Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-304
r  nemzetgyűlés 304. ülése 1924, elzárással és^ 30—30.000 korona pénzbüntetéssel, mivel dr. Dénes István nemzetgyűlési képviselő beszámoló^ gyűlését kérelmezték 1 8. Hajlandó-e a belügyminister ur sürgősen intézkedni, hogy ezek a cárisztikus és földmunkás-üldöző állapotok Békés megyében megszüntettessenek és ismét helyreállittassék az eddig megvolt nyugalom és béke? 9. Hajlandó-e a belügyminister ur sürgős vizsgálatot elrendelni az orosházai járás uj főszolgabirája ellen, hogy milyen címeken üldözteti a járásába tartozó magyarországi munkáspárti szervezeteket és azok vezetőit 1 Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. A gyorsiróktól most értesültem, hogy Dénes István képviselő ur beszéde során Vanczák János képviselő ur közbeszólva a következő kijelentést tette: »Hol van az a belügyminister, aki az ilyen csirkefogót kirúgja?« Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy az ilyen hang használata egyáltalán nem illik a parlament nívójához és méltóságához, s a képviselő urat ezért a durva kifejezésért rendreutasítom. (Helyeslés a jobboldalon. — Vanczák János: Helyes!) Szólásra következik? Bartos János jegyző: Dénes István! (Felkiáltások jobbfelől : Megadjuk!) Dénes István: T. Nemzetgyűlés! Már két ízben halasztottam el interpellációmat. Arra való tekintettel, hogy a szüneti tanácsok a földreformbíróságnál dolgozni fognak épen ezekben az ügyekben, szükségesnek tartom, hogy akár a ministerelnök ur, akár a földmivelésügyi minister ur megnyugtató választ adjon és tiszta helyzetet teremtsen bizonyos kérdésekben. Interpellációm a jelen földreform-ügyben semmiféle leleplezést nem céloz, hanem kizárólag bizonyos ferde jelenségeket akarok kiküszöböltetni a földreformeljárásból. A földreformeljárásnak köztudomásúlag s a földreformtörvény 1. §-a szerint is az a célja, hogy a nagybirtokokból adjanak földet, a nagybirtokok túltengését szüntessék meg, de semmi körülmények között sem lehet célja az, hogy a földet az egyik kisembertől elvegyék és odaadják a másik kisembernek. Ha ez volna a földreform célj kommunizmus volna; akkor mondjuk ki egyenesen, hogy mindenkinek földjét vegyük el és adjuk oda ugy, ahogy azt legjobbnak, legcélszerűbbnek és légin dokoltabbnak látjuk. Az igen t. ministerelnök ur a napokban Weiss Manfréd nagybirtokának földreformügyével kapcsolatosan azt a kijelentést tette, — és ezzel meg is felelt már tulajdonkép interpellációm lényegére — hogy a földreformnak nem az a célja, hogy valakitől elvegyék a földet a szükséges mértéken felül, legkevésbé pedig az a célja, hogy elvegyék a földet, mondjuk a zsidóktól azért, mert azok zsidók. A ministerelnök ur igen helyesen azt mondotta, hogy a földreformnak célja az, hogy a nagybirtok túltengését megszüntessék. Nézzük meg már most, hogy ezzel szemben mi a tényállás és milyen Ítéleteket hoznak a földreformbiróságnál. Felhozok néhány krasz esetet, hogy a nemzetgyűlés később foglalkozzék ezzel a kérdéssel. Weiszbrunn Adolf 1910-ben vett Kisújszálláson 28 katasztrális hold földet. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság Ítéletet hozott és elvette tőle ezt az 1910-ben. tehát 14 esztendővel ezelőtt vásárolt földet — amely nem nagybirtok — azon a címen, hogy ötven éven belül szerezte, továbbá azon a címen, hogy 1916-ig ipart űzött. Ezek nem jogcímek erre. Ha ez megmaradhat, ha ez az ítélet igy helytállhat, akkor méltóztassék kimondani azt, hogy mindenkinek elveszik földjét, aki ötven NAPLÓ xxv. évi június hó 21-én, szombaton. 79 éven belül szerezte; akkor az ötven éven belül gazdát cserélt birtok mind kisajátítható kivétel nélkül. Akkor ne tessék külömbséget tenni ember és ember között, ne tessék külömbséget tenni Weiszbrunn és nem Weiszbrunn között, hanem akkor mindenkiét el kell venni kivétel nélkül. (Halász Móric: Ez tiszta kommunizmus!) Ugy van, ez tiszta kommunizmus. Amit ebben az esetben a földbirtokrendező bíróság csinál, az tiszta kommunizmus, ami az én jogi felfogásommal nem egyeztethető össze. Törhetelen hive vagyok annak a felfogásomnak, hogy Magyarország csak ugy állhat talpra, ha a túltengő nagybirtokrendszer megszűnik, azonban Isten őrizzen attól, hogy odáig menjünk el, hogy kisemberek földjét vegyük el azon a címen, hogy ötvenéven belül szerezték, vagy azért mert bizonyos időpontig ipart űztek. Még csak azt bátorkodom megjegyezni, hogy ennek a Weiszbrunn Adolfnak egyik fia — az egyetlen, akit felnevelt — a magyar hazáért hősi halált halt. Súlyos érv ez s fájdalom, ezt a körülményt sem méltányolta az igen t. földreformbiróság. (Barla Szabó József: Jobb lett volna, ha a képviselő ur érdeklődött volna aziránt, hogy Weiszbrunn fia hogyan halt hősi halált.) T. képviselőtársam, ez ugy halt hősi halált, hogy kinn volt igen sokáig az olasz fronton (Barla Szabó József: Jobban ismerem én a körülményeit !) s ott szerzett súlyos betegségben halt meg. Ez hősi halott. (Barla Szabó József: Csak az igazságot kell idehozni uram ! ) T. képviselő ur, az a kérdés igaz-e, hogy a háborúban, a fronton szerzett betegségében halt meg vagy sem 1 Ha ön kiváncsi a bizonyítványokra, átszolgáltatom önnek. De nem is ez a lényeges. Itt a lényleg az, hogy Weiszbrunn Adolfnak 20 esztendővel ezelőtt szerzett 28 hold földjét kifejezetten azért vették el, mert zsidó. Itt nincs semmi ellenérv, semmi mentség. Itt a Weiszbrunn-esetnél megjegyzem még, hogy ott van Fegyverneken, a határban OkányiSchwarcz Gyulának 3124 és fél ezer katasztrális hold földje; mellette van Csabacsüdön 3466, a szomszédban 1540 és Nagykörűben 298 katasztrális hold földje. Azt sem mondhatjuk tehát, hogy nincs ott elegendő nagybirtok. De nem vettek el Okányitól annyit, amennyi elegendő és szükséges lett volna a földigénylők részére, hanem elvették ettől a szerencsétlen kis embertől a 28 holdját és — ami a legjellemzőbb, — odaadták egy Pápay nevű urnák, akinek Kisújszálláson 300 katasztrális hold földje van. Méltán kapcsolódik ehhez az esethez Kántor János esete is. Mándy Gézának csak ebben a határban van 3338 katasztrális hold földje; egyebütt még többje van. Ennek ellenére nem Mándytól vették a földreform céljaira szükséges földet, hanem elvették Blau Ignác kilenc katasztrális hold földjét, még pedig azért, mert igaz ugyan, hogy földmiveléssel foglalkozik Blau Ignác, de cipészmestersége is van neki. Elvették Auspitz Ábrahámnak 25 hold földjét is, — pedig ez az ember kimondottan földmives, — azért, mert állítólag 1923-ban levágott két darab marhát, hat darab borjut és három darab birkát, neki tehát mint mészárosmesternek földre nincs joga. (Halász Móric: Ausspitz Ábrahám nem, lehet földmives!) Beregm egy ében, Szabolcsban, Szatmárban vannak zsidó földmivesek, s ez ott van véletlenül. — (Rothenstein Mór: Miért ne lehetne földmives, ha Móricz lehet földbirtokos! — Derültség.) Vannak ott igenis zsidó földmivesek, amiről magam győződtem meg személyesen, mielőtt idejöttem volna interpellációmmal. Éosenfeld Kálmántól, — aki nyomorult földmunkás, részes arató s ebből él, — elvettek^ hét katasztrális hold földet. Azt mondja az Ítélet : 12
