Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-313

374 A nemzetgyűlés 313. ülése 1924. ügyelő szerepel az elszámolásban, mint munkás, jóllehet ő is irodában dolgozik. Tömegével vannak elbujtatva emberek, akiket a munkáslétszámba vesznek bele, de tényleg nem oda tartoznak. A fővárosnál is, a közúti vasútnál a munkásokat, akik már a három évi szolgálati időt megközelítik, végíegesités előtt 14 nappal elbocsátják. Minderre felteszi a koronát a m, kir. posta, amely túltesz valamennyin és nemcsak munkásokat bocsát el, hanem a munkaalkalmak lehető-, ségét is elvonja, A m. kir. posta pl. a járműveinek javításához szükséges gépeket külföldről rendelte meg, még pedig másfél milliárd korona értékben, (Propper Sándor: Hazai iparpártolás!), amikor itthon ezrével vannak munkanélküli munkások, amikor vannak nekünk ittbon ipari vállalataink, amelyek ezeket a gépeket époly jó minőségben elő tudják állitani, mint ahogy a külföldről be lehet szerezni. Mert én állitom, hogy a Fegyvergyár és a Vulkán gépgyár époly jó szerszámgépeket szállit, mint akármelyik más külföldi gyár. Merem állitani, és érzem magamat annyira szakembernek, hogy ezt nyugodt lelkiismerettel állitsam, hogy ezek a magyar váll álatok felveszik a versenyt bármely külföldi vállalattal nemcsak minőség, de ár tekintetében is. De ha az árban van is valami differencia, szabad-e a m. kir. postának elmenni külföldre és gépeket másfél milliárdért ott rendelni. Nem a legnagyobb botrány-e, ami ebben az országban történik! Amikor itt ezrével vannak munkanélküli vasmunkások, amikor a gyárak redukált üzemmel dolgoznak, akkor az állam, amelynek kötelessége volna e téren példával előljárni, amelynek kötelessége volna munkaalkalmat teremteni és akkor is rendelni gépeket, amikor pillanatnyilag nincs rá szüksége, csak azért, hogy munkaalkalmakat teremtsen: akkor, amikor szüksége van gépekre, elmegy külföldre és másfél milliárd koronáért ott rendeli meg a gépeket. (Pikier Emil: Ki kapta meg a províziót, ezt volna érdekes tudni!) Erre azt mondják, hogy megfelelő gonddal készítették elő a kérdést; bizottságot állítottak össze, amely ezt megvizsgálta és a bizottság javaslata alapján határozták el a rendelést. Hát én azt mondom, hogy ilyenkor nem szabad bizottságokat kiküldeni, hanem a m. kir. postában, magában a m. kir. kereskedelemügyi ministeriumban kell annyi szociális érzésnek lenni, hogy akkor, amikor itt ezrével vannak munkanélküliek, ne rendeljen meg külföldről gépeket. (Ugy van! balfelől.) Kérdem a m. kir. kereskedelemügyi minister urat, feltételezi-e pl., hogy a cseh kormány akkor, amikor Csehországban ezrek voltak munka nélkül, megrendelt volna-e Magyarországon csak egyetlenegy gépet! (Farkas István: Szépen!) Nem ezt csinálta a cseh kormány, hanem azt, hogy megtiltotta a munkagépek kivitelét. Csehországban külön kormányengedély kellett ahhoz, ha valaki nyomdai gépet akart az ország területéről kiszállitani, még ha bebizonyitották is, hogy az otthon felesleges. Ha valaki szövőszéket akar kivinni, ehhez külön kormányengedély kellett, mert, azt mondták: munkaalkalmat nem engedünk elvonni. A nyomdai gép, a szövőszék azért van ott, hogy munkás dolgozzék rajta, mig ha elviszik, a nyomdászt is, a szövőgyári munkást is munkanélkülivé teszik, mert az szerszám nélkül nem tud dolgozni. Ott ilyen szociális előrelátással kezelték a kérdést, nálunk ellenben ahelyett, hogy enyhitenének a munkanélküliségen, ellenkezőleg, ilyen bölcs intézkedésekkel még fokozzák azt. Ezenkívül még arról is van tudomásom, tlogy rendeltek külföldről motorkocsikat, I H-t szeptember hó 5-én, pénteken. autókat, személy- és teherautókat, (Kiss Menyhért: Kevés van! — Bâtiez Gyula: Ezt is a posta rendelte?) amik szintén clőállithatók itt és amiket innen szállítanak .. külföldre, de a magyar kir. posta ezeket mégis külföldről tartotta szükségesnek beszerezni. Én nagyon szeretném, ha a kereskedelemügyi minister UT ebben az ügyben szigorú vizsgálatot rendelne el és megállapítaná azt, — s azt hiszem, ez nemcsak nekem, vagy nekünk érdekünk, hanem ez a túloldalon ülő képviselőket is érdekelheti — hogy mennyiben volt szükség arra, hogy a magyar kir, posta másfélmilliárdot juttasson külföldi munkaadóknak, illetve ennyit fordítson külföldi munkások munkaalkalmának teremtésére. (Pikier Emil: Drága valutában, természetesen! Szép Wirtschaft, mondhatom! — Reisinger Ferenc: Hazafiak, vagy nem?! - Zaj.) Ezeknek a kérdéseknek még nagyobb tömegét tudnám idehozni, de nem akarom a nemzetgyűlés idejét sokáig igiénybevenni. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Csak rá kívántam mutatni ezekkel a példákkal arra, hogy az államhatalom részéről nem történt meg az a minimális intézkedés, amelyre feltétlenül szükség" lett volna. Én ugy látom, hogy nem is történhetett meg, mert hiszen az egész kormány összetétele olyan, htogy nincs meg a kormányban az együttműködésnek az a szükségszerűsége (Vanezák János: Lehetősége!) és nincs meg az a lehetősége sem, amelyet például külföldön látunk ebben a nehéz időkben. Belpolitikai tekintetben itt súlyos hibák történtek; nem ma, hanem éveken keresztül. Azok az intézkedések, amelyeket itt a kereskedelem és ipar ellen fog-anaitositottak, arra kényszeritették a kereskedelmet és az ipárnáik is egyrészét, hogy Magyarországtól eltávolodva, Bécsbe és a környező államokba tegye át székhelyét. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) így mi elveszítettük azokat a keresett! lehetőségeket, amelyekből Bécs — például a tranzitókereskedelemből — egészen szépen megél. Bár Budapest természeti fekvésénél fogva, a Duna folyása mellett, megfelelő vasúti hálózattal felszerelve, szinte a természettől volt kijelölve arra, hogy ez legyen a közvetítő állomás a Kelet és a Nyugat állomásai között, hogy az áruk kicserélése itt történjék meg, mégis azt látjuk, hogy ezit Bécs szerezte meg magának, mert ott szabadabb légkör volt, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ott nem nyilvánultak meg azok az erőszakos intézkedések, amelyeknek helytelenségét ma már itt belátják, de már későn, mert azóta elvesztettük azokat a kereskedelmi és ipari tényezőket, amelynek ott a külföldön már berendezkedtek és most már nem hajlandók azért, mert hibánkat már beláttuk, visszajönni és bennünket ezekkel a munkaalkalmakkal felsegíteni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Látjuk azonban, hogy belpolitikailag is vannak bizonyos kérdések, amelyek blozzájárultak ahhoz, hogy az egész ország nívója enynvire lesülyedt. Most csak azokra az ügyekre akarok rátérni, amelyek a legutóbhi

> hetekben és hónapokban itt lejátszódták. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Látjuk, hogy a, bíróság előtt folyik egy per, amely nemcsak hónapok óta, hanem úgyszólván evek óta tartja izgalomban az egész közvéleményt. (Kiss Menyhért: Több év óta!) Én pedig ugy látom, hogy ennek a pernek egész anyaga és az az egész tárgyalás, amely arra vonatkozólag elhangzott, annyira össze-