Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-302

40 A nemzetgyűlés 302. ülése 1924. évi június hó 18-án, szerdán. hogy itt majd megint paragrafusok lesznek, ame­lyek lehetővé teszik azt, hogy az objektiv tudo­mány élői elvonassanak a zsidó fajú hullák. Nincs jogom azonban ennél a kérdésnél tovább insistálnom, mert amennyiben nem ugy lesz, mint ahogyan a minister ur válasza sejteti, ugy is mó­dunkban lesz az esetleges anomáliákat szóvá tenni. Nagyon örülök annak, a kijelentésnek, amely a minister ur ajkáról elhangzott, amikor azt mon­dotta, hogy semmiféle politikai laktika az ilyen kérdéseket ki nem bérelheti, magáévá nem teheti ; de ne méltóztassék ezt mindig erre az oldalra cimezni, t. minister ur ! Én örültem volna a leg­jobban, ha ezt a kérdést a túlsó keresztény oldalról vetették volna fel, ahol kétségtelenül épen ugy fel vannak háborodva a keresztény nemzeti lelkek, mint itt ; sőt tovább megyek, nem az első eset, amikor azt mondom, hogy onnét a liberális, humá­nus és demokratikus oldalról vártam volna első­sorban ennek a kérdésnek felvetését, ahonnan minden kérdést fel tudnak vetni, amikor egy fajról van szó, egy faj sérelmeiről, egy fajnak esetleges vallási serelmeiről. Újból utalok arra, hogy mióta keresztény nem­zeti uralom uralkodik állítólag ebben az országban minden vallásgyalázás a keresztény vallások ellen történt. Utalok arra, hogy épen a liberális és hu­mánus, a vallást magánügynek hirdető szociálde­mokrácia részéről történt meg az, hogy az ő uszí­tásukra ugyancsak Pécs városában egy szerencsét len etbolonditott fiatal munkás az oltári szentséget gyalázta meg. Szeretném, ha egyszer épen arról az oldalról, az emberiségnek a vallás tiszteletének hirdetőinek oldalról mutatnak meg azt, (Propper Sándor: Gondolkozzék csak a saját fejével I) hogy nem szigetelődnek el tőlünk, mihelyt a katho ikus vagy református vagy unitárius vagy bármilyen más, nem zsidó vallásról van szó, és nemcsak olyankor szólalnak fel, — mint ahogyan felszólal­nának kétségtelenül — ha valaha megtörtennék, hogy akár szakszervezeti munkás, akár más egyszer nem a keresztény, hanem a zsidó vallásnak szent­ségeit és kegyeleti tárgyait gyalázná meg ezen a keresztény nemzetinek mondott Magyarországon. (Drozdy Győző : A debreceni nagytemplomot ki gyalázta meg ? — Zaj.) Ezeknek előrebocsátását tartottam szükséges­nek ahhoz a kijelentésemhez, hogy a kullusz­minister ur válaszát tisztelettel tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat: méltóztatik ea kul­tuszminister urnák Lendvai István képviselő ur interpellációjára az igazságügyminister ur nevében is adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (igen 1) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Ki a következő interpelláló ? líartos János jegyző : Csik József ! (Nincs itt !) Elnök: A képviselő ur nem lévén jelen, inter­pellációja töröltetik. Következik ? líartos János jegyző : Kiss Menyhért ! Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés Î (Zaj ) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Kiss Menyhért: A budapesti újságokban meg­jelent az a hir, hogy egyik képviselőtársunkat, Krakker Kálmánt Vác városa polgármesterének választotta meg. (Éljenzés jobbfelől. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon — Propper Sándor: Bolsevista , volt, miért éljenzik ?) Elnök: Propper képviselő urat ezért a kifeje­zéseért, hogy Krakker képviselő ur bolsevista volt, rendreutasítom (Propper Sándor: Bebizonyí­tottam ! Ráolvastam !) A képviselő urat másodszor is rendreutasítom, s ha igy folytatja, kénytelen leszek a házszabályok értelmében intézkedni. (Zaj a szélsőbaloldaton. — Pikier Emil: Bethlen Genuá­ban Csicserinnel egy asztalnál vacsorázott. — Állandó zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ; ne méltóztassanak a szónokot zavarni ! Kiss Menyhért képviselő urat kérem, méltóztassék beszédét foly­tatni. Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Ez az inci­dens, amely itt most lezajlott, azt mutatja, hogy amig egyfelől teljes örömnek és szeretetnek ör­vend Vác uj polgármestere, addig másfelől olyan hangok hallatszottak, amely más véleménynek vol­tak kifejezői. Amikor őt az első alkalommal meg­támadták, örömmel vettem tudomásul, hogy a Pest vármegye területén működő bizottság őt igazolta és működését olyannak találta, amely ellen nem lehet kifogást tenni. Mindazonáltal megállapítást nyert, hogy ő — kiknek vagy kiknek nem a fel­kérésére — a kommunizmus alatt bizonyos funk­ciókat teljesített, amelyeket, ugy látszik, már el­felejtettek, s ame.yek nem alkalmasak arra, hogy őt kompromittálják. Nem is szándékozom ezekről a fátyolt fellebbentem. Megválasztása engem kizárólag alkotmányjogi szempontból érdekel. A magyar alkotmányos élet­nek egyik pièce de resistence-a a képviselői függet­lenség biztosítása. Az 1901 : XXIV. tc.-ben meg van állapítva, hogy kit lehet képviselőnek megválasz­tani és hogy a képviselői függetlenség hogyan van biztosítva a magyar törvényhozásban. Igaz ugyan, hogy ezzel a törvénnyel szemben a mostani kor­mány kiadta a 2200. számú ministerelnöki rendele­tet, amelynek alapján a választásokat elrendelte és amelyben újból megállapította az országgyűlési képviselővé választott köztisztviselők jogi helyze­tét, mindazonáltal minthogy bizonyos frivolitást látok abban a nyilatkozatban, amelyet Krakker Kálmán igen t képviselőtársam a Váci Hírlapban tett, — amelyet fel fogok olvasni és amely arra vonatkozik, hogy eszeágában sincs és nem hajlandó lemondani mandátumáról, ugy látszik, hosszabb időn keresztül két állását együtt kívánja megtar­tani — szóvá teszem itt a kérdést és felhívom a kormány figyelmét arra, hogy ezt az anomáliát szüntesse meg. T. i. lehetetlennek tartom, hogy valaki egyidőben a képviselőség mellett akár törvényhatósági, akár állami tisztviselő is leg3 r en, kivéve azt a hat esetet, amelyet az összeférhet­lenségről szóló törvény 1. §-a megemlít. A polgár­mester urnák ezért feltétlenül választania kell vagy a mandátum, vagy a polgármesteri állás meg­tartása között. Mit mond az összeférhetlenségi törvény ? Azt mondja, hogy (olvassa) ; »Országgyűlési kép­viselő nem viselhet olyan hivatalt, nem foglalhat el olyan állást, mely a korona kijelölésétől, vagy a korona, a kormány, a kormányközegek kínevezé­sétől függ és fizetéssel vagy díjazással jár. Kivétet­nek az általános szabály alól : 1. a magyar királyi ministerek, 2. mindegyik m. kir. ministeri tárcá­nak egy-egy államtitkára, 3. a budapesti országos intézetek igazgatói, 4. a fővárosi közmunkatanács elnöke vagy alelnöke és kinevezett tagjai, 5. az országos közoktatási, képzőművészeti, magyar nem­zeti múzeumi tanács, a muzeumok és könyvtárak országos tanácsa és főfelügyelősége, az országos műemlékek bizottsága, országos gazda-, országos vízügyi műszaki tanács, országos állategészségügyi tanács, közegészségügyi és igazságügyi orvosi tanács, valamint az országos ipari és kereskedelmi szakoktatási tanács és az országos ipartanács tag­jai, 6. a budapesti kir. egyetem és műegyetem tanárai.< Azután itt van a 4. §-ban, hogy (olvassa) : »Az országgyűlési képviselőseggel össze nem férő állást foglalnak el : 1. a törvényhatósági és községi tisztviselők . . .« Az 1922 évi 2200. számú ministerelnökségi ren­delet, amely a képviselőválasztások kiírására vonat­kozik, ezzel szemben uj megállapítást foglal magá­ban, t. i. megengedi, hogy tisztviselők képviselők-

Next

/
Thumbnails
Contents