Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-313

378 A nemzetgyűlés 313. ülése 192á. Ha megnézzük az ország sűrűségi viszonyait, a statisztika szerint minden két holdra jut egy ember- Most kérdezem, hogy ez az Eszterházybirtok eltart-e minden két holdján egy embert, mint ahogy egész Magyarországon átlagosan eltartanak. Kérdezem, hogy a tizedrészénél többet eltartja-e annak, amennyit el kellene tartania akkor, ha feladatát megoldaná. (Zaj a jobboldalon.) Ne értsenek félre, kár a fogcsikorgatás. (Esztergályos János : Öreg zsákokat adnak fizetés gyanánt ! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék esendben maradni. Drozdy Győző : Kár ezért a felháborodásért ! Nem akarjuk mi elvenni a nagybirtokot, nem akarjuk megszüntetni ezt az intézményt. Kijelentem nyiltan mindenkinek, hogy én még földbirtokreformot sem akarok abban a pillanatban, amidőn ebben az országban megcsinálják a kenyérreformot. Nekünk kenyérreform kell, nem pedig földreform; nekünk az kell, hogy a népnek egész esztendőben legyen munkája, legyen kenyere. Ha a földbirtokos urak hatalmas földjeik tövében gyárakat fognak emelni, (Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) ha azt látjuk, hogy a falusi népnek ezekben az uj gyárakban lesz munkája, akkor nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a nagybirtok kérdését most a földreformtörvénnyel együtt megoldják. (Ellenmondások a jobboldalon. — Neubauer Ferenc: Ez nem helyes! — Szijj Bálint : Kenyérreforrn földreform nélkül nem lehetséges! Mi ragaszkodunk hozzá! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassék egymást kölcsönösen meghallgatni. Drozdy Győző: Elsősorban is a kenyérreformot tartjuk szükségesnek. Látom, hogy akik elhagyják Magyarországot és pl. Amerikába mennek, ott is sokkal szivesebben dolgoznak a gyárakban, műhelyekben és bányákban, mint a földeken. Nem a nagybirtok feltrancsirozását akarjuk tehát, (Nagy zaj.) szociális reformot akarunk; azt akarjuk, hogy a népnek legyen kenyere. De ha sem a nagybirtok, sem a kormányzat nem tudja a magyar népet másképen kenyérhez juttatni, akkor igenis, mint egyetlen megoldási eszközt követeljük, hogy az 1920. évi XXXVI. te-et becsületesen végrehajtsák épugy, mint az adótörvényeket. (Gr. Hoyos Miksa: Mi i.i azt akarjuk, ezt követeljük! - Horváth Zoltán : Nevetségessé teszik! Diszkreditálják! - Gr. Hoyos Miksa: Nem is tudják, hogy mi történik! Tessék körülnézni.) Elnök: Hoyos Miksa gróf képviselő urat kérem, méltóztassék esendben maradni! (Nagy Ernő: Házhelyeket sem adnak! - Gr. Hoyos Miksa: Már be is építették! — Pakots József: Tessék megsürgetni a kormánynál! Elpusztulnak azok a szegény emberek. — Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Drozdy Győző : Hogy a földbirtokreformtörvény végrehajtása során miféle szabálytalanságok, törvénytelenségek, rendszertelenségek tapasztalhatók, annak jellemzéséül csak néhány rövid esetet fogok felemlíteni. Itt van a költségbiztosi tásra befizetendő előlegek kérdése. (Halljuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon. •— Pikier Emil : Altruista Hank!) Amint tudjuk, a rendelet értelmében a költség befizetése az igénylőknek az utolsó pillanatig megengedendő, utolsó pillanat alatt azt értem, amikor a biró tárgyalás alá veszi azt az ügyet; sőt ha még addig sem fizeti le, azután is módja van erre, mindaddig, mig az eljárás, a földosztás meg nem kezdődik. Ezzel szemben azt látjuk, hogy pl. Herczegszántó községben először kitűztek 100.000 korona költségbiztosítást akkor, mikor a lakosság kint volt a mezőn és erről a kitűzésről egyáltalán nem tudott. évi szeptember hó 5-én, pénteken. Befejezettnek nyilvánitották tehát az eljárást azon a címen, hogy a költségbiztositást nem fizették be. Mikor pedig a lakosság észhez kapott és kezdte befizetni a pénzt, akkor csak azoktól fogadták el a fizetést, akik személyesen jelentkeztek, de ha valaki a távoli pusztáról a feleségével küldte be azt a díjat, ezt már nem fogadták el. Mikor pedig a bíróság legutóbb mégis megtartotta a tárgyalást, akkor ezt a 100.000 korona költségbiztositást 200.1)00 koronára emelték fel. Kérdezem tehát: miféle rendelet alapján lehet így játszani a néppel. 4000 földigénylőből az első alkalommal csak 500 földigénylőt voltak hajlandók elfogadni. Miért kell védeni ezt a birtokot, mikor ez a legnagyobbak közül való Habsburgbirtok, amelynek egyik fele átesik a határőr ! Miért kell nekünk ezt a Habsburg-birtokot törvényellenesen és rendszertelenül is védelmezni ? A költségelőirányzatra vonatkozólag itt van a földbirtokreform bankszerű megoldása. Az OFB. hiába intézkedik, hogy ennyi és ennyi földet juttat az igénylőknek, mert a földmivelésügyi ministerium a maga mérnöki karával ezt a kérdést megoldani nem tudja, hanem kiadja a földosztást úgyszólván albérletszerüen az Altruista Banknak, az OKH-nak és a földhitelintézetnek. S mit látunk? Azt látjuk, hogy a föld kiméréseért olyan hallatlan uzsoraárakat kezdenek követelni, amelyeket a földigénylők megfizetni nem tudnak. Egy-egy házhely kiméréseért 25—30 kilogramm búzát tartoznak beszolgáltatni, s így a házhelyek címén kimért egy hold földre csaknem 2-8 métermázsa búza esik. (Perlaki György: Ez nem áll!) T. képviselőtársam, ha ön azt mondja, hogy nem áll, méltóztassék elolvasni a mai Pesti Hirlapnak ebben a tárgyban közölt konkrét adatait, amelyeknek felolvasásával nem fogom untatni a képviselő urat. Tudom, hogy a képviselő ur kultúrmérnök és igy ez a kérdés érdekli, de nem mondtam, hogy az ön működése alatt és az ön tudtával történnek ilyen dolgok, ezt fel sem tételezem önről, ellenben, ha ezt állitom, akkor bizonyítani is tudom. (Perlaki György: Lássuk a bizonyítást!) Itt van egy másik rendszertelenség. Hiába igyekeznek becsületes közéleti férfiak belekapcsolódni a földbirtokreform megoldásába, a biró néha nem tűri meg azt, hogy olyan ember beleavatkozzék a reformba, aki pedig arra a leghivatottabb. Vannak birák, akik nem tűrik meg azt, hogy pl. a kerület képviselője, mint szakértő, pártját fogja az igényjogosultnak, hogy a szegény kisembereknek a tárgyaláson képviselőjük lehessen. Itt van a mezőtarpai kerület, ahol Nagy Ernőt kérték meg az igényjogosultak, hogy az ő ügyüket képviselje, de a legutóbbi tárgyaláson a biró őt elutasította azzal, hogy Nagy Ernő nem ért a földhöz. (Zaj. Felkiáltások jobbfelöl: Persze, hogy nemi) Cserti képviselő urat, akinek pedig oklevele van a mezőgazdálkodásból és tanithatja a földmivelést, szintén kimondta a biró, hogy nem lehet szakértő, mert nem ért a földhöz. Erre a földmivelésügyi ministerium illetékes hivatala a következő bizonyítványt adta ki Nagy Ernő képviselő urnák (olvassa): »Kérelmére értesítem, hogy az itteni feljegyzések szerint^ Nagyságod 1915—1118. években a volt hegyvidéki ministeri kirendeltség kezelésében tartott alsóvereckei állami földekből mintegy 25 katasztrális hold területet birt albérletben s azon saját maga gazdálkodást folytatott! Mikor tehát maga a földmivelésügyi minister állapítja meg Nagy Ernőről, hogy igenis, földmíveléssel, illetőleg gazdálkodással foglalkozott, s mikor egész élete bizonyítja, hogy kisebb-nagyobb területeken, mint bérlő vagy mint családos ember, mindig gazdálkodott, akkor a biró megtiltja szakértősködését,