés 304. ülése 1924. hatalmas, nagy uradalmának, amelyet a háború alatt kénytelen volt eladni. Megvette egy részvénytársaság, (Halász Móric: Grünwald és Schiffer!) helyesen mondja t. képviselőtársam, a Grünwald és Schiffer-cég és később átadta a Strasser és König-cégnek. (Dénes István: Földmiveseknek!) Ez a birtok tehát kétszer cserélt gazdát a háború alatt. Amikor a trianoni határokat megvonták, ez a 2000 hold átcsatoltatott Romániához és »Societatea Anonimä Ramâna pontru Industría Cánepei,« »Román Kenderipar Részvénytársaság« címén folyt azon tovább a gazdálkodás. Érdekes dolog azonban és sziporkázó ötleteiket csodálatosan jellemzi az, hogy annak ellenére, hogy kijelentették, hogy a birtok a Kenderipar Részvénytársaság tulajdonát képezi, tehát feltételezhető volt, hogy egy gyár működik a birtokon, ezt a gyárat horoskoppal sem lehet felfedezni, sem Romániában, sem Magyarországon. (Halász Móric: Szegeden van!) A szegedi gyár nem azonos ezzel. Hogy a Strasser és König-eég miért tartotta jónak, hogy ezt a birtokot, amelyen a lovagiasság szabályai szerint tökéletes földbirtokgazdálkodás folytattatik, és amelyhez abszolúte semmi köze sincs sem a kendernek, sem a lennek, sem semmiféle ipari üzemnek, Kenderipar Részvénytársaságnak nevezze el, arra az, aki ismeri az alaptörvényt és a végrehajtási utasitást, rögtön rá fog jönni. Azért, mert cím- és ürügy kellett nekik arra, hogy ezt a tipikus háborús szerzeményt megmenthessék a maguk számára. Kijelentették tehát, hogy ők: Kenderipari Részvénytársaság. Mikor megnéztük a birtokot, kerestük a kendert, amint hogy ha az ember elmegy Rómába, legelőszőr a pápát keresi, mert arról nevezetes a város, ha pedig elmegy Nápolyba, a Vezúvot keresi, mert az ott van. Elmentünk mi oda a borgányi uradalomba és egy nagy csillagvizsgáló horoskopussal kezdtük keresni, természetesen, hol a kender. Ne méltóztassanak csodálkozni, de a kendert nem tudtuk felfedezni sehol sem az 1835 katasztrális földterületen. Nem áll tehát a bizottságnak az a megállapítása, hogy a birtok kenderipari célokra használtatik. De tegyük fel, hogy ez a földbirtok tényleg kenderipari célokot szolgálna. Ebben az esetben is benne van a törvényben, hogy csak akkora földterület mentesíthető a törvény szigora alól, amekkora terület szükséges a kender gyártására, illetőleg olyan nagy földterület, amelyen annyi kender termelhető, amennyi a gyár fenntartásához szükséges. Ez a gyár azonban sem a trianoni vonalon innen, sem a trianoni vonalon túl nem létezik. Most, mikor már Magyarországhoz tartozik a terület, kijelentették, hogy ez a részvénytársaság a Szegedi Kenderipari Rt.-hoz tartozik és felebbezésükben azt az indokot hozták elő, hogy azért szükséges ennek a területnek a mentesítése, mert Magyarországon ők az egyetlen kendergyár. Ha ők az egyetlen kendergyár és nincs itt gyáruk, akkor kérdezem, hol van az egyetlen kendergyár? Tudomásom szerint Budapesten és ezenkívül Nagylakon, de másutt is számtalan kendergyár van, amelyek rendelkeznek gépekkel, vannak munkásaik és amelyek tényleg foglalkoznak kenderfeldolgozással. Ez az indok abszolúte légbőlkapott, hogy ők az egyetlen kendergyár, és ezért Magyarországnak szüksége van arra, hogy ez a terület mentesitsessék a kisajátítás alól. Azt mondja továbbá a részvénytársaság, hogy olyan erős kötésű föld a borgányi uradalom, hogy földjeit nem lehet vasekékkel, hanem csak gőzre, avagy villanyra berendendezett ekékkel megszántani. Hogy milyen mélységesen téved és milyen abszolúte rosszhiszemű ez a Strasser és évi Junius hó 21-én, szombaton. 81 König Rt. azt megvilágíthatom azzal, hogy mielőtt gróf Nákó Sándor ezt az uradalmat eladta 15—20 esztendőn keresztül, azon a birtokon állandóan faekével dolgoztak,(SzabóIstván: (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ma, faekével? Az lehetetlenség!) ugy értem, hogy yasekével, Nem gőzekével, hanem fa és vasból készült ekével. Nagyon örülök, hogy végszóra megérkezett az igen t. szakminister ur és figyelemmel hallgatja interpellációmat. Tehát, mint mondom, második perfid ürügye volt ennek a részvénytársaságnak az, hogy azért nem lehet ezt a földbirtokot földbirtok politikai célokra használni, mert csak gőzekével lehet megszántani. A biró ezt az indokot elhitte és így is terjesztette fel. Pedig 20 esztendő óta zombori és makói hagymás kertészek dolgoztak ezen a birtokon és ezekre nem lehet ráfogni, hogy gőzekéjük van, hanem igenis, szabályszerű rendes ekével és igával szántották meg azt a földet és évről-évre nagyszerűen virágoztak és pompásan ki tudták fizetni a bérlet árát a gróf részére és maguknak is biztosították a megélhetést és a kenyeret. Ez a feltevése tehát a részvénytársaságnak nem felel meg a valóságnak. Nézzük, hogy mennyiben felelnek meg a többi indokok. Földreform politikai célokra ebben a két nagyközségben a földbirtokrendező bíróság igénybe vette a Prónayak birtokát és b. Gerliczy Félix uradalmát. Dicséretére mondhatom ezekneka magyar uraknak, hogy megközelitőleg sem fejtettek ki akkora energiát és olyan kézzelfogható rafinériát az eljárás során, mint amilyen görcsös szívóssággal harcol ez a Strasser és König cég ezért a 2000 holdas háborús szerzeményért. Nem tudom eléggé ajánlani a két szakminister urnák, a földmivelésügyi minister urnák és az igazságügyminister urnák, akire a novella értelmében a végrehajtás bízva van, a figyelmükbe^ azt, hogy nagyon vigyázzanak, nehogy megtörténjen az a szerencsétlenség és katasztrófa, hogy amikor tényleg nemesi birtokokat vettünk el 30—40% erejéig, akkor megtörténjék az, hogy a Strasser és König cég a maga összeköttetéseivel, földalatti, földfeletti és égfeletti messze elható kezeivel meg tudja menteni ezt a tipikus háborús szerzeményt a földbirtok-politikai célokra való felhasználás elől, mert ba ez megtörténik, ez olyan erkölcsi pofon lesz a magyar közigazgatáson, az Országos Földbirtokrendező Bíróság és mindazokon a férfiakon, akik ebbe belejátszottak, amit elképzelni se lehet. De szégyene lesz a magyar históriának és szégyene lesz a mai időknek. A másik birtok 135 katasztrális hold, SanMarco hercegnő tulajdona. A hercegnő nagyon gazdag külföldi állampolgárnő, (B. Urbán Péter: Nem külföldi!) akinek Torontál vármegyében, megszállott területen kastélya, birtoka van s azonkívül Budapesten palotája, aki ezenkivül gyermektelen asszony, nincs családja, és akinek a földbirtokát mentesíteni kérte a bizottság és megbízott közegei azzal az indokkal, hogy a hercegnő azt a budapesti Jósziv és Jópásztor katholikus, nemes célokat szolgáló egyletekre kívánja fordítani. A legnagyobb lojalitással kész vagyok meghajolni a hercegnő jószive előtt, de kérdezem, hogy a budapesti Jópásztor és Jósziv egyesületeknek miért ne lehetne ennek a földnek jövedelmét adni, hiszen mi nem ingyen akarjuk azt a földet? Ha már a hercegnő ilyen kegyes célokat akar szolgálni, mért feledkezik meg a dolgozó muskásnépről, mért nem. nekik akarja adni azt a földet. Sokkal nemesebb lesz a cél, há a hercegnő a munkásoknak adja azt a területet, akik dolgozhatnak azon, és a hercegnő azt a pénzt, amit azok adnak érte a megváltás fejében mindig odaadhatja a Jósziv és Jópásztor egyesületnek. Az is benne van az indokolásban, hogy a fölct12*