Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-302
A nemzetgyűlés 302. ülése 1924. évi június hó 18-án, szerdán. 35 hallgatók ugyanis egy fogkefét vizbe mártva utánozták a temetési beszentelést. A hallgatók nem jelentették azonnal az esetet, ugy hogy most folytatjuk a vizsgálatot. A boncteremben a zsidó hallgatók az egyházi szertartás kigunyolása után ezt a megjegyzés tették a holttestekre : »Most már mehetsz a mennyországba!« Annyi bizonyos — mondja szórói-szóra a rektor ur — hogy a keresztény hallgatók tegnap nem voltak agresszívek. Az utcán a zsidók kezdték a verekedést. Megütöttek egy keresztény hallgatót, mire az utcán álló rendőr közbelépett. Erre a zsidó hallgatók segitséget hivtak és egész tömeg verődött össze, köztük a zsidó sportklub tagjai, stb. A végén ezt mondja (olvassa) : »A keresztény hallgatók mindvégig nyugodtan, csendesen viselkedtek. Ez az eset hiteles története.« Junius 1-én Nagy József dr. rektor ur azt mondja, hogy ez az eset hiteles története, ugy ahogy ő nyilatkozatában kifejtette. Ezt a nyilatkozatot ő nem cáfolta meg azóta sem, hogy az úgynevezett hivatalos vizsgái at megindut. Kérdezem : az az előadása volt-e hiteles a rektor urnák, vagy ez az előadása? És mennyire kell becsülnöm egy egyetemi rektor intellektuális szinvonalat, ha egyszer teljes felelősséggel igy tünteti fel hitelesnek a történteket, azután pedig, mikor már felülről megindult egy vizsgálat — ki foi om fejteni — kétségtelenül elpalástoíasi célzattal, (Gr. Klebelsberg Kunó vallÄs- és közoktat sügyi minister: Kikérem magamnak!) akkor egeszén máskép. (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Kikérem magamnak! Semmifele el alástolási szándék nincs, a rektor ur a legkorrektebbül járt el ! — Zaj a balközépen. — Kiss Menyhért: Akkor miért nyilatkozik kétféleképen ?) El ök: Csendet kérek, képviselő urak! Le dvai Istvá a : Méljen t. minister ur, ennem Önre értettem, önről még nem ejtettem szót, önre később fogok rátérni. (Derültség a baloldalon.) Elnök: Csendet kerek! Len dvai István (a padot verve) : Én a vizsgálatról beszeltem ! Vagy a rektor adta ezt a nyilatkozatot és a másodikat is, (Zaj a jobboldalon.) vagy más vagy azonos ez a két rektor, vagy nem ! (Folytonos zaj és felkiáltások a jobboldalon : Ne verje a padot!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Lendvai István : Hogy én ütöm a padot, ez önt epu^y ne zavarja, amint engem nem zavar az, hogy a Circum dederunt-ot lassú hangon, andante religioso gunyoliák-e ki, vagy furioso. (Folytonos zaj a jobboldalon) Nem értem a minister ur idegességét. (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Nem tűrhetem, nogy a rektort itt sértegessek ! —• Zaj a balközépen. — Kiss Menyhért: De az nem ember, aki igy nyilatkozik!) Elnök: Kiss Menyhért képviselő urat rendreutasitom. Lendvai István: Én pedig kijelentem, hogy nem tűröm az igazság megsértését! Az igaz-ág felette áll a rektorokna» és a ministereknek ! (Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök : Csendet kerek, képviselő urak ! (Folytonos zaj.) Csendet kérek Az elnök kivan nyilatkozni. Megállapitom, hogy a képviselő ur azt mon dotta, hogy egy vizsgálatot a rektor ur azzal a célzattal vezetett, hogy valamit elpalástoljon. (Lendvai Istváu: Nagyon rossz megállapítás, ezt nem mondtam !) Ezért a képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasitani. A képviselő ur előadhatja mentségét, ha nem igy mondotta és kijavíthatja azt, amit mondott. Lendvai István : Azt hiszem, a gyorsíró urak tudják legjobban, hogy mit mondtam, akiknek dobhártyája — ugy látszik — nincs pártpolitikailag beidegezve. (Nagy zaj a jobboldalon. — Perlaki György : Hallatlan, micsoda sértegetés! — Folytonos zaj. — Erdélyi Aladár : Balkán ! Látom a Balkánt. — Nagy zaj.) Elnök: A képviselő urat másodízben vagyok kénytelen rendreutasítani és kérem, méltóztassék ugy viselkedni, ahogy az a Ház méltóságához illik. A képviselő ur állandóan veri a padot, ez a nemzetgyűlés tekintélyét sérti. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. — Varsányi Gábor : Nem illik ! A kocsmában szokták !) Varsányi képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasitani. Lendvai István : Azt mondtam, hogy a rektornak az a nyilatkozata, amely a hivatalos vizsgálat alkalmával jelent meg, egészen mást állit, mint amit ebben az első nyilatkozatban állított, amelyről ő maga mondja : ,Ez az eset hiteles története. Így van vagy nem ? Én ezt a vizsgálatról magáról mondottam,"nem egyes személyekről. Kétségtelenül megállapítható, mint ahogy majd bizonyítani fogom, ha egyáltalán megméltóztatik engedni a bizonyítást, hogy igenis, olyan dolgok történtek, amelyek feljogosítanak arra a következtetésre, hogy itt valami elpalástoíasi kísérlet történt. Csak arra hivatkozom, hogy ugyan az a rektor ur, — legyen szabad tényeket még egy rektor úrról is megállapítanom — a hivatalos kihallgatás alkalmával sértően viselkedett — mint ahogy el fogom mondani, ha szabad lesz elmondanom — épen a keresztény diáksággal kapcsolatban. Hivatkozom arra, amiről a minister urnák tudomással kell bírnia, hogy épen a Mefhosz jelentése alapján áll az, hogy egyik-másik keresztény diák el sem mert menni a hivatalos vizsgálatra, mert jogosan félt attól, hogy a szigorlaton megtorlás éri őt a zsidóbarátnak nevezhető — ezt bizonyítani fogom — rektor és dékán részéről (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Kikérem magamnak ! Lehetetlenség tanárokat azzal gyanúsítani, hogy vizsgálatoknál magukat befolyásoltatják ! Tiltakozom ellene ! — Nagy zaj a Ház minden oldalán. — Szakács Andor : Velem is megtörtént, mert nem szólítottam egyik tanáromat »Méltóságos Ur-«nak ! Sajnos, ez igy van! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, a Ház minden oldalán ! Méltóztassanak nyugalmukat megőrizni, mert különben kénytelen leszek a közbeszóló képviselő urakat névszerint megnevezni. Lendvai István : Örömmel hallom épen Reischl Richárd képviselő uram ajkáról a tűrhetetlen hősiesség hangoztatását. (Zaj. — Reisehl líiekárd : Ezeket nem lehet menteni !) Méltóztassék megengedni, ha ön egyszer megfogja engedni magának a politikai h siességnek azt a teljességét, hogy a keresztény nemzeti gondolatért 100%-ig kifog ide állni, ezt ön megteheti, de azok után, amik már történtek ott a pécsi egyetemen, különösen az orvosi karon, amelyen 50—6ü% zsidóság dicséri a numerus clausus törvényét, ezek a szegény nyomorral küzdő diákok — mert ilyenek is vannak — érthető módon féltek attól, hogy politikai üldöztetés miatt nem jutnak hozzá ahhoz a papírdarabhoz, amellyel megnyerik maguknak az életbe való belépést. (Mozgás a jobboldalon. — Erdélyi Aladár : Ezt meg kellene magyarázni, mert igazán nem értettük \ r — Zaj a jobb- és a baloldalon. — Kiss Menyhért: Kieszik a menzáról!) Tessék elolvasni majd nyomtatásban, ha nem érti! — Derültség balfelöl. — Görgey István: A gyorsírók majd kikorrigálják s akkor meg fogjuk érteni!) Hogy mennyire pártatlanul folyt itt az egész vizsgálat, mikor a zsidó hullagyalázók ellen... (Folytonos zaj a jobboldalon. — Bessenyey Zénó : Nem értjük, mondja el mégegyszer !) Tisztelt képviselőtársam, nem értette meg azt, amit mondtam. Higyje el, olyan dolog ez, mint ahogy én például nem értem meg, ha itt folyton részvényekről van szó, mert még soha életemben nem láttam egyet sem. (Zaj a jobboldalon. — Erdélyi Aladár : Nem 5*