Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-313

À nemzet gyűlés 313. ülése 1924. évi szeptember hó 5-én, pénteken- 385 nagyobb részét viselte, amely terheket azonban tovább semmi körülmények között sem birna el. Ilyen időkben, amikor valamennyi foglalkozási ág remeg; amikor senki sem tudja, hogy a holnapi napot mint szolvens ember éri-e meg; ilyen viszonyok között, amikor a forgalmi adó tekintetében — az Isten verje meg .. . (Dénes István: Kállay-specialitásU Bocsánatot kérek, annakidején, sajnos, én indítványoztam, deákkor az országnak szüksége volt rá. Akkor nem hittem, hogy oly magas összegre viszik fel, nem hittem volna, hogy az Útmutató — ami igen t Kállay pénzügyminister ur rovására megy, (Dénes István: Még most is az?) a forgalmi adó tekintetében zaklató, becsületsértő, adómorált sújtó, legcsunyább egyéni érdekeket szolgáló intézmény lesz. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Ezt a forgalmi adót még most sem akarják megszüntetni, amikor pedig látják, hogy az osztrák pausálérendszer szerint sokkal többet venne be az állam, mint a mostani rendszer alapján. Ezt csak azért nem akarják megszüntetni, mert egyéni érdekek követelik a fentartását, (Igaz! TJgy van! balfelől.) mert száz és száz ember exisztenciája függ attól, hogy a népet zaklassák. Ma már ki lehet jelenteni, hogy az állami tisztviselők 80%-a abból él, hogy Magyarország 20°o-nyi lakosságát indokolatlanul, a legszemérmetlenebbül kizsákmányolja, zaklassa. (Ugy van! balfelől. Mozgás a jobboldalon.) Nem én vagyok az első, aki ebben a Házban ezt kimondom. Álljon fel bármely párt részéről akármelyik képviselő, aki a saját kerületéből nem kapott panaszokat arról, hogy milyen eljárás folyik ebben a tekintetben. (Pikier Emil: A spiclik országa! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Még érthetetlenebb azonban, hogy törvénytelen intézkedést hoznak, amely eíőirja, hogy egy adót előre ki kell fizetni. Olyan időben rendelik ezt el — t. i. augusztus 15-re, — amikor esedékes a vagyonadó, a jövedelmi adó, kereseti adó, a házbér s mikor ennek a rezsinek legnagyobb részét már 15-én ki kell fizetni. Tizennegyedikén rendelik el, hogy 15-ig, ünnepnapig, később azután meghosszabbítva : 16-ig ki kell fizetni előre negyedévre a forgalmi adót. (Zaj.) ilogy mit jelent az, hogy a kereskedelem két nap alatt fizessen ki másfél millió aranykorona forgalmi adót, amikor — mondom — esedékes a házbér és minden más, s amikor a kereskedő nem készült el a fizetésre s hogy mit jelent az, hogy a rendelet szerint már egy napi késés esetén is 10%-kal többet kell fizetni, ami az uzsora netovábbja s ami a magánéletben nem is létezik, — azt mindenki a szeme elé rajzolhatja. Annál rosszabb ez, mert — be fogom bizonyitani, — a ministernek ez a rendelete törvénytelen. Mielőtt ezt bebizonyitanám, a kereskedelem érdekében szükségesnek tartom kijelenteni : nem oly nagy dolog az, hogy a kereskedőknek előre kell fizetniök a forgalmi adót. Ha a szanálási javaslat ezt megköveteli, a kereskedelemnek igenis, meg kell hoznia ezt az áldozatot. De ha a t. minister urak ebben az esetben törvénytelenséget csináltak, törvény ellenére intézkedtek, — amint be fogom bizonyítani — akkor holnap egy másik esetben lesz joguk törvény ellenére határozni, mert a precedens megvan rá. Az irott törvényt még a ministernek sincs joga megsérteni, mert ha a minister igy bánik a törvénnyel, akkor mit szóljon az a közönséges ember, akit a biró megbüntet, ha a törvény ellenére cselekszik. A minister legfőbb őre a törvény betartásának. Nagyon örülök, hogy itt ül az igazságügyminister ur, aki felelőssége tudatában megmondhatja, hogy a ministerium törvénytelenséget követett el, amire éppen az igazságügy minister urnák kellett*volna a kormányt figyelmeztetnie. Az 1921: XXXIX. te. szerint az általános forgalmiadé akkor esedékes, amikor az áru ellenértéke, a fizetés befolyik. Kimondja ezt elsősorban az idézett törvény 31. §-a, amely igy szól: (olvassa): »Az általános forgalmiadó alapja, az adóköteles által szállitott áruk, valamint az általa végzett munkateljesítmények ellenértéke fejében teljesített fizetés összege.« (Horváth Zoltán: A szanálási törvény jogot ad nekik mindent csinálni!) Azt hiszem, hogy t. képviselőtársamnak ebben az esetben nincs igaza. A szanálási törvény nem ad jogot nekik mindenben törvényellenesen cselekedni, csak a végső szükség esetén van joguk igy eljárni. Az pedig nem ütközik végső szükségbe, hogy valaki utólag fizethesse az adóját, mert sehol a világon nincs az ugy, hogy valaki valami után fizetett volna adót, amire ne lett volna kötelezve. Senki sem köteles olyan vagyonából kifizetni az adót, amit nem vett be. A kereskedő e tekintetben, tehát csak mint adószedő fungál, tehát mint adószedő adja át az államnak ezt az adót, erre kötelezte őt az állam. (Horváth Zoltán : Azok felelősek érte, akik a szanálási törvényt megszavazták!) T. képviselőtársam, ha erre van joga az államnak, akkor holnap joga lesz azt mondani, hogy egy egész évre követeleni előre az adót. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán: Joga van, megszavazta a többség. — Propper Sándor : Fehér diktatúra van itt! — Horváth Zoltán : A nemzetgyűlést elküldhetnék haza! — Vanczák János: Magyar királyi bolsevizmus! — Propper Sándor: Magyar királyi fehér diktatúra! — Zsirkay János: Maga is megszavazta Sándor képviselőtársam!) Ilyen jogot a szanálás nem ad. El fogják ismerni önök is, hogy olyan kormány, amely végső szükség nélkül törvényeket bánt, erkölcsileg halott. (Horváth Zoltán: Itt nincsenek erkölcsi halottak! Magyarországon nincs morális halál! — Elnök csenget.) Ezzel ez a szakasz szoros kapcsolatban van. (Dénes István: Utolsó ragaszkodások a demokrácia ellen!) Csak akkor kell tehát fizetni, ha ennek értéke befolyt, tehát ha az áru után a forgnlmi adót az illető befizette; ezt a hónap végén vagy a negyedév végén kell fizetni. Ez a kormány jogában áll. Azt mondja a törvény 45. §-ának első bekezdése (olvassa): »Azokban az esetekben, amikor az általános forgalmi adót nem bélyegjeggyel rójják le, az általános forgalmi adó alá tartozó keresetüző köteles az egy-egy adókivetési időszak tartama alatt befolyt adóköteles fizetések után járó általános forgalmi adót minden előzetes felszólítás és hatósági kivetés bevárása nélkül az adókivetési időszak elteltétől számított 15 nap alatt a rendelettel megállapitandó helyen és módon előre befizetni.« Tehát a második szakasz imperative megmutatja azt, hogy ehhez nem volt joga. Sohasem intézkedik azonban a törvény arról, hogy a forgalmi adót előre kell fizetni vagj

r esetleg be kell a következő fizetésekre fizetni az előleget. Ez általában a törvényben nincs szabályozva. Még érdekesebb a törvény az 1921 : XXXIX. te. 46. §-ának második bekezdése, amelynek felhatalmazása alapján a havi előlegek fizetése tárgyában rendelkezik. Ebből logikusan arra lehet következtetni, hogy az idézett törvényszakasz megengedi a kormánynak, hogy a forgalmi adóra előleget kérjen. Itt azonban csak vagy arról van szó, hogy általában egyes esetekben másként állapitható meg az adókivetési időszak és hogy akkor, midőn a már bevételezett összegből ez egészen tiszta és világos, ennek alapján részletfizetést teljesitsen az adózó. A t. minister urnák ez a rendelete tehát abszolút ellentétben áll a törvénnyel, mert semmi joga sincs a törvény alapján ezt beszedni. Mondom, t. minister ur, 53*