Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-302

~A nemzetgyűlés 302. ülése 1924. évi június hó 18-án, szerdán. 41 nek megválasztassanak, és azt a kedvezményt nyújtja nekik, hogy az alatt az idó alatt, amig képviselők, tisztviselői illetményeiket is megkap­hatják. Mindenesetre az a szempont vezette az akkori kormányt és megelőzőleg a Friedrich-kor­mányt is, amely hasonló rendeletet bocsátott ki, hogy az ország tisztviselői gárdája, az ország értei misegének elitje ne vonassék ki a politikából, hanem részt vehessen benne, és azok a tisztvise­lők, akik esetleg annyira gyenge anyagi viszonyok között varnak, hogy nem volnának képesek csupán képviselői jövedelmükből megélni, igy nemiképen szilárdabb alapon állhassanak. Azonban ez a ren­delkezés is kizárja azt, hogy valaki egyidejűleg két funkciót, két jurisdictiót végezzen, mert a ren­delet azt mondja (olvassa): »A nemzetgyűlési kép­viselővé választott közszolga ati alkalmazott hiva­tali állását megtartja, azonban megválasztása nan­jától képviselői minősége megszűntéig az állásával járó hivatali szolgálat alól fel van mentve.« Ezzel szemben Krakker Kálmán t. képviselő ur és polgármester ur egy személyben a Váci Hír­lap 1124. évi június hó 15-én megjelent 26. számá­ban egy nyilatkozatot tett, amely a következőképen hangzik /olvassa). »Arról, hogy lemondottam volna a mandátumomról — váiaszol képviselőnk — ne­kem kellene tudni De nem történt meg és egy­hamar nem is történik meg. Összeférhetlenségé­met szabályszerűen a nemzetgyűlés elnökének pol­gármesterré tortént megválasztásom után, miként ezt a Váci Hirlap meg is irta, bejelentettem; de az összeférhetlenségi bizottság csak tegnap volt abban a helyzetben, hogy ügyemben az előadóját megválassza Oberhammer Antal pécsi képviselő személvében, s határozatot sem hozhatott, mert megválasztásom ellen kérvényt adtak be, s mig erról nem dönt a Delügyminis-ter, a bizottságnak nincs is munkája. A hírlapi közlésekből azt látom, hogy sok az eszkimó illetve önjelölt, kik a lapok­ban elhelyezni próbálják lemondásomat, hogv utána egy uj hirben saját jelöltségüket hozzák for­galomba. Hát kérem, jókora mrelmet kérek.« Ugyancsak ebben a Váci Hírlapban, amelyben megnyugtatta önmagát és a választókerületet, hogy Oberhammer barátja kezébe van letéve jövendő­beli sorsa — és ebből kifolyólag, ugy látszik, nyugodtan ül kettős székében, — közvetlenül az első oldalon van az uj polgármester elnöklete alatt megtartott első közg\^űlésről szóló tudósítás. E tudósítás szerint ezen" a közgyűlésen játszódott le az a pikáns jelenet, hogy az elnöki bejelentés után felállott az egyik képviselőtestületi tag, Füle Kálmán, aki — amint a Váci Hirlap irja — a következőképen kezdte meg beszédét : »Kedves, szeretett nagyságos képviselő és polgármester ur!« Lehetetlenség az, hogy egy ember egyszerre két állást töltsön be. Ha már egyházi téren mél­tóztatnak is koncedálni, hogy egy időben egy sze­mély nagyprépost is legyen és amellett népjóléti miniszter is, ha ez a ket állás összeegyeztethető is és ha el is fér egy marokban, ha már egyházi téren ilyen bő nagyon nagy mértékkel mér is ez a nemzetgyűlés, illetőleg ez a kormány, méltóz­tassanak legalább ezt a mértéket az etika és az alkotmányjogi felfogás szemmértéke szerint sokkal szigorúbbra fogni, ha nem papokról, ha nem világi funkcionáriusokról van szó. Ez a törvény, amelyet bátor voltam felolvasni, nem hiába állapította meg, hogy köztisztviselő nem lehet képviselő, és amennyiben képviselővé megválasztják le kell mondania állásáról, vagv nyugdíjba kell mennie. Ha ez igy folytatódik, hogy az igen t. képviselő ur és polgármester ur egy személyben megnyugtatja önmagát és válasz­tóit, hogy még nagyon soká kell várni, mert hi­szen választását megfellebbezték, ez azt a gyanút ébreszti fel, hogy ó ezt a kettős állapotot, köz­jogi állásának kétpupu tevéjét készakarattal tovább akarja etetni-itatni, tovább akarja fentartani és tovább akar ebben az állapotban megmaradni. Nincs erre szükségünk. Nekünk arra van szük­ségünk, hogy igenis minél több független olyan képviselőnk legyen, aki a kormám'tól semmiféle kegyet nem vár. Az igen t. polgármester ur, mint polgármester alá van rendelve a m. kir. belügy­ministernek, aki azt tesz vele, amit akar, akkor függeszti fel, amikor akarja. Ha van egy ilyen kép­viselőnk, aki alá van rendelve, minden tekintetben a m. kir. belügyministernek, hogyan fogja az ön­állóan és függetlenül megmondani véleményét a belügyminister úrral szemben, hogyan fogja a belügyminister urat kérdőre vonni, hogj'an fog a belügyminister úrral szemben vádat emelni ? (Propper Sándor: Ahogy kormánypártiak vádat szoktak emelni!) Bocsássanak meg baloldali ülő kedves képviselőtársaim, épen ez volna a leg­fontosabb feladata annak a nemzetgyűlési kép­viselőnek azzal a kormánnyal szemben, amely költségvetést, zárszámadást négy éven keresztül elfelejtett bemutatni a nemzetnek, amely teljesen a maga szakállára gazdálkodik, ugy, amint neki tetszik. Nagyon fontos az, hogy olyan képviselők legyenek ebben a nemzetgyűlésben, akik a kor­mánnyal szemben kérlelhetetlenek, akik nem fél­nek a kormánytól, akik vádat emelnek s bátran har­colnak és küzdenek ezzel a kormányzattal szemben. Olyan képviselőktől azonban, akik a minister uraknak alá vannak rendelve, ezt a határozott és kemény gerincet hiába várja a nemzet és a nemzet­gyűlés." (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Halljuk az interpellációt !) Itt van a kezemben a Parlamenti Almanach, amelyben számszerint meg van állapítva, hány köztisztviselő van a nemzetgyűlésben. Rámutatok arra — és tetemre hivom az igen t. mostani kor­mányt, — hogy különös nagy előszeretettel töre­kedett arra, hog3 r főszolgabirákat és polgármestere­ket n3'erjen meg mandátumok vállalására. (Lendvai István : Nehezen álltak ellent a kérésnek !) Eszembe­juttatja ez azt a marostordamegyei választást, amelyen magam is jelen voltam, s amelyen a kor­mán)" -szintén egy főszolgabirót léptetett fel, s ezzel a kerületet a legkellemetlenebb helyzetbe hozta. Miért ? Mert azt mondották a választók : Ha nem választjuk meg a főszolgabíró urat képviselőnek, itt marad a nyakunkon és kancsukázni, gyilkolni, ölni fog bennünket hat esztendőn keresztül. Inkább menjen és viselje a képünket abban a cifra, sok tornyú palotában. Es el is jött az igen t. honatya és itt volt. (Lendvai István : És a nép boldog volt !') Ezt a szisztémát, amely ellenkezik az erkölccsel és a tisztességgel, nem lehet meghonosítani. Nem olvasom fel azoknak a képviselőknek a nevét (Halász Mórié : Kizárási ok nem forog fenn ellenük !) — mert tudom, hogy ilyen előrehaladott időben nem kíváncsi rá a t. Nemzetgyűlés — akik mint polgármesterek és főszolgabirák kerültek be ide a nemzetgyűlésbe, (Lendvai István : Egységes polgár­mesteri front !) bizonyára részben azért, mert nagyon eredményes munkásságot fejtettek ki, és igy a választópolgárok szeretete és bizalma alap­ján jutottak képviselői mandátumhoz, részben azonban olyanok is vannak közöttük, akiket azért választottak meg, hopy ezektől a polgármesterek­től és főszolgabiráktóf megszabaduljanak. (Dénes István : Halljuk az interpellációt !) Ezek után a következő interpellációt intézem az összkormányhoz (olvassa) : »1. Hajlandó-e a kor­mány az 1901 : XXIV. te. 1. §-ának érvényt szerezni s a váci kerületben a képviselői választást kiíratni ? 2. Hajlandó-e a 2200/1922 M. E. számú választó­jogi rendelet vonatkozó szakasza érteimében Krak­ker Kálmán váci polgármester jogi helyzetét tisz­tázni, és megóvni a képviselői függetlenséget, mint NAPLÓ XXV. 8

Next

/
Thumbnails
Contents