Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-304

78 Â nemzetgyűlés 304. ülése 1&24. indultak a. zaklatások. A földmunkások vezető embereit csendőrséggel zaklatják, berendelik őket a főszolgabirósághoz s minden ok és jogcím nél­kül törvény ellenére megbüntetik. Ez történt Nagyszénás községben is. • Ebben a községben, amelynek körülbelül 5000 lakosa van, két nagy uradalom van. A két nagy uradalmat két nagy­bérJő bérli. A nagyszénási földigénylők törvény szerint igényelték ezt a bérletet. Az uradalom, amelynek birtokából a csendőrök bírnak bérlete­ket, még pedig ingyen, ugy látszik, a csendőrség­hez fordult segélyért, pedig a földmunkások tör­vényesen járlak el. A csendőrök kiszáltak a ve­zető embsrekhez, lefogták őket, berendelték a csendőrségre, meghurcolták őket s elkobozták pénzüket, irataikat. Borzasztó eljárást indítottak meg ellenük, amely abban jelentkezik, hojy a magyar földmunkások vezetőit odalent nem enge­dik dolgozni, hanem nap-nap után hurcolják mindenfelé. Sőt Orosháza főszolgabírója — aki, ugy látszik, uj ember és nem tudja, hogy Békés vármegyében már nem lehet terrort csinálni, mert ott a földmunkásság már intelligens, nagyon tanult, művelt, civilizált és annyira szocialista, annyira szociális érzésű, hogy jöhet oda akár­milyen főszolgabiró, akárhány főispán és akár­hányszor fogadja meg az uj főispán, hogy letöri az agrárszocializmust, azt letörni már nem lehet Békés vármegyében (Farkas István : Minket már kiirtottak egypárszor !) — mondom, ez az uj fő­szolgabiró Nagyszénás földigénylőinek kérelmét, akik táncvigalmat akartak rendezni, a következő jogcímen utasította el (olvassa) : »Elutasítom a kérelmet, mert az iratokhoz másolatban csatolt csendőri jelentés szerint folya­modó, társaival együtt 752 nagyszénási lakostól nagyobb összeget csalt ki azon a címen, hogy a kishaszonbérleteket meghosszabbíttatja, s így mint megbízhatatlan embernek mulatság tartására a rendőrhatósági engedélyt rnegadhatónak nem találom annál is inkább, mert ott hasonló cselek­mények elkövetésére nagyobb alkalma nyílnék.« (Mozgás a ssélsőbaloldalon.) íme, így akarják beléjük fojtani azt a lehe­tőséget, hogy földigényeiket érvényesítsék. A másik eset Csorvás községben történt. Csor­váson a választóim beszámoló beszédre kértek engedélyt- 1924 május hó 4-én kellett volna meg­tartanom a beszámolót. Értesítés nem gött, a csendőrség kiszállt, a főjegyző jelen volt. s meg­tartottuk a beszámolót annak rendje-módja sze­rint. 1924 május 7-én kapjuk a következő vég­határozatot (olvassa): »A beszámoló beszédet nem engedélyezem, mert a köznyugalom megóvása szempontjából aggályosnak tartom közvetlen má­jus elseje utáni napokban politikai népgyülések­nek nyílt téren leendő tartását, mert közelfekvő a veszély, hogy egy politikai népgyűlés kereté­ben elhangzó kijelentések e megbízhatatlan ele­meknek épen május 1-ével kapcsolatosan tapasz< talt ideges nyugtalanságát csak még jobban fokoz­nák és tápot nyújtanának egy esetleges rendza­varásnak, melynek következménye a lakosság, de meg a gyűlés rendezői érdekében sem kívá­natos.« (Meskó Zoltán: Az álmoskönyvet kell fel­olvasni. — Derültség bal felől.) A főszolgabiró tehát május 4-én félt attól, hogy május 1-én valami zavargás lesz. Ugy lát­szik, Orosháza uj főszolgabirája előtt a csorvási nép megbízhatatlan, de egyetlen ízben sem hallottam még, hogy Orosháza főszolgabirája fel­emelte volna szavát aziránt, hogy a Wenckheim grófok és bérlőik ne adjanak ma is a munkásaik­nak 12 — 14.000 korona napszámot. Ezt a jeles főszolgabírót nem láttam ott, midőn a csendőrök bántalmazzák és srilyosan inzultálják a csorvási lakosságot; ezt a jeles főszolgabírót sehol sem évi június hó 21-én, szombaton. látom akkor, amikor arról van szó, hogy a mér­hetetlen szociális nyomorúságot Csorvás község­ben némileg enyhítsék. De rögtön jelentkezik, mihelyt egy törvényesen megválasztott képviselő­nek beszámolóját kell megakadályozni. Ez a jeles főszolgabiró azonban nem állt meg itt, hanem tovább ment és vizsgálatot inditott kihágás miatt azok ellen a szerencsétlen emberek ellen, akik május 4-ére összehívták a gyűlést a beszámoló beszédre, s akik a főszolgabiró mulasz­tása miatt csak 7-én kapták meg a 4-ére szóló betiltó végzést, s ezeket az embereket megbüntette hat-hat napi elzárásra és 30—30.000 korona pénz­büntetésre. (Vanczák János : Hol van az a belügy ­minister, aki az ilyen csirkefogót kirúgja!) Azt hiszem, ez klasszikus példája annak, hogy Békés megyében egy tendenciózus, nem tudom, honnan irányított, határozottan munkásüldöző közigazgatási eljárás folyik, amely, ha sürgősen nem nyer orvoslást, ha a belügyminister ur sür­gősen nem intézkedik, hogy ez a minden irányba kiterjedő határozott célzatú közigazgatási zaklatás megszűnjék, a következményekért, amelyek a békés vármegyei intelligens földmunkásság körében előállhatnak, feltétlenül a főszolgabiró, illetőleg a közigazgatási kormányzat felelős, mert határo­zottan szerencsétlenségnek és közérdekellenesnek tartom, hogy épen aratás idejében, épen ezekben a súlyos napokban ilyen, észszerűnek igazán nem nevezhető eljárásokat kövessenek. Van még egy csomó ilyen szerencsétlen intéz­kedése a békésmegyei közigazgatásnak. Nem akarom az időt húzni s ezért csak két klasszikus esetre mutattam rá. Remélem, a belügyminister ur — amint meg is Ígérte — meg fogja találni a módját annak, hogy ezek ellen a hatáskörüket túllépő közigazgatási tisztviselők ellen haladék­talanul megindítsa a vizsgálatot, Interpellációm a következő (olvassa): »1. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy Orosháza járás uj főszolgabirája és illetve Békés vármegye alispánja hajszát kezdett a magyar­országi munkáspárt békésmegyei szervezetei ellen 1 ? 2. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a csendőrséget uszította a nagyszénási és a nagyszénás-ujpusztai földigénylők vezetői ellen, amiért a törvény értelmében igényelni merészelték egy ottani nagybérlet területét ? 3. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a csendőrök elkobozták a földigénylők által utazási és eljárási célra összegyűjtött több­ezer koronát, valamint ugyanezen ügyekre vonat­kozó magánlevelezéseket és iratokat í (Vanczák János : Ez a földreform végrehajtása! Elkobozzák az iratokat és a pénzt ! — Zaj- — Elnök csenget.) 4. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a tótkomlósi földmunkásság által a tótkomlósi polgárok áldozatkészségéből felépített és tulajdonukat képező otthont az orosházai járás uj főszolgabirája Békés vármegye alispánja ren­deletére és utasitására lezáratta és lehetetlenné tette a földmunkásság kulturális és gazdasági életét 1 5. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy azok a csendőrök, akik a nagyszénási földigénylők ügyében eljártak, maguk is érdekel­tek, mivel az igényelt nagybirtokból kedvezmé­nyes bérleteket birnak ? 6. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy az orosházai járás uj főszolgabirája a föld népének egyszerű táncmulatság engedélye­zése iránti kérését hamis és valótlan ürügyekkel elutasítja és nem engedélyezi ? 7. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy az orosházai járás uj főszolgabirája saját mulasztása miatt a csorvási magyarországi munkáspárt vezetőségét büntette meg hat-hat napi

Next

/
Thumbnails
Contents