Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-304

80 A nemzetgyűlés 304. ülése 1924 Igaz, hogy Rosenfeld Káinián földmives, részes aratómunkás, de egyszer saját beismerése szerint targoncán szilvát árusított. (Derültség a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon : Akkor kereskedő !) Nem pikantériákra vadászom. A kezemben van legalább még negyven ilyen eset az ország minden részéből, amelyeket szóvá tettem illetékes helyen, azonban csodálatos ridegséggel utasitják el ezeket a panaszokat Tény azonban az, hogy ha földreform ebben a mederben megy, akkor a magyar földreform komprommitálva van, akkor Magyarországon a földreform nem földreform, hanem kommunizmus, akkor joggal háborodnak fel Magyarországon a kisemberek a magyar földreform ellen. Én, mint aki egyik legerősebb küzdő harcosa vagyok a magyar földreformnak, tiltakozom ez ellen az eljárás ellen és kérem a ministerelnök urat, hogy amint megtalálta a helyes hangot Weiss Manfréd birtoka esetében, bár ott nagybirtokot képviselt, találja meg a helyes hangot itt is és nyugtassa meg azokat a kisembereket, akiktől derüre-borura veszik el a földet, hogy ez az eljárás törvényellenes, földreformellenes és gondoskodjék arról, hogy sürgősen terjesztessék a nemzetgyűlés elé javaslat, amely ugy a novellának, mint a törvénynek ezeket a lehetőségeit kiküszöbölje és lehetetlenné tegye, hogy kisemberektől bármily jogcímen elvehessek a földet és odaadhassák más kisembereknek. Ezzel kapcsolatban egyelőre a következő interpellációt vagyok bátor előterjeszteni (olvassa) : »1. Van-e tudomása arról a ministerelnök urnák, hogy csaknem az ország minden részében ugy mentesitik az előljáró közegek a nagybirtokokat a földreform alól, hogy a törpe- és kisbirtokosok, illetve iparosok és kereskedők törpeés kisbirtokait sajátítják ki? 2. Azonositja-e magát a kormány az OPB. ezen kétségtelenül földreformellenes ítélkezésével és eljárásával'? 3. Hajlandó-e a kormány sürgősen oly módosító javaslattal a nemzetgyűlés elé jönni, mely kizárja a jövőben teljesen annak lehetőségét, hogy törpe- és kisbirtokostól kisajátíthassák a földet, akármilyen felekezeti és akármilyen foglalkozású az illető? 4. Hajlandó-e addig is a kormányelnök ur olyértelmü nyilatkozatot tenni, amely félreérthetlenül feltárja a kormánynak a földreformellenes jelenségekkel szemben elfoglalt álláspontját!« Elnök : Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák. Szólásra következik? Bartos János jegyző: Lendvai István (Nincs itt!) Elnök: A képviselő ur nincs jelen, az interpelláció töröltetik. Szólásra következik? Bartos János jegyző: Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Az én interpellációm is ugyanabban a fogalomkörben mozog, amelyben Dénes t. képviselőtársam és barátom interpellációja. Már szóvátettem egy alkalommal azt a kérdést, amelyet most ismételten két jelen nem lévő minister urnák, az igazságügy és a'földmivelésügy ministerének ajánlok figyelmébe. Választókerületemben a múlt év októberében felszabadult a román megszállás alól több mint 2000 katasztrális hold földbirtok. Ebből 1835 katasztrális hold egy »Kenderipar Részvénytársaságinak nevezett társaságé, 135 katasztrális hold pedig Saint Marco olasz hercegnő tulajdona, Választókerületemben a földreformtörvény már végre volt hajtva, a végrehajtás során azonban sem az iparosok, sem a tisztviselők, sem pedig azok a felnőtt hadiárvák, akik képesek lettek volna földmiveléssel foglalkozni, nem kaptak földet évi június hó 2%én, szombaton. azon a címen, mert a bíróság azt állapította meg, hogy elegendő föld nem áll rendelkezésre. Mikor a felszabadulás, az átcsatolás megtörtént, természetes dolog, hogy ezen az agrárszocialista vidéken rendkívül nagy örömmel fogadták a 2000 katasztrális hold területnek Csonkamagyarországhoz A^aló csatolását, annál is inkább, mert számítottak rá, hogy vagy az egész 2000 hold, vagy annak igen jelentékeny része, földbirtokpolitikai célokra kisajátítható lesz. Mi történt azonban? Az történt, hogy annak ellenére, hogy erre a körülményre ráirányítottam itt a figyelmet és annak ellenére, hogy a földmivelésügyi minister ur megígérte, hogy a 2000 katasztrális hold földbirtok birtokpolitikai célokra lefoglaltatik és ígéretet tett arra vonatkozólag is, hogy ez a földbirtok az arra rászoruló nincstelenek közt osztatik szét, ez mindeddig meg nem történt. Annyit elértem, hogy a minister ur intézkedésére kijött egy kúriai bíró, akit nekem az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál működő egyik vezető állásban lévő főfunkcionárius ugy ajánlott, hogy egyike a legszoeiálisabb biroknak. A tárgyalást megtartottuk és ezen a tárgyaláson roppant szomorú és rendkívül elitélendő jelenetek játszódtak le. Ez a biró, aki a tárgyalás vezetésével meg volt bizva — hivatalos adatokat és ténykörülményeket állapitok meg —- Kiss Bertalan curiai biró volt Szegedről. Amikor a biró ur megérkezett, megindult az eljárás és annak ellenére, hogy előre levélben és szóbelileg is megkértem arra, hogy egyáltalában semmiféle összeköttetést ne vegyen fel a kisajátítást szenvedő földbirtokosokkal és hogy tegyen eleget az igazségügyminister ur által két ízben is kiadott ama rendeletnek, hogy az eljáró bíráknak nem szabad a földbirtokosoknál megszállniok, azoktól élelmezést elfogadniuk, kocsijukon bejönniök és annak ellenére, hogy az elöljáróságot külön felkértem, hogy gondoskodjék részére megfelelő szállásr51 és az elöljáróság gondoskodott is nagyszerű helyről és mindenről a világon, a biró ur mégis beleesett abba a hibába, hogy elfogadta a kosztolást. Amikor megtörtént a kiszállás, amelyben természetesen én is résztvettem, hogy ellenőrizzem és figyeljem az eseményeket, a biró ur annak ellenére, hogy azért mentünk ki, hogy egyrészt megvizsgáljuk a föld minőségét és gazdasági beosztását, másrészt, hogy megállapítsuk a gazdasági felszerelést és berendezkedést, azt, hogy milyen épületek vannak a birtokon, mennyibe kerültek, mindez őt nem érdekelte, mert az egész külső és belső vizsgálat alkalmával állandóan az ebédlőben tartózkodott. Amikor vége volt az eljárásnak, megirtam a felebbezóst, beadtam a bírósághoz, jelentést tettem szóbelileg is a történtekről a bíróság elnökének, aki megígérte, hogy a dolgot korrigálni fogja. Természetes dolog, hogy ilyen előzmények után ugy szólott Kiss Bertalan kúriai biró ur felterjesztése, hogy ez a birtok nem sajátítható ki, nem sajátítható pedig ki négy indoknál fogva. Először azért, mert a birtokon intenzív gazdálkodás folytatódik, másodszor azért, mert ott csak gőzekével lehet szántani, harmadszor azért, mert ez a földbirtok ipari célokra használtatik fel, és negyedszer azért, mert ha felosztanák, abban az esetben 1000 munkásnak nem tudnának foglalkozást adni. Anélkül, hogy adatokat és hiteles elöljárósági bizonyítványokat olvasnék fel, nagyon könnyű kimutatnom, hogy a négy indokolás, amellyel a biró ur alátámasztani akarja a maga hibás felfogását, teljesen légből kapott és valótlan. Valótlan pedig azért, mert ez a birtok először is a törvény értelmében 100% erejéig kisajátítható. Miért? Azért, mert háborús szerzemény. Ez a birtok egy részét képezi gróf Nákó Sándor volt fiumei kormányzó